Az oroszok is figyelték a legutóbbi G7-csúcsot, hiszen a befagyasztott orosz vagyonról is döntöttek volna. Még a Politico is a „béna kacsák találkozójának” nevezte a találkozót, rámutatva a legtöbb részt vevő állam belső problémáira. Oroszországot mindez nem rendítette meg, felkészült, lajstromba vette, mekkora vagyona is van a G7-eknek nála, amit válaszlépésként elkobozhatna.  

Kár is vizsgálni a részt vevő országok belső viszonyait, a jelenlévő felek zöme gyenge politikus, aki elveszítette a népszerűségét, ezek közül egyetlen kivétel Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. Ráadásul a szövetséghez tartozó hét állam a világ GDP-jéhez viszonyítva évről évre veszít pozícióiból.  

A csúcsról már előzetesen kiderült, hogy a szövetség tagjai Ukrajnának 50 milliárd dolláros kölcsönt nyújtanának, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból fizetnek vissza. Az oroszok erre csak annyit mondtak, hogy

a lopás, az lopás marad, bárhogy is csomagolják azt.  

Az oroszok szerint maga a G7-csoport anakronizmussá vált, mivel a gazdaságilag legfejlettebb országok szövetsége még az 1970-es években jött létre, és azóta az erőviszonyok megváltoztak. Ráadásul nem oldanak meg fontos problémákat, mert ezek általában az Európai Unió–USA, Kanada–USA, Kanada–Európai Unió, NATO–Európai Unió közöttiek. Akkor inkább a G20, amely többé-kevésbé leképezi a modern világot.  

Idézik Alexander Rahr német politológust, aki úgy véli, hogy a biztonság, a gazdaság, a pénzügy és a környezet globális problémái nem oldhatók meg Kína és a globális dél államainak bevonása nélkül. A G7 egy olyan térré vált, ahol a szükséges vektort az Egyesült Államok határozza meg, a németek és a franciák pedig csak bólogatnak Washington szavára.  

Természetesen várható volt, hogy Moszkva befagyasztott eszközeinek kérdése körül az USA és Nagy-Britannia foglalta el a legkeményebb álláspontot. Kanada is támogatta a megközelítésüket, az európaiak viszont óvatosabbak voltak. Egy ilyen lépés jogi szempontból nehezen indokolható, Berlin ráadásul attól tart, hogy az orosz eszközök kisajátítása hozzájárul a nyugati piacokkal szembeni bizalmatlanság növekedéséhez.  

EMBED:

Az oroszok felmérték a G7 vagyonát hazájukban 

A RIA Novosztyi ki is hozta, hogy a nemzeti statisztikai szolgálatok adatai alapján az orosz vagyon G7-országok általi elkobzása 83 milliárd dolláros veszteséggel fenyegeti őket. Ezzel párhuzamosan pontosan 82,8 milliárdot fektettek be a G7-államok az orosz gazdaságba. 

A legnagyobb invesztor, Nagy-Britannia 18,9, Németország 17,3, Franciaország 16,6, Olaszország 12,9 milliárd dollárt fektetett be. 

Az amerikai befektetők 9,6, a japánok 4,6 milliárd, a kanadaiak 2,9 milliárd dollárt tettek ki. 

Mindez csak alig harmada annak az összegnek, amit Oroszországnak befagyasztottak, de nem kis pénz, és érzékenyen érintheti a G7-eket ezek elkobzása. Innentől az orosz vagyon felhasználása Ukrajna megsegítésére még inkább bonyolódik. Mivel ezek zöme magánbefektetés, a G7 országok érintett vállalatai joggal kérhetnek majd kártérítést az orosz vagyonból, ami tovább apasztja az ukránok reménybeli apanázsát.