Zöld bútorok, vörös erdő: az IKEA nagy üzlete az erdélyi erdők kárára  

Szerző: | 2024. június. 13. | Kiemelt, Világgazdaság, Zöldgazdaság

A Greenpeace jelentése szerint az IKEA számára beszállító fafeldolgozók, bútorgyártók a romániai Kárpátok utolsó természetes erdeiből szerzik be a fát, beleértve a Natura 2000 védett területek erdőit is. Több népszerű terméket készítenek ezekből, amelyek azután Európa piacaira kerülnek. A környezetvédő szervezet most felszólította az IKEA-t.  

Persze nem csak a Greenpeace figyelmeztet, korábban az Agent Green és a Bruno Manser Fonds (BMF) vizsgálatai is arra irányulnak, hogy az IKEA a romániai Kárpátok ökológiailag érzékeny területeiről szerzi be a fát. Mindegyikük jelentése arra mutat rá, hogy a cég gyakorlata ellentmond a hangzatosan hirdetett fenntarthatóság iránti nyilvános kötelezettségvállalásainak. 

A szervezetek szerint  

a vállalat az ipari fakitermelést helyezi előtérbe a felelős erdőgazdálkodással szemben,  

és teszik ezt úgy, hogy Románia legnagyobb magánerdő-tulajdonosaként

az IKEA-nak az Ingka Investments franchise-on keresztül mintegy 51 ezer hektár földterülete van a Kárpátokban. 

Persze a bútorgyártás elméletben a fa felhasználásának az egyik legfenntarthatóbb módja, mindaddig, amíg ki nem zárjuk a gyors bútoripart, amely az olcsó és romlandó, eldobandó termékek vásárlását segíti elő. Az teljes mértékben elítélendő, amikor a bútorgyártás illegálisan kivágott fából, magas biodiverzitást megőrző erdőkből, Románia utolsó természetes erdőinek elpusztításából származó fából származik.  

A Greenpeace most is alapos munkát végzett. Nyomon követte a fa útját a zömével máramarosi vállalatoktól, hogy miképp jutnak el végül Bumerang akasztókként, Ingolf székekként és babaágyakként vagy Sniglar gyermekágykeretekként az európai vásárlókhoz. Követték az ellátási láncot, elemezték a romániai erdőkitermelési területek engedélyeit és műholdképeit, jártak falerakatoknál és bútorgyártóknál, hogy miképp kerülnek ezek a termékek az IKEA áruházak polcaira.  

A Kárpátok Európa második leghosszabb hegysége, és annak természetes erdői adnak otthont a földrész legnagyobb szűz és természetes erdős területének, Skandinávián és az orosz tajgán kívül olyan erdőknek, amelyek az EU-n belül ritkák, korlátozott kiterjedésűek és csak töredezett foltokként léteznek. A hegykorona Európa nyolc országát (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Magyarország) szeli át, és a területe 209 ezer km². Ez a világ egyik legösszetettebb biológiai ökoszisztémája. Barna medvék, farkasok, hiúzok és bölények ma is kóborolnak ezeken a vidékeken, valamint több ezer más faj, köztük sok a kihalás előtt álló. 
De ez az ökológiailag jelentős, csodás természeti szépségű hatalmas terület napról napra csökken. 
Az elmúlt 100 évben az ipari tevékenységek jelentősen megváltoztatták az erdőket a Kárpátokban. A feltérképezetlen elsődleges és természetes erdők rendkívül gyorsuló ütemben tűnnek el. Az elmúlt két évtizedben több mint 7350 km² lombkorona veszett el a fakitermelés miatt, a teljes területéről óránként öt futballpályának megfelelő területet termelnek ki.  

Az IKEA hét beszállítójáról derült ki, hogy értékes természetvédelmi értékű erdőkből szerzi be a fát.  

A probléma az, és ebben nem csak a svéd vállalat a ludas, hogy a cégek és a hatóságok a korlátozások elkerülése érdekében el akarják kerülni, hogy a területeket ős- vagy természetes erdőként azonosítsák. Ez oda vezetett, hogy a romániai Kárpátok erdeinek jelenleg mindössze 2,4 százaléka (1700 km²) védett a fakitermelés ellen. A hivatalos adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy az ottani erdők körülbelül 7 százaléka 120 évnél idősebb, amelyeket az EU biodiverzitási stratégiájával összhangban szigorúan védeni kellene.  

Az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája megköveteli a tagországoktól, hogy az erdőterületük legalább 10 százalékát szigorúan, 30 százalékát pedig legalább részlegesen védjék. Jelenleg Romániában ez a két érték 1, illetve 8 százalék. 

A hivatalos dokumentumok és a fakitermelési helyszíneken tett látogatások segítségével a kutatók több mint 50 feltételezett erdészetitörvény-sértést és rossz gazdálkodási gyakorlatot rögzítettek. Ezek közé tartozott a környezeti vizsgálat nélkül végzett tarvágás vagy a fakitermelők által használt traktorutak talajromlása. Az Agent Green és a BMF szerint a legtöbb vizsgálati helyszín teljesen vagy részben átfedésben volt az EU védett területeivel. 

Az Inter IKEA Group szóvivője a vádakra azt mondta, hogy ezeket felülvizsgálták, és „nem találtak szabálytalanságot”. 

„A román hatóságok engedélyezték a fakitermelést a védett területeken. A beszállítók betartották a jogszabályokat, és minden műveletet regisztráltak a nemzeti nyomon követési rendszerben. A Greenpeace jelentésében felvázolt beszerzési gyakorlatok legálisak, és megfelelnek a helyi és az EU-szabályoknak” – tette hozzá. 

Az Inter IKEA csoport szóvivője azt is kijelentette, hogy nem fogadják el a Greenpeace jelentésében szereplő állításokat, mivel szerintük az „öreg erdők” különböző értelmezései között zavarok vannak. Hozzátette: bíznak az erdészeti gyakorlataikban, és szigorú eljárásokat alkalmaznak az általuk működtetett erdőterületek védelmére, ahol biztosítják a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést, beleértve az EU élőhelyvédelmi irányelvét. 

A környezetvédő szervezet számos bútorgyártót talált, amely több mint 140 éves természetes erdőkből szerezte be fát. IKEA-partnerektől érkező áru pedig könnyedén eljut a svéd áruház Európa-szerte megtalálható 500 üzletébe.  

A Greenpeace a pusztításért elsősorban a román hatóságokat hibáztatja, amely nem ismeri el ezen erdők védettségi igényét, és azt nem vetik alá szigorú védelemnek.

Persze az IKEA-nak is megvan a maga felelőssége, hiszen felhagyhatna a természetes erdőkből származó fa átvételével, már ha be szeretné tartani az ügyfeleinek tett fenntarthatósági ígéreteiket.  

Megjegyeznénk, mielőtt román barátaink irredentizmussal, svéd barátaink pedig euroszkepticizmussal vádolnának: a mi kérésünk, hogy „ne bántsátok a hegyeinket”, arra irányul, hogy a Kárpátok erdőinek vízmegtartása létfontosságú az egész Kárpát-medence vízmegtartásának szemszögéből.  

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn