Kína válasza Brüsszelnek: pacalháború!

Szerző: | 2024. június. 19. | Kiemelt, Világgazdaság

Peking dömpingellenes vizsgálatot indít az EU-s sertéshús behozatala kapcsán. Egyértelműen a kínai elektromos autókra kivetett extravámokra adott válaszcsapásról van szó, ugyanakkor azt mindkét fél tudja: a kereskedelmi háború eszkalációja keserves következményekkel járhat.

Dömpingellenes vizsgálatot indított az EU-ból származó sertéshús importjával kapcsolatban Kína. Az eset mindössze néhány nappal azután történt, hogy Brüsszel bejelentette az ázsiai országból érkező elektromos autókra kivetett extravámokat, nem nehéz tehát összefüggést találni a kereskedelmi háború újabb epizódjai között.

Az Európai Bizottság bejelentése szerint július 4-től akár 38,1 százalékos vámot vethetnek ki a kínai elektromos járművek behozatalára. Az ideiglenes vámok, amelyet Brüsszel a kínai elektromosautó-gyártóknak nyújtott állami támogatással kapcsolatos válaszlépésnek tekint, a hónapokig tartó szubvencióellenes vizsgálatot követően születtek. Kína azonnal megtorlással fenyegette az európai mezőgazdasági termelőket, a francia szeszesital-ipari termékek ellen dömpingellenes vizsgálatot is indított.

Az európai sertéságazat ügyében indított vizsgálatban ugyanazon elvek alapján nyomoznak, mint Brüsszel az elektromos autók esetében: Peking szerint erős a gyanú, hogy az EU-s exportőrök és gyártók célzott és tisztességtelen kereskedelmi viselkedést feltételező állami támogatások révén tudják nyomott áron elárasztani a kínai piacot hústermékeikkel, ami a belső termelés versenyképességét negatívan befolyásolja.

A kínai illetékes szaktárca szerint a dömpingellenes vizsgálatot hazai húsipari szereplők kezdeményezték (ellentétben az Európai Bizottsággal, amely saját kezdeményezésére indította el vizsgálatát a járművek ügyében), a minisztérium pedig megalapozottnak tartotta a benyújtott bizonyítékokat, és egy évben határozta meg a vizsgálati időszakot, amelyet igény esetén hat hónappal meghosszabbíthat. A várható eredmény természetesen itt is az extravámok kivetése lesz – annak javasolt mértékéről azonban egyelőre Pekingben is megoszlanak a vélemények.

Sertés-sértés

Az európai politikusok és gyártók meglehetősen eltérően reagáltak a kínai bejelentésre. Az Európa Bizottság kereskedelmi szóvivője optimistán nyilatkozott, közölve, állnak a vizsgálat elé, miután az EU-s húsexporttal kapcsolatban dömpingnek és szubvenciós trükköknek még a gyanúja sem merülhet fel, a közös tagállami agrárpolitika pedig maximálisan összhangban van a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapelveivel, iránymutatásaival és konszenzusos szabályaival. (Szavainak más színezetet ad, hogy Peking éppen az elektromos autókra kivetett extravámokkal kapcsolatban vádolja az EU-t protekcionizmussal, jogorvoslatért pedig éppen a WTO-hoz fordul.)

Ha pusztán a kereskedelmi mutatókat nézzük, az EU-nak van miért aggódni. A Kínába irányuló sertéshúsexport az unió Pekinggel folytatott élelmiszer-kereskedelmének 17 százalékát tette ki tavaly, bár a számok évről évre csökkennek: ez a kivitel már 23 százalékos esést produkált a 2022-eshez képest. Ha azonban azt nézzük, hogy még ennek a lassuló kereskedelemnek is mintegy 2 milliárd eurós értéke volt, már nem is olyan csekély az a 17 százalék.

Tény, hogy az uniós, Kínába irányuló sertéshúsexport 2020-ban érte el a csúcsot – akkor 7 milliárd eurós forgalmat generált, ám az elsősorban az ázsiai országban dúló sertéspestisnek volt köszönhető, amely 28 millió tonnás veszteséget okozott. Azóta az importcsökkenés nyilvánvaló, ám ami az EU egészét tekintve egyesek szerint nem annyira veszélyes, azt az érintett tagállamok nagyon is annak tartják. A három fő sertéshúst exportáló ország, Dánia, Hollandia és kiváltképp Spanyolország már nem veszi félvállról a vizsgálat bejelentését. A gyártók és az exportőrök jogosan háborognak azon, hogy egy teljesen más ágazat miatt kapták a nyakukba a vizsgálatot, amely eleve óriási adminisztrációs költséget okoz a vállalatoknak, függetlenül a végkimeneteltől.

Álmában röfög egy picit

Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság még regnáló agrárbiztosa szerint az élelmiszeripari termékek nem képezhetik egy kereskedelmi háború részét. A véleményét osztja a spanyol mezőgazdasági miniszter is, a termelők és az exportőrök pedig azonnal a munkahelyek védelmére és az élelmiszer-biztonságra gyakorolt kedvezőtlen hatások kivédésére szólították fel a döntéshozókat. A spanyol ágazati szövetség vezetője például arra mutatott rá, hogy míg a színhúst még csak-csak el tudják adni más országokba, addig a sertésbelsőségeknek egyértelműen Kína a kulcsfontosságú piaca, így a vizsgálat nagyon is érzékenyen érintheti a nagy európai vállalatokat.

Az ázsiai ország válaszcsapása nem érhette váratlanul Brüsszelt. Peking többször is azzal vádolta a Von der Leyen-testületet, hogy fegyverként használja és teljesen átpolitizálta a kereskedelmet, nyílt protekcionista gyakorlatot folytatva. Kína nem véletlenül választotta az élelmiszeripart arra, hogy visszalőjön: olyan termék ellen indította el a vizsgálatát, amelynek esetében máshonnan is meg tudja oldani a beszerzést, akár önellátási törekvései, akár importjának diverzifikációs hálója miatt. Vagyis – ellentétben a kínai autókra kivetett brüsszeli vámok esetével – nem kockáztat túlzottan. Ha Brüsszel a csapásra nem akar újabb csapással válaszolni, akkor a kínai figyelmeztetés el is érte a célját, és megakaszt egy eszkalációval fenyegető kereskedelmi háborút, amelyben végül mindkét fél sorozatos és egyre súlyosbodó veszteségeket szenvedne el. Éppen emiatt nem is kell annyira vastagon fognia a kínai ceruzának, amikor az extravámok kiszámolása napirendre kerül.

***

Kapcsolódó:


Fotó: Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn