A globális védelmi vállalatok a hidegháború vége óta nem látott ütemben toboroznak munkaerőt, mivel rekordszámú megrendelést igyekeznek teljesíteni. A Financial Times 20 nagy és közepes méretű amerikai és európai védelmi és repülőgépipari cég munkaerő-felvételi terveit vizsgálta meg felmérésében, amelyből kiderült, hogy idén több tízezer embert kívánnak felvenni. 

A legintenzívebb bővítési hullám a hidegháború óta 

A legnagyobb amerikai cégek közül három – a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a General Dynamics – közel 6 ezer betöltendő álláshelyet hirdet, míg 10 megkérdezett vállalat összesen majdnem 37 ezerrel, azaz az összesített munkaerőállománya közel 10 százalékával növelné a dolgozók számát.  

A hidegháború vége óta ez a védelmi szektor legintenzívebb időszaka – a megrendelések rekordmértékben növekedtek, meglehetősen rövid idő alatt”  

– mondta Jan Pie, az ASD, az európai repülőgépipari és védelmi kereskedelmi szövetség főtitkára. 

Az ukrajnai háború kitörése óta és az egyre szélesedő geopolitikai feszültségek közepette a kormányok világszerte növelték a katonai kiadásokat. Az évtizedek óta jellemző kis volumenű megrendelések hirtelen megugrása, a technológiai csoportok által a digitális készségekért folytatott versengés és a munkaerőpiac még mindig a Covid időszakában kialakult munkaerőhiánnyal küszködik – ezek az iparági szintű munkaerőfelvételi hullám egyes hajtóerői. A vállalatok elmondták, hogy a tanoncoktól kezdve a karrierjük végén álló vezetőkig minden pozícióra keresnek munkatársakat. Keresettek a mérnökök, a szoftverfejlesztők, a kiberbiztonsági elemzők, a hegesztők és a szerelők.  

Az olasz védelmi vállalat, a Leonardo HR-vezetője, Antonio Liotti elmondta, hogy „még intenzívebben keresnek munkaerőt, mint a korábbi konfliktusok, például az iraki vagy afganisztáni idején”. A vállalat – amely a brit BAE Systems és a japán Mitsubishi Heavy Industries mellett közösen egy új vadászrepülőgép fejlesztésére irányuló háromnemzeti projekt részese – 2024 végéig 6 ezer új alkalmazottat kíván felvenni, a helyettesítőket is beleértve. Várhatóan 2025 és 2028 között 8-10 ezer új pozíciót töltenek fel, elsősorban ipari és szoftvermérnökökkel. 

Liotti hozzátette, hogy az új dolgozók keresését nemcsak a konfliktusos idők, hanem a szomszédos iparágak, például a „csúcstechnológiai vállalatok és a tanácsadó cégek” jelentette nagyobb verseny is ösztönzi. Emellett egyéni tényezők, köztük a munka és a magánélet jobb egyensúlyát kereső emberek és a „csendes kilépés” is szerepet játszanak. 

A lőszergyártó vállalatok, nevezetesen a Rheinmetall és a Nammo, amelyeknek jelentősen növelniük kellett a termelésüket a kormányzati készletek feltöltése érdekében, a legambiciózusabb felvételi tervekkel álltak elő. A Nammo közölte, hogy „soha nem tapasztaltak még hasonlót”. A norvég és a finn kormány résztulajdonában lévő cég 15 százalékkal, a 2021-es 2700-ról 3100 főre növelte a létszámát 2023-ban. Jelenleg mintegy 3250 embert foglalkoztat, és a vezetőség úgy véli, hogy „a vállalat méretének megduplázása [2030 végére] reális célnak tűnik”. 

A német Rheinmetall közölte, több száz alkalmazottat kíván átvenni a vezető autóalkatrész-gyártó Continentaltól, amely a gyenge autóipari kereslettől szenved. 

A francia Thales, amely a nyugati kormánykészletekből Ukrajnának adományozott Starstreak vállról indítható rakétákat gyártja, közölte, hogy az elmúlt három évben 9 ezer embert – a jelenlegi 81 ezer fős létszám 11 százalékát – vettek fel a gyártáshoz. 

A BAE nem csak tavaly, már korábban is jelentősen fokozta a munkaerő-felvételt az olyan hosszú távú programok megvalósítása érdekében, mint a Global Combat Air Programme és a Királyi Haditengerészetben alkalmazott Type 26 fregattok gyártása. Az Egyesült Királyságban „az elmúlt öt évben megdupláztuk a pályakezdő alkalmazottak számát, az idén pedig mintegy 2700 gyakornokot és diplomást, valamint több ezer tapasztalt szakembert veszünk fel” – mondta Tania Gandamihardja, a vállalatcsoport HR-igazgatója.  

Európa rakétabajnoka, az MBDA – amely a BAE, az Airbus és a Leonardo tulajdonában áll – az Ukrajnának küldött pusztító hatású Storm Shadow és Scalp légibombák gyártója, az idén több mint 2600 ember felvételét tervezi, ami a jelenlegi 15 ezer fős létszám 17 százaléka. 

A Rafale vadászrepülőgépeket előállító Dassault Aviation nem tapasztalt közvetlen növekedést az ukrajnai megrendelésekkel kapcsolatban, de tekintettel az ágazat gyártási ciklusainak hosszúságára, folyamatosan vesz fel munkatársakat. 

Már a megfelelő készségek fejlesztésére is sokat fordítanak 

A nukleáris védelemmel foglalkozó gyártók, különösen azok, amelyek részt vesznek az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Ausztrália közötti háromoldalú Aukus tengeralattjáró-programban, azok közé tartoznak, amelyeket különösen érint a készségek hiánya. 

Több vállalat, köztük a Rolls-Royce és a Babcock International a közelmúltban nyitotta meg saját nukleáris szakértői akadémiáját, míg a Thales UK, amely a brit Királyi Haditengerészet tengeralattjáróinak szonárbeszállítója, egy „szonárakadémiát” indított.  

Az Egyesült Királyság kormánya egy nukleáris képességekkel foglalkozó munkacsoportot is létrehozott, hogy több tízezer munkavállalót képezzen ki az ország polgári és katonai nukleáris programjaihoz. 

A felvétel és a képzés terén tanúsított erőfeszítések „példátlanok az utóbbi időkben” – mondta Beccy Pleasant, a Nuclear Skills Delivery Group munkatársa. A csoport előrejelzése szerint 2030-ig további több mint 30 ezer munkavállalóra lesz szükség a nukleáris védelmi ágazatban. 

A vállalatok fokozták az egyetemekkel és más szervezetekkel való együttműködést is a jövőbeli munkaerő-állomány kialakítása érdekében. 

A Cranfieldi Egyetem, amely szoros kapcsolatban áll a nukleáris védelmi ágazattal, új tanfolyamokat kínál például a digitális törvényszéki szakértés területén, hogy az emberek megtanulják, hogyan lehet azonosítani a kibertámadásokat. 

Felismertük, hogy nem lehet csak arra támaszkodni, hogy az akadémia majd biztosan azokat az embereket fogja kiereszteni, akikre szükségünk van. […] A vállalatok most már a munkaerőforrások ellátási láncába is beléptek” 

– mondta a Cranfield védelmi igazgatója, Heather Goldstraw. 

Az iparág számára nagy kihívás, hogy egyes szerepkörökben plusz biztonsági tanúsítványokra van szükség. Az RTX, a Raytheon rakéta- és szenzorgyártó vállalat tulajdonosa az év elején azt nyilatkozta, hogy „továbbra is kihívást jelent a magasan képzett munkaerő, köztük a mérnökök, a szakmunkások és a biztonsági engedélyekben jártas szakemberek felvétele”. 

Mások, mint például a német Renk, külföldön próbálnak szerencsét a munkaerő-kereséssel. „Külföldről is szükség van képzett, jó szakemberekre, mert Németországban nem találunk elegendő embert bizonyos munkakörökre, és ez a teljes védelmi iparra jellemző” – osztotta meg Susanne Wiegand vezérigazgató. 

(Forrás: Financial Times) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime