Egy orosz közvélemény-kutató havonta méri, miképp vélekedik a lakosság az ukrajnai konfliktusról. A friss adatok szerint az orosz–ukrán háború során a többség stabilan támogatja Putyin elnököt és az orosz fegyveres erők akcióit. A megkérdezettek fele várná a békét elérő tárgyalásokat, viszont 43 százalékuk támogatja az ellenségeskedés folytatását, és az arányuk az elmúlt hónapokban nőtt. A többség nem hajlandó engedményeket tenni Ukrajnának.

Május 23. és 29. között végzett országos felmérést az ukrajnai konfliktusról az orosz otthonokban, személyes interjúk segítségével a moszkvai Levada Center, amely egy független közvélemény-kutató szervezet. Megállapítják, hogy növekszik a kiterjesztett katonai műveleteket támogató oroszok aránya a tárgyalásokat támogatók rovására, és a számukra elfogadható tárgyalási feltételek is keményednek.  

Az oroszok több mint fele (55 százalék) gondosan figyelemmel kíséri a háborús híreket, persze sokkal jobban követik az idősebbek (55 év felettiek), mint a 24 év alattiak. Az már az új idők szava, hogy az előbbiek elsődleges forrásként a televíziót jelölték meg, míg a fiatalok internetes forrásokat néznek, például a YouTube-ot. 

A június elején közzétett, a májusi hónapra vonatkozó felmérésből kiderül, hogy az orosz közvélemény támogatja a hadsereget és Vlagyimir Putyin elnököt. A hadsereg támogatottsága eléri a 79 százalékot – az idősebbek 83, a moszkvai lakosok 85, a televízióra támaszkodók 87 százaléka vélekedik így. 

Ahogy a márciusi, úgy a májusi mérések során is magas volt Putyin értékelése.

A 87 százalékos támogatás az elmúlt évtized havi értékeléseinek a csúcsa, ennél csak 2015 közepén volt magasabb, amikor elérte a 89 százalékot. A legfiatalabb válaszadók (18–24 évesek) 23, a 100 ezer fő alatti kisvárosok lakosainak 14 százaléka nem helyesli az elnök tevékenységét.  

A Levada Center megállapításai szerint a válaszadók fele úgy gondolja, hogy tovább kell lépni a béketárgyalások felé. Viszont 43 százalékuk támogatja a katonai műveletek folytatását, és az ő arányuk nőtt az elmúlt hónapokban.

A 40–54 éves válaszadók beszélnek inkább a katonai akció folytatásának szükségességéről (49 százalék).  

Ha lenne lehetőség visszamenni az időben és lemondani a különleges katonai művelet elindítását, a válaszadók valamivel több mint harmada megtenné ezt – az arányuk némileg csökkent az elmúlt hónapokban. Itt is az idősebb válaszadók a harciasabbak. 

A többség nem hajlandó engedményeket tenni Ukrajnával kapcsolatban, és az ő arányuk is növekszik.  

Az oroszok a békeszerződés aláírásának elfogadható feltételének tartják a hadifogolycserét és a tűzszünetet, míg az új régiók visszaadását és Ukrajna NATO-csatlakozását teljességgel elutasítják.   

A közvélemény-kutató mindebből azt a következtetést vonja le, hogy az ukrán támadások az Oroszország területén fekvő célpontok ellen nincsenek hatással a háború iránti országos elkötelezettségre és annak stratégiai céljaira. Sőt, mintha megkeményítené az oroszokat a NATO-vezetők fenyegetőzése, az hogy fokozzák ezeket a támadásokat és kiterjesszék a hatósugarukat Oroszországra, egyre inkább növelik az oroszok nyilvános támogatását.  

A Levada Center nyílt végű kérdéseket is feldolgozott, ahol a megkérdezettek maguk fogalmazták meg a választ. Itt az ellenségeskedés folytatását támogatók körében a válaszadók 40 százaléka azt mondta, hogy végig kell csinálni azt, amibe belefogtak. A 17 százalékuk szerint „meg kell semmisíteni a fasizmust”, 15, illetve 14 százalékuk osztja azt a véleményt, hogy „a béketárgyalások haszontalanok”, „sehova sem vezetnek”, illetve „Oroszországot meg kell védeni és biztosítani”.   

Tehát a válaszadók háromnegyede (76 százalék) gondolja úgy, hogy Oroszországnak nem szabad engedményeket tennie Ukrajnának amiatt, hogy lezárják a katonai konfliktust és aláírják a békeszerződést. Csupán 17 százalékuk véli úgy, hogy engedményeket kellene tennie a béke érdekében. Ez az arány 2023 februárja óta gyakorlatilag változatlan maradt. Itt is a fiatalabb korosztály, illetve a falusiak azok, akik engednének. 

A válaszadók 94 százaléka preferálja, illetve tartja megengedhetőnek a hadifogolycserét, hatvan százalékuk pedig előnyösebbnek vagy megengedhetőnek tartja a tűzszünetet. 

Viszont a megkérdezettek háromnegyede elfogadhatatlannak tartja Luhanszk és Donyeck visszatérését. Hogy megjött az étvágy, azt mutatja az is, hogy 2023 februárja óta 7 százalékponttal (73 százalékra) nőtt azok aránya, akik elfogadhatatlannak tartják Zaporozsje és Herszon régió visszaadását. És hasonlóan 7 százalékponttal nőtt azok száma, akik elfogadhatatlannak tartják Ukrajna NATO-csatlakozását (83 százalék). 

Megjegyeznénk, hogy a fenti közvélemény-kutatást valószínűleg olvashatta Vlagyimír Vlagyimírovics is, hiszen pénteken ezzel teljesen megegyező békeajánlatot tett Ukrajnának (és nem Zelenszkijnek, akit már csak egy illegitim bitorlónak tart), illetve a Nyugat hatalmasainak, akik reálisan fognak dönteni a békefeltételekről. Persze elsősorban az ukránoknak kell lenyelniük a felkínált békáét, hiszen komoly területekről kell lemondaniuk, sőt olyanokról, amelyekért még jelenleg is harcok is folynak. Putyin azt is meglengette, hogy az idő teltével ezek a feltételek csak keményebbek lesznek.

Kapcsolódó: