Dollártól való diverzifikációs törekvések ide vagy oda, úgy tűnik, az elmúlt években, egészen pontosan  

a Covid-járvány kirobbanása óta az Egyesült Államoknak sikerült begyűjtenie a határokon keresztül áramló összes befektetés csaknem egyharmadát. 

A Nemzetközi Valutaalap Bloomberg kérésére elküldött elemzése azt mutatja, hogy a globális befektetések áramlásának az aránya nemhogy csökkent, de emelkedett azóta, hogy 2020-ban a dollárhiány megijesztette a globális befektetőket, valamint hogy az orosz pénzeszközök befagyasztása felvetette a tőke szabad mozgásának tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokat. Az IMF szerint az amerikai járvány előtti átlagos részesedés mindössze 18 százalék volt, szemben a fentebb említett jelenlegi, közel egyharmados aránnyal. 

A dollár dominanciája miatti aggodalmak ellenére a tengerentúli kamatlábak évtizedek óta nem látott magas szintre történő emelkedése jelentős vonzerőt jelentett az Amerikán kívüli befektetők számára. Az USA a közvetlen külföldi befektetések újabb hullámát vonzotta, köszönhetően a megújuló energiaforrások és a félvezetőgyártás ösztönzésére tett több milliárd dolláros kormányzati kezdeményezéseknek. 

Ez a tendencia jelentős elmozdulást jelent a pandémia előtti időkhöz képest, amikor a tőke a feltörekvő piacokra áramlott, beleértve a gyorsan növekvő Kínát is.  

Az USA nagy geopolitikai riválisának a világjárvány kitörése óta több mint felére csökkent a bruttó globális tőkebeáramlásból való részesedése. 

Mivel azonban a Federal Reserve jelezte, hogy még idén megkezdené a kamatlábak csökkentését, ezek az amerikai előnyök nem biztos, hogy tartósak lesznek. 

A geopolitika itt is közbeszól 

„A Kínába irányuló közvetlen külföldi befektetések és az USA-ba tartó portfólióáramlások drámaian megváltoztak a világjárvány kitörése előtti évekhez képest” – mondta Stephen Jen, az Eurizon SLJ Capital vezérigazgatója, aki úgy véli, hogy „a tőkeáramlás ezen új mintázata valószínűleg csak akkor fog megváltozni, ha a két nagyhatalom politikája megváltozik”. 

Az IMF adatai szerint Kína részesedése a határokon átnyúló bruttó tőkeáramlásokból a 2021–23-as időszakban mindössze 3 százalékot tett ki, szemben a 2019-ig tartó évtizedben mért mintegy 7-tel. 

Ezek a számok jól mutatják, hogy Hszi Csin-ping elnök és kormánya miért is küzdenek már jó ideje a külföldi befektetők érdeklődésének felélesztéséért. Hszi most egy kínai kommunista vezetői konferenciára is készül, ahol új reformlépések várhatók – ami potenciálisan megváltoztathatja az országgal kapcsolatos befektetői narratívát. 

Ennek ellenére az áprilisi adatok azt mutatták, hogy a Kínába irányuló külföldi befektetések már a negyedik egymást követő hónapban lassultak. És mivel a kamatlábak a modern idők legalacsonyabb szintje körül mozognak, a belföldi kínai tőke kiáramlik: idén áprilisban a helyi cégek 2016 óta a legtöbb devizát vásárolták. 

Ami jól jön az USA-nak, az hiányzik a harmadik világnak 

Az Egyesült Államok gazdasági motorja ezzel szemben a globális tőke egyre nagyobb részét vonzza. A Világbank az erőteljes amerikai bővülés hatására nemrég megemelte a világ 2024-re szóló növekedési előrejelzését – ami jól mutatja a globális hatást. Az IMF adatai azt mutatják, hogy nettó alapon az USA-ba a 2021–23-as időszakban a GDP mintegy 1,5 százalékát kitevő beáramlás érkezett. 

A feltörekvő piacok számára, amelyeknek több nemzetközi tőkére van szükségük ahhoz, hogy felzárkózzanak a fejlett gazdaságokhoz, a helyzet aligha ideális. A washingtoni székhelyű IMF számításai szerint a feltörekvő országok az elmúlt években nettó tőkekiáramlást tapasztaltak, 2000 óta mindössze másodszor.  

Tavaly a feltörekvő piacokra irányuló bruttó közvetlen külföldi tőkebefektetések a bruttó hazai terméknek mindössze az 1,5 százalékát tették ki, ami a század eleje óta a legalacsonyabb szint. 

Az USA-ba irányuló beáramlások közé tartoznak a Biden-kormányzat gazdasági kezdeményezései által támogatott projektek. Egy példa erre: a dél-koreai Samsung Electronics 6,4 milliárd dolláros támogatást kap a texasi chipgyártás növelésére, egy szélesebb körű, összesen több mint 44 milliárdos beruházási kezdeményezés részeként. 

Azonban még sok minden változathat ezen a tendencián: a Fed döntéshozói szerdán a kamatcsökkentési ciklus év végéig történő megkezdésére vonatkozó előrejelzéseket fogalmaztak meg, ami csökkentheti a magasabb hozamú amerikai eszközök vonzerejét a globális fix kamatozású befektetők számára. 

Mindeközben novemberben talán az eddigieknél is megosztóbb elnökválasztás közeleg, ami törvényszerűen növeli a politikai bizonytalanságot – az adók, a vámok és a súlyosbodó geopolitikai feszültségek állnak az aggodalmak élén. 

A növekvő adósságszint is nyugtalanságra ad okot, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy az USA elkerülhetetlenül a költségvetési szakadék felé tart.  

Alexis Crow, a PWC geopolitikai befektetésekkel foglalkozó részlegének vezetője szerint ez veszélyezteti az Egyesült Államok vonzerejét a befektetők számára, beleértve a kincstári értékpapírok biztonságos befektetésként való megítélését. 

(Források: Bloomberg; Bloomberg)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime