Az orosz nemzeti bank kormányzójának, Elvira Nabiullinának kétségtelenül nagy szerepe van abban, hogy Oroszország nem szenvedett akkora veszteségeket a szankcióktól, mint amekkorát reméltek annak kirovói. Most a Bloomberg értekezett arról, hogy törésvonalak jelentek meg az orosz gazdasági vezetésben, és Nabiullina a kormányétól egyre inkább más utakat választana. Mondhatja, hiszen várhatóan az orosz jegybank emelni fogja az irányadó kamatot, ami nem feltétlenül tetszik mindenkinek.
Bloomberg szerint Nabiullina esetleges szakítása Putyinnal meghatározhatja annak a gazdaságnak a jövőjét, amely kiemelkedett Európának a második világháború óta nem látott legnagyobb fegyveres konfliktusából. Pedig még a lap szerint is, az orosz elnök látszólag nem tud meglenni a jegybankelnöke nélkül.
Az elemzésükben kihangsúlyozzák,
igenis van Oroszországban olyan, aki képes ellentmondani Putyinnak.
Bizonyítja ezt, hogy Ukrajna lerohanása óta Nabiullina csak egyszínű öltözéket hord, és mellőzi azokat a kis brossokat, amelyekbe sokféle üzenetet lehetett belemagyarázni. A Bloomberg szerint ez már a háborús Oroszországban ellenvéleménynek mondható, amit kilépési kísérlet követett, majd lassított szakítás több, a Putyin és kormánya által támogatott kulcsfontosságú politika kapcsán. Bár azt elismerik, hogy az új orosz kabinet megalakulásával – amelyben szép számmal vannak a jegybankár kritikusai – Nabiullina továbbra is egy anomália marad, amelyet Putyin meg akar védeni.
Idézik a jegybank egyik munkatársát, aki szerint az orosz elnök becsüli Nabiullinát egyenes beszédéért, akit nem szennyezett be a korrupció, és akit a válságokra adott válaszai visszaigazolnak.
Elvira az, akinek kizárólagos joga elmondani az elnöknek, hogy mit nem szeret. Nyíltan beszélhet a helyzetről, és a férfi elfogadja
– nyilatkozik az egyik bennfentes, ami arról is regél, hogy a 60 éves hölgy a kevés orosz nők egyike, akinek hatalma van az orosz erős férfiak társadalmában.
Persze Putyin nemcsak értékeli Nabiullina tanácsait, de számíthat rá, hogy egyfajta egyensúlyt is képezhet a gazdasági csapatával szemben, amely inkább koncentrálna az orosz háború céljaira.
A Bloomberg idéz egy magas rangú kormánytisztviselőt, aki elvi idealistának írja le Nabiullinát, aki még akkor is a könyv szerint játszik, amikor már a régi játékszabályok nem érvényesek. Mert valóban, a jegybankelnök hónapok óta kongatja a vészharangot a háború okozta munkaerőhiány miatt, figyelmeztet a rekord védelmi kiadások miatt felduzzadt költségvetés gazdaságra tovagyűrűző hatásaira.
Idéznek egy mondást is, amelyet az orosz tisztviselők alkottak arról a két nagy meglepetésről, amelyek Putyinra vártak a háború kezdetekor: a hadserege annyira haszontalan volt, hogy a hosszas előkészületek ellenére sem tudta kihozni a győzelmet, a technokratái pedig olyan okosak voltak, hogy megóvták a gazdaságot a zuhanástól, annak ellenére, hogy nem kaptak figyelmeztetést az elkövetkezendő eseményekről.
Mindenesetre Nabiullina sikerrel alkalmazta a korábbi válságok tűzoltó módszereit.
Nabiullina – akinek a jelenlegi mandátuma 2027-ben jár le – a belátható jövőben biztonságban érezheti magát a szerepében.
A szankciók ellenére az orosz gazdaságot sínen tartották, és Nabiullina egy olyan központi bank élén áll, amely a világ egyik legnagyobb deviza- és aranykészletét halmozta fel, kiselejtezte a rossz vagy alultőkésített hitelezőket és az inflációt lenyomta Oroszország posztszovjet történetének legalacsonyabb szintjére. Az ellenük hozott szankciók egy évtizeddel ezelőtti első hullámai után segített létrehozni Oroszország saját alternatíváját a SWIFT pénzügyi üzenetküldő szolgáltatással szemben, és a tartalékok nagy részét kivette az Egyesült Államok államkincstárából.
Putyin eddig elkerülte a destabilizálónak tekinthető, vagy nyomás alatt végrehajtott személyi tisztogatásokat, bár ez nem menti meg a jegybankárt a más oldalakról érkező kritikáktól. A Bloomberg szerint a törvényhozók és Oroszország legnagyobb üzleti csoportja felrója neki az általuk túlzottnak tartott korlátozó politikát vagy az infláció elleni küzdelmet.
A most előadott zene nem mindenkinek tetszik – de Nabiullina egyfős közönségnek játszik, és nem félt megütni egy-egy kakofón hangot. De ahogy a konfliktus megvetemíti a gazdaságot, a jegybankelnök egyre inkább a pálya szélén találhatja magát, ami az utolsó szót kimondó embert is felülmúlhatja – zárja sorait a Bloomberg.
Várható kamatemelés a háttérben?
Hogy mik is voltak a Bloomberg szándékai a lehetséges törés elővetítéséről, arra talán az ottani gazdasági hírek adnak választ. Az orosz Vzgljad portál már egy hete belengette, régi jó orosz szokás szerint, puhítva a közvéleményt, hogy várhatóan a nemzeti bank 1-2 százalékponttal megemeli az eddigi 16 százalékos alapkamatot.
A bankok már megkezdték a hitelek és betétek kamatának emelését anélkül, hogy megvárták volna a szabályozói ülést. Számos jelentős szereplő emelte a rövid lejáratú betétek és megtakarítási számlák kamatlábait, számítva az irányadó kamat esetleges emelésére.
Az oroszok már várták a monetáris politika lazítását, de az infláció újra felgyorsult. Márciusban 4,6, áprilisban 5,8, májusban pedig megközelítette a 7 százalékot, és visszatért a január-februári szintre. Emellett nyilvánvaló, hogy az orosz hadi gazdaság túlfűtött, és a magas ráta természetesen mindig lelassítja a gazdasági fejlődést.
A Sberbank vezetője, German Gref is arra figyelmeztetett, hogy hiába növekszik a gazdaság gyors ütemben, a jelenlegi növekedési modell sérülékeny. Szerinte az orosz gazdaság túlfűtött, „81százalékos kapacitással működünk, miközben a munkanélküliség történelmileg alacsony szinten van. Márpedig nincs több áru, csak az árak emelkednek”.
Ezt támasztja alá, hogy 2023-ban Oroszországban az átlagos reálbérek (inflációtól megtisztítva) 7,8 százalékkal nőttek, és ez nem állt meg, 2024 márciusában már 12,9 százalékos emelkedést jegyeztek.
Nem kellett soká várni, a hétvégén már Nabiullina is úgy nyilatkozott, hogy „korai még gondolkodni az irányadó ráta csökkentéséről, hiszen van még hely az emelésére”. Ez természetesen azt jelenti, hogy egyelőre az emelés lehetősége van napirenden, hogy elérjék a 4 százalékos inflációs célt.
Félelem a megosztottságtól
Az oroszok mindenesetre maguk is érzik, hogy a megosztottságuk lehet az, ami a lehetséges vereségükhöz vezethet. Az egyik publicista például arra figyelmeztetett, hogy még a jó híreket, a gazdasági sikereiket sem szabad felelőtlenül fogadni, főleg, ha arról a nyugati intézmények, médiák adnak számot. Igor Pereverzev ezt annak kapcsán írta, hogy a Világbank újraszámolta az oroszországi adatokat, és kiderült, hogy az ország a vásárlóerő-paritáson átszámított bruttó hazai terméket számítva a negyedik helyet foglalta el a világon még 2021-ben. A régi számítás szerint az ötödikek voltak. Az új rangsor szerint a hat vezető ország Kína, USA, India, Oroszország, Japán, Németország.
Persze a publicistának az évek utáni kiigazítás nagyon gyanúsnak tűnik. Szerinte ennek az oka nem az, hogy az együttérző banki alkalmazottak felfedezték a tévedésüket. Inkább ez Washington utalása arra, hogy felmérte az orosz gazdaság szankciókkal szembeni ellenálló képességét. Egyfajta vállveregetés, és ebben a szellemben már egy éve rendszeresen jelennek meg cikkek a nyugati üzleti sajtóban, ahol a szerzők az orosz kormány gazdasági blokkját és a jegybank vezetőjét dicsérik. Ennek kapcsán figyelmeztet, hogy az ilyen hízelgés végső célja az orosz elit megosztása.
A kutya is jó dolgában veszik meg…
Mondhatnánk, de talán nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a siker elérésében mennyire fontos, hogy egy adott ország vezetői ne húzzanak szét. Tudják ezt a nyugatiak és az oroszok is, az egyiküknél ott van a vágyvezérelt gondolkozás, hogy hátha sikerül megosztani az ellenfelet, a másiknál pedig a sanda félelem attól, hogy ez mégis bekövetkezik.
Kapcsolódó:
