A fogyasztás bővülése ellensúlyozhatja a külső kereslet gyengélkedését – makronom.eu
2025. február 7., péntek

A fogyasztás bővülése ellensúlyozhatja a külső kereslet gyengélkedését 

A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság az idei évben visszatérhet a növekedési pályára. A gazdaság teljesítménye 2024-ben 2,8 százalékkal bővülhet, ami jövőre 4  százalék feletti ütemre gyorsulhat.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása 

A magyar gazdaság az első negyedévben gyors ütemben bővült, köszönhetően a reálbérek növekedése nyomán emelkedő fogyasztásnak. Bár az infláció azt elkövetkezendő hónapokban a bázishatások miatt gyorsulhat, ugyanakkor éves átlagban 4 százalék körüli értéket vár a Makronóm Intézet, ami számottevő, közel 9 százalékos reálbér-emelkedést eredményezhet. A reálbérek növekedésével az óvatossági motívum oldódása és így a fogyasztás bővülése is folytatódhat. A beruházások és a nettó export egyelőre nem tudják érdemben támogatni a gazdasági növekedést, ugyanis legfontosabb külpiacunk, Németország gazdasága továbbra is gyengélkedik, ami kedvezőtlenül hat az exportorientált magyar iparra és a kapcsolódó beruházásokra. A második fél évtől várakozásunk szerint már itt is beindulhat a növekedés, ami lehetővé tenné a kiegyensúlyozott és dinamikus bővülést 2025-ben. 

Az idei évi növekedés 3 százalék közelében, míg jövőre már 4 százalék felett alakulhat 

A gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben összességében előrejelzéseinknek megfelelően alakult, negyedéves alapon 0,8, míg éves bázison 1,7 százalékkal nőtt a GDP. A növekedést felhasználási oldalról a reálbérek emelkedése nyomán a fogyasztás húzta felfelé, miközben a beruházások a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak. Támogatta a bővülést a nettó export is, ám itt az import, részben a beruházások visszaesése miatt, a kivitelnél nagyobb mértékben csökkent. Termelési oldalról a szolgáltatások és az építőipar segítette, míg az ipar teljesítménye lassította a gazdasági növekedést. A Makronóm Intézet várakozásai szerint az idei év egészében is elsősorban a fogyasztás járulhat hozzá a gazdasági teljesítmény fokozódásához, amelynek a mértéke 2,8 százalék lehet. A külső kereslet rendeződése esetén a gazdasági növekedés szerkezete jövőre kiegyensúlyozottá válhat, aminek eredményeként annak üteme a 4 százalékot is meghaladhatja. 

Újabb rekordokat dönthet a foglalkoztatás 

A munkaerőpiaci helyzet tovább javult az idei év elején, a február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,739 millió főt. Ez egy év alatt több mint 40 ezer fős bővülést jelent, amely szinte teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiachoz kötődött. Tovább fokozódott az aktivitás is, aminek köszönhetően a foglalkoztatás is bővült, ennek eredményeként pedig mérséklődésnek indult a munkanélküliségi ráta. A gazdasági növekedés fokozódásával, illetve a folyamatban lévő beruházások termelőre fordulásával tovább élénkülhet a munkaerő iránti kereslet. Előrejelzésünk szerint az idei évben 29, míg jövőre 30 ezer fővel emelkedhet a foglalkoztatottak száma. Ezzel párhuzamosan mérséklődhet a munkanélküliség: az idei év átlagában 4,0, jövőre pedig 3,7 százalékra. Kiemelendő, hogy még jelentős munkaerő-tartalék található a magyar gazdaságban – a legmagasabb aktivitási rátát felmutató, elsősorban északi uniós országokkal összehasonlítva főleg a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében. Az ő munkaerőpiaci integrációjuk alacsony képzettségi szintjük, földrajzi elhelyezkedésük vagy az atipikus foglalkoztatási formák korlátozott rendelkezésre állása miatt csak lassabb ütemben valósulhat meg. Számukra jelenthetnek segítséget a Nemzetgazdasági Minisztérium által az utóbbi időszakban bejelentett támogatási programok, mint például az Ifjúsági Garancia Plusz Program. 

A gyors bérdinamika és az alacsony infláció növeli a keresetek reálértékét 

A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset az idei első negyedévben 14,2 százalékkal nőtt. A bérdinamikát elsősorban a költségvetési szféra húzta felfelé, itt a pedagógusbér-emelés, valamint az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztése nyomán 17,4 százalékkal nőtt az átlagkereset. A versenyszférában ezzel szemben némiképp alacsonyabb, 13,0 százalékos bérfejlesztés történt, ugyanakkor az éves ráta szempontjából kiemelten fontos márciusi adat alapján 13,3 százalékos növekedést mutat a rendszeres (prémium, jutalom nélkül) bruttó kereset. A bérdinamikát itt a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos emelése, valamint a munkavállalói bérigények hajthatták az inflációs időszakot követően. Éves átlagban így várakozásaink szerint 13,6 százalékkal nőhet az átlagkereset, amely közel 9 százalékos reálbér-növekedést jelenthet. Jövőre némiképp lassulhat a bérdinamika, azonban annak üteme így is két számjegyű maradhat, 10,5 százalékot tehet ki, ami a tovább lassuló inflációval 6,7 százalékos reálbér-emelkedést eredményezne. 

A fogyasztás profitálhat a reálbérek növekedéséből, miközben a beruházási hajlandóságot a külső kereslet fogja vissza 

Az év elején a gazdasági teljesítményt a fogyasztás húzta, a kiskereskedelmi forgalom trendszerűen emelkedik, a turizmus is erőteljes számokat produkált, de a többi szolgáltató ágazatban szintén érdemi növekedés következett be. Emögött elsősorban a reálbérek dinamikus emelkedése húzódik meg, ami érdemben javítja a háztartások jövedelmi helyzetét. Ugyanakkor például a tartós fogyasztási cikkek vásárlása terén továbbra is látható, hogy az óvatossági motívum nem oldódott fel teljes mértékben. A háztartások változatlanul óvatosak, viszont a lakossági hitelezés dinamikus felfutása már jelzi, hogy javulnak a várakozások, ami így újabb lökést adhat a növekedésnek. A Makronóm Intézet előrejelzése szerint a gyors béremelkedés és az alacsonyabb infláció az óvatosság további oldódásával jelentős mértékben támogathatja a háztartások fogyasztását, ami 4,4 százalékkal nőhet, és így 2,2 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. A fogyasztás jövőre is erős támaszt adhat a gazdaságnak, és 3,9 százalékkal bővülhet. 

Az első negyedévben a bruttó állóeszköz-felhalmozás éves alapon 6,9 százalékkal csökkent, ami negatív meglepetést jelent. A visszaesés érintette az építési és a gépberuházásokat, míg gazdálkodási forma szerint elsősorban a költségvetési szervekhez kötődött, miközben a legalább 50 fős vállalkozások körében 6,8 százalékkal nőtt a beruházási volumen. Egyelőre nem tért magához a vállalati hitelszegmens sem, ami azt jelzi, hogy jelenleg már nem elsősorban a kamatkondíciók, hanem a külső kereslet okozta bizonytalanság fogja vissza a vállalatok beruházási hajlandóságát. A külső kereslet rendeződésével a beruházások is emelkedésnek indulhatnak, az idei év vonatkozásában 1,9 százalékos növekedés lehet, és ez az ütem jövőre a kamatok további csökkenésével, illetve a külső kereslet élénkülésével 3,4 százalékra gyorsulhat. 

  1. ábra: A felhasználási oldali tényezők növekedési hozzájárulása (százalékpont) 

Forrás: KSH, Makronóm Intézet számítása 

A német gazdaság továbbra is gyengélkedik 

Az export volumene tavaly 0,9 százalékkal nőtt, amiben az első fél év kedvezőbb teljesítménye játszott szerepet, miközben az év második felében begyűrűztek a német gazdaság problémái Magyarországra. A kivitel az idei év elején is csökkent, azonban mivel a behozatal nagyobb mérséklődést mutatott, a nettó export alakulása támogatni tudta a növekedést. Előre tekintve a német gazdaságból érkező hírek vegyesek: a konjunktúraindexek fokozatos javulásról árulkodnak, ugyanakkor ezek hatása az ipari adatokban még nem látszik, úgy a termelés, mint a rendelésállomány összességében kedvezőtlen képet fest a kilátások kapcsán. A külső kereslet gyengélkedése pedig közvetlenül kihatással van az exportorientált hazai ipar teljesítményére, azonban a második fél évtől már növekedést valószínűsítünk a termékkivitelben. A szolgáltatásexport esetében is kettős a kép. Az ipari termeléshez kapcsolódó szolgáltatások, mint például a szállítási szolgáltatások exportja szintén csökkenhet, miközben az üzleti szolgáltatások vagy a turizmus tovább bővülhet. Így pedig a szolgáltatás exportbővülése az év egészében ellensúlyozni tudja a termékexport-visszaesést. A kivitel volumene mindezek eredményeként 0,3 százalékkal nőhet idén, míg jövőre a külső kereslet rendeződése és a folyamatban lévő beruházások termelőre fordulása 3,8 százalékos bővülést vetít előre. Az import esetében kettős hatás érvényesül: a fogyasztás felfutása növeli a behozatalt, míg az alacsonyabb beruházási intenzitás, valamint export visszafogja azt. Mindezt egybevetve az idei évben 0,4 százalékkal nőhet az import volumene, jövőre pedig 3,4 százalékos emelkedés következhet be. Ez tehát azt jelenti, hogy idén a nettó export várhatóan nem tudja majd érdemben támogatni a gazdasági növekedést. Ugyanakkor jövőre a gazdaság növekedési szerkezete már kiegyensúlyozott lehet, a fogyasztás, a beruházások és a nettó export is pozitívan járulhat hozzá a bővüléshez. 

Fennmaradhat a folyó fizetési mérleg többlete 

A folyó fizetési mérleg egyenlege már a tavalyi évben a GDP 0,2 százalékát elérő többletet mutatott. Várakozásaink szerint az egyenleg az idei év egészét tekintve kismértékben tovább javulhat, és elérheti a GDP 0,3 százalékát. Az export volumene ugyan az importnál lassabb ütemben bővülhet, azonban az árváltozások ezt és a jövedelemegyenleg romlását is ellensúlyozni tudják majd várakozásaink szerint, miközben a külső finanszírozási képesség elérheti a GDP 1,7 százalékát. A folyó fizetési mérleg többlete előrejelzésünk szerint jövőre tovább nőhet a GDP 0,8 százalékára, míg a finanszírozási képesség 2,2 százalékot tehet ki GDP-arányosan. 

  1. ábra: Az infláció és a maginfláció prognózisa (százalék) 

Forrás: KSH, Makronóm Intézet számítása 

Az infláció mérsékelt marad 

Az infláció az idei év elején összességében a jegybanki toleranciasávon belül, az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult, májusig átlagosan 3,7 százalékot tett ki. Az elmúlt két hónapban az éves ráta kismértékben gyorsult – áprilisban ebben elsősorban az üzemanyagárak alakulása, míg májusban a bázishatás játszott szerepet, vagyis az, hogy a tavalyi havi árcsökkenés kikerült a referencia-időszakból. Az inflációt jelenleg az üzemanyagárak alakulása, valamint a szolgáltatások húzzák felfelé. Előbbi esetében a világpiaci olajárak, valamint a korábbi hónapokban a magasabb kereskedői árrés, míg utóbbinál a több szektorban is alkalmazott visszatekintő, inflációkövető árazás szerepét kell kiemelni. Ezzel egyidejűleg az élelmiszerek árváltozása már visszafogja az inflációt, miközben a termelői árak alapján nincs árnyomás a gazdaságban. A bázishatás miatt a következő hónapokban további gyorsulást láthatunk az éves rátában, ugyanakkor ennek mértéke nem lesz jelentős, év végéig is 6 százalék alatt maradhat a pénzromlás üteme, ami így éves átlagban 4,3 százalékos inflációt eredményezhet. Az infláció a jövő év elején kezdhet újra lassulni, míg a jegybank 3 százalékos célját jövő nyárra érheti el. 

Az infláció lassulása lehetővé tette a monetáris kondíciók lazítását, ugyanakkor a nemzetközi pénzpiaci környezet változása új helyzetet teremtett. Bár júniusi ülésén az EKB megkezdte a kamatvágásokat, változatlanul szigorú hangnemet ütött meg kommunikációjában, miközben a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások fokozatosan emelkednek a vártnál tartósabb inflációs folyamatok eredményeként. A későbbre tolódó Fed-kamatcsökkentés az MNB mozgásterét is korlátozza: a pénzpiaci stabilitás biztosítása érdekében szükség van a kamatkülönbözet fenntartására. Ez pedig azt eredményezi, hogy a következő hónapokban csak lassabb ütemben folytatódhat a kamatcsökkentés, annak kapcsán is elsősorban a Fed döntései lesznek irányadók a pénzpiaci hatásaik révén, így év végén 6,25 százalék lehet az alapkamat. 2025-ben tovább folytatódhat a lassabb ütemű kamatcsökkentési ciklus, ennek eredményeképp az év végére 5 százalék közelébe csökkenhet az irányadó ráta. 

Jövőre 70 százalék alá kerülhet az államadósság-ráta 

A Makronóm Intézet várakozásai szerint a költségvetési hiány az idei évben 4,7, jövőre pedig 3,4 százalékot tehet ki. A lassabb ütemű konszolidációt az indokolja, hogy a gyors hiánycsökkentés növekedési áldozatot követelne, a várakozásoktól elmaradó gazdasági teljesítmény pedig nem támogatná a költségvetési helyzet rendeződését. A legnagyobb kockázatot változatlanul a növekedés mértéke jelenti. Jövőre a gazdasági bővülés dinamizálódása, a fogyasztás helyreállása is támogatja a hiány további mérséklődését. A Makronóm Intézet előrejelzése szerint az idei év során is mérséklődhet az államadósság a GDP arányában, 73,1 százalékra, 2025 végére pedig 70 százalék alá csökkenhet az adósságráta. 

  1. táblázat: A Makronóm Intézet által előre jelzett főbb mutatók 
 2023 2024 2025 
GDP (volumenindex) –0,8 2,8 4,1 
Háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) –2,3 4,4 3,9 
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) –7,3 1,9 3,4 
Export (volumenindex, nemzeti számlák) 0,9 0,3 3,8 
Import (volumenindex, nemzeti számlák) –4,2 0,4 3,4 
Infláció (%) 17,6 4,3 3,5 
Jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 10,75 6,25 5,1 
Munkanélküliségi ráta (%) 4,1 4,0 3,7 
Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 4724 4753 4783 
Bruttó átlagkereset változása (%) 14,2 13,6 10,5 
Reálkereset változása (%) –2,9 8,9 6,7 
A folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP %-ában) 0,2 0,3 0,8 
Külső finanszírozási képesség (a GDP %-ában) 1,2 1,7 2,2 
Az államháztartás egyenlege (a GDP %-ában) –6,7 –4,7 –3,4 
Államadósság (a GDP %-ában) 73,5 73,1 69,4 

Forrás: Makronóm Intézet számítása 

A teljes elemzés a Makronóm Intézet oldalán érhető el.

Borítókép: dreamstime

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat