Oroszország már Japánt is előzi, és vásárlóerő-paritáson számolva a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált 

Szerző: | 2024. június. 12. | Geopolitika, Kiemelt, Világgazdaság

Tavaly a németeket előzték le, a Világbank júniusi adatai szerint pedig a japánokat küldték maguk mögé a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP-ben. Mégis mi fűti ennyire az orosz gazdaságot?

A Világbank június elején közzétett felülvizsgált adatai szerint az orosz gazdaság megelőzte Japánt, és vásárlóerő-paritáson (PPP) számítva a világ negyedik legnagyobb gazdasága lett.  

Amint arról a makronom.hu tavaly augusztusban beszámolt, akkor Oroszország megelőzte Németországot, és kiigazított értéken az ötödik legnagyobb gazdaság lett. A közelmúltban többszörös sokkhatás érte Németországot, és az olcsó orosz gázról való lemondás miatt Európa motorja jelenleg stagnál, így a Világbank rangsorában a hatodik helyre esett vissza. 

Mi az a vásárlóerő-paritás (PPP)? 

A PPP a purchasing power parity, magyarul a vásárlóerő‑paritás rövidítése. Ez egy számítási módszer két pénznem értékének összehasonlítására, ami azon alapul, hogy mennyi terméket vagy szolgáltatást lehet vásárolni az egyik pénznemben a másikhoz képest. A hagyományos, GDP‑n alapuló összehasonlítás nem veszi figyelembe, hogy az egyes országokban az árak különböznek egymástól. A PPP előnye, hogy ez alapján pontosabb képet lehet kapni egy pénznem hazai vásárlóerejéről és egy ország életszínvonaláról. 

A PPP-n számolt GDP mérését sok közgazdász előnyben részesíti, mivel figyelembe veszi a helyi és a nominális árak közötti különbséget, hasonlóan a The Economist híres Big Mac -indexéhez: egy hamburger Moszkvában körülbelül feleannyiba kerül, mint ugyanaz a hamburger New Yorkban. 

Most a Világbank az adatok felülvizsgálata után javította Oroszország rangsorát, és azt állítja, hogy az eurázsiai óriás már valójában 2021-ben megelőzte Japánt, és azóta is tartja negyedik helyét. 

A pénzügyi szervezet korábbi számításai 2017-es adatokon alapultak, de ezeket most a 2021-esekre frissítették – számol be róla a bneIntellinews

Közel egy évvel gyorsabban a vártnál 

Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a célt tűzte ki kormánya elé, hogy a globális átlagot meghaladó gazdasági növekedést produkáljon: az ukrajnai háború kitörése előtt Oroszország gazdasági növekedése jóval elmaradt a globális átlagtól, és évről évre inkább csak a stagnáláshoz közelített. Ukrajna 2022-es lerohanását követően azonban a gazdaság „katonai keynesiánus” lendületet vett, és mostanra a világ leggyorsabban növekvő nagy gazdaságává vált. 

Oroszország így a tervezettnél hamarabb megelőzte Japánt. A dolog valóban tervezett volt, mivel Putyin ez év áprilisában kifejezetten azt a célt tűzte ki kormánya elé, hogy a világ legnagyobb gazdaságai között a negyedik helyet érje el a vásárlóerő-paritáson számítva, és a kabinet utasítást kapott, hogy 2025. március 31-ig készítsen elő intézkedéseket e cél elérésére.

A Nyugattal való kapcsolatok megszakításával Putyin nagy tétet tett arra, hogy az évszázad nyertese a globális dél lesz, ahol a fejlődő országok többsége sokkal gyorsabban növekszik, mint a Nyugat.  

Jelenleg Kína és India áll a világranglista első és harmadik helyén vásárlóerő-paritáson számolva, de várhatóan mindkettő a következő három-négy évtizedben nominális értéken is vezető szerepet fog betölteni. A lista alján található leggyorsabban növekvő gazdaságok többsége szintén a globális délről származik. 

Mégis miért nő ennyire az orosz gazdaság? 

A siker mögött leginkább az áll, hogy Oroszország megváltoztatta a gazdasági modelljét, és az évtizedes megszorítások után komoly beruházásokba kezdett, ami az új „Putyinomics” növekedését ösztönzi. A katonai ipari komplexumba áramló befektetésekkel egyidejűleg az orosz elnök elindította a Nemzeti projektek 2.1 programot, hogy a civil gazdaságba is beruházzon és javítsa az átlagos oroszok életminőségét, amint azt a közelmúltban tartott, a fegyverekről és vajról szóló beszédében világossá tette. A háború pedig az oroszok számára áldásosnak bizonyul, hiszen Oroszország legszegényebb régiói lettek a legnagyobb nyertesek, és ahogy a bne IntelliNews nemrég beszámolt róla,  

az ország úgynevezett „kétségbeesési indexe” – az infláció, a munkanélküliség és a szegénység összege – idén minden idők legalacsonyabb szintjére csökkent. 


Az orosz gazdaság fellendülését segítő legfontosabb intézkedések: 

1. Olaj- és gázbevételek növekedése

Az idei év első három hónapjában Oroszország olaj- és gázbevételei 79 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Áprilisban a teljes bevétel mintegy 1300 milliárd rubel volt, ami duplája az előző év áprilisinak (648 milliárd). Az olaj- és gázbevételek a teljes adóbevétel egyharmadát teszik ki, és segítenek a költségvetési hiány csökkentésében, amely az év első három hónapjában 607 milliárd rubelre csökkent. 

2. Adórendszer átalakítása 

A pénzügyminisztérium módosította az adórendszert, hogy az jobban illeszkedjen az új helyzethez és biztosítsa az olajadók beáramlását. Ennek köszönhetően az olajbevételek helyreálltak az év második felében, és decemberben a költségvetési hiány a GDP 1 százaléka alá csökkentek, bár az év végére az intenzív költekezés miatt a hiány végül 1,9 százalék lett. 

3. Katonai keynesianizmus és fogyasztói boom 

A gazdaság erős növekedését elsősorban a katonai kiadások fokozása támogatta, ami 3,6 százalékos növekedést eredményezett 2023-ban. Az idén várhatóan mindez folytatódik. Az orosz központi bank (CBR) áprilisi makrogazdasági felmérésében 2024-re szerény, 2 százalékos növekedést prognosztizált, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,2 százalékra emelte az előrejelzését, Oroszországot a leggyorsabban bővülő nagy gazdasággá téve. Anton Sziluanov pénzügyminiszter 3,6 százalékra emelte a növekedési előrejelzését, ami megegyezik a tavalyival. A reálbérek 2023-ban a magas infláció ellenére 7,8 százalékkal nőttek, és a központi bank szerint idén legalább 3,2 százalékkal emelkednek, ami megtámasztja az elmúlt hónapok fogyasztói boomját. 

4. Belső kötvénykibocsátás növelése 

A Kreml megváltoztatta a gazdasági stratégiáját, és növelte a hazai piacról történő hitelfelvételt. A pénzügyminisztérium 2024-ben 4100 milliárd rubel összegű belföldi kötvénykibocsátást tervezett, ami közel duplája a háború előtti szintnek. Az OFZ-kötvények (az orosz kormány által kibocsátott kamatozó szövetségi hitelkötvények) állománya folyamatosan nőtt, jelenleg közel 20 ezer milliárd rubelnél jár. 

5. Szankciók hatásának kezelése 

Oroszország sikeresen aláássa a nyugati, különösen az olaj- és gáziparra vonatkozó büntetőintézkedéseket. Az olajszankciók hatása jelentősen csökkent, és az ország több felszerelést és fejlett elektronikát importált 2023-ban, mint a háború előtt. Az EU és a G7 további retorziókat tervez, hogy megszorítsák Moszkvát, de a jelenlegi intézkedések ellenére Oroszország gazdasága továbbra is robusztusnak tűnik. 

E változások eredményeként a közgazdászok becslése szerint Oroszország növekedési potenciálja a háború előtti 1-1,5 százalékról mostanra mintegy 3,5-re nőtt, de a tavalyi 3,6 százalékos bővülés az elemzőket is meglepte.  

Idén a Világbank már majdnem megháromszorozta az Oroszország növekedésére vonatkozó előrejelzését, 1,1-ről 3,2 százalékra.  

Ugyanakkor fontos látni, hogy még a Világbank PPP-vel kiigazított gazdasági mérete is alulbecsült lehet. A Világbank becslése szerint Oroszország gazdaságának a 39 százalékát az árnyékgazdaság teszi ki, míg Japánban ez az arány csupán 10 százalék, és ez további 2500 milliárd dollárral növelné Oroszország 6400 milliárd dolláros, PPP-vel kiigazított gazdasági méretét – ami még mindig nem elég ahhoz, hogy megelőzze India 14 600 milliárd dolláros, PPP-vel kiigazított GDP-értékét, de tovább növeli a Japánnal szembeni előnyét. 

Bár a nyugati szankciók – főként a háború első évében – komoly kihívást jelentettek, Moszkva úgy tűnik, sikeresen alkalmazkodott ezekhez, és a gazdasága továbbra is növekedést mutat. A Világbank felülvizsgált adatai és a közgazdászok bővülésre vonatkozó előrejelzései mind azt jelzik, hogy Oroszország gazdasági teljesítménye a vártnál jobban alakul, és még nagyobb potenciál rejlik benne a jövőben. Az orosz gazdaság növekedési kilátásai különösen figyelemreméltók a globális gazdasági kontextusban, főleg a fejlődő országok gyors ütemű bővülésével összevetve. 

(Források: IntelliNews; IntelliNews; IntelliNews; TASS)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn