Geopolitikai csatatérré válik egy grúz kikötő 

Szerző: | 2024. június. 18. | Geopolitika, Kiemelt

Kína nyert meg egy mélytengeri kikötő építésére kiírt pályázatot a grúziai Anakliában, és ez lesz az első általuk épített és üzemeltetett megaprojekt mind Georgiában, mind a Fekete-tenger partján. Ez megerősíti Tbiliszi és Peking kapcsolatait, de mindenképp fura helyzetet teremt, hiszen a kikötő szerves része a tervezett Középső Folyosónak, amelyre az EU-ból egyre nagyobb figyelem irányul.

Georgia bejelentette, hogy egyedül egy kínai konzorcium nyújtott be ajánlatot a kiterjedt mélytengeri kikötő építésére Anakliában. Ez lesz az első megaprojekt a Fekete-tenger partján, amelyet a távol-keleti országból érkező cégek építenek és üzemeltetnek. Levan Davitashvili grúz gazdasági miniszter május 29-i bejelentése egy többéves tárgyalási sorozatra tesz pontot. Mindez egy nappal az után történt, hogy a parlament felülírta a nyugati kormányok által bírált, a külföldi ügynökökről szóló törvény elnöki vétóját. 

A tárcavezető elmondta, hogy a kormánya megkapta a svájci–luxemburgi konzorcium, valamint a China Communications Construction Company és a szingapúri székhelyű China Harbour Investment közös ajánlatát. Végső javaslatot azonban csak a kínai konzorcium nyújtott be. A miniszter az elkövetkező napokra újabb részleteket ígért, azt viszont elárulta, hogy két távol-keleti cég, a China Road and Bridge Corporation és a Qingdao Port International alvállalkozóként fog részt venni a kikötő megépítésében. Azt még korábban közölték, hogy

Georgia a kikötőprojekt 51 százalékát megtartja, 49 százalék a többi partneré lesz. 

A bejelentés véget vet annak az ellentmondásos politikai küzdelemnek, hogy ki építse meg az ország stratégiailag fontos kikötőjét, a nyertes kínai pályázat pedig rávilágít Tbiliszi és Peking bimbózó kapcsolatára. 

A kaukázusi államban hiányzik a jó minőségű infrastruktúra, ami eddig visszafogta az országnak a tranzitban lévő lehetőségeit. Mivel az országon áthaladó útvonalon 2022 óta folyamatosan nőtt a kereskedelem, a határainál állandósultak a hosszú teherautósorok, Batumi és Poti kikötője pedig a teljes kapacitás közelében üzemel. 

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Világbank arra figyelmeztetett, hogy globális kereskedelmi útvonalként sem Georgia, sem a Középső Folyosó (Middle Corridor) nem lesz versenyképes, amennyiben a grúzok nem építenek egy mélytengeri kikötőt, amely lehetővé tenné, hogy a nagyobb hajók nagyobb mennyiséget szállíthassanak hatékonyabban.  

Az ország a Fekete-tenger keleti partjánál való stratégiai elhelyezkedése miatt különösen fontossá vált a Középső Folyosó számára. Ez az ügylet érinti az Európa és Ázsia közötti szállítási útvonal jövőjét is, amely az Ukrajna elleni invázió óta különösen az EU számára fontos , hiszen kikerüli Oroszországot. Nem csoda, hogy a jelentősége és a használata megnőtt. A brüsszeli diplomáciai körökben sem tartják jónak a hírt az EU számára, egyesek szerint az, hogy Kína építi a kikötőt, a stratégiai gondolkodás hiányát mutatja Brüsszelben.  

Georgia infrastrukturális projektjeivel egyre gyakrabban fordul Kína felé. A tbiliszi székhelyű Civic Initiative for Democratic and Euro-Atlantic Choice egyik tanulmánya szerint 2021 óta minden 100 millió dollárt meghaladó infrastrukturális projektben részt vesznek kínai vállalatok. A két ország 2023 júliusában stratégiai partnerségi egyezményt írt alá, és az anakliai projekt egy komoly eredmény az után, hogy 2020-ban meghiúsult a Poti kikötőjéhez kapcsolódó kínai ajánlat. 

A Szabad Európa Rádió szerint az érintett kínai vállalatoknak érdekes a múltjuk. A China Communications Construction Company a globális infrastruktúra komoly szereplője, és az egyik legnagyobb cég, amely az elmúlt évtizedben részt vett a távol-keleti ország Egy övezet, egy út (BRI) építési projektjeiben. Viszont 2011 és 2017 között a Világbank eltiltotta a társaságot és leányvállalatait a pénzügyi intézmény által finanszírozott építési projektektől egy 2009-es Fülöp-szigeteki útépítés csalási botránya miatt. 2020-ban az Egyesült Államok szankcionálta a céget a mesterséges szigetek építésében és a militarizálás elősegítésében való részvétele miatt a Dél-kínai-tenger vitatott részein. 

A China Harbour Investment székhelye Szingapúrban van, és az egyik leányvállalata 2018-ban egy nagy horderejű korrupciós ügybe került. A bangladesi kormány a céget feketelistára helyezte, mert megkísérelt megvesztegetni egy magas rangú tisztviselőt egy autópálya nagyszabású bővítésére vonatkozó szerződés miatt. 

Kapcsolódó

  

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn