A Politico nagyon szépen bemutatta az EU-ban folyó kupeckedést, a quid pro quo (valamit valamiért) alkalmazását, amikor beszámolt arról, hogy a friss szlovák medvetörvény EU-s békén hagyása fejében a szlovák környezetvédelmi miniszter üzletet kötött, és elfogadta Brüsszel természet-helyreállítási törvényét.
Kezdjük azzal, hogy Tomáš Taraba, az új szlovák kormány környezetvédelmi minisztere nem egy tipikus környezetvédő, szemben elődjével, aki viszont talán túlzottan is az volt. A Szlovák Nemzeti Párt listáján jutott be független képviselőként, és sikerét annak köszönheti, hogy komoly aktivitást tudott kifejteni a közösségimédia-felületeken, főképp a Covid és a medvetámadások témájában. Mivel a Szlovák Nemzeti Párt listáján túl sok ilyen influenszerségben előrehaladott független jutott be a parlamentbe, a párt vezetője úgy gondolkodott, hogy ezeket inkább a kormányba küldi, így a helyüket a parlamentben feltöltheti valódi párttagokkal.
Mindenesetre
Taraba jól felmérte, hogy a medvetámadások kiemelt politikai kérdéssé váltak Szlovákiában,
miután az elmúlt három évben megszaporodtak az embereket érintő erőszakos incidensek.
Taraba első komoly sikere tehát az volt, hogy a leköszönő szlovák köztársasági elnök, Zuzana Čaputová utolsó intézkedéseképpen jóváhagyta azt a törvényt, miszerint a barna medve felbukkanása miatt lehetséges a rendkívüli állapot kihirdetése, hasonlóan, mint egy földrengés vagy terrortámadás esetén. A jogszabály nemcsak a természetvédelmi, hanem a polgári védelmi törvényt is módosítja. A vészhelyzet kihirdetése után az önkormányzat köteles felszámolni a csalihelyeket, amelyek vonzhatják a medvéket.
A környezetvédelmi minisztérium is abban bízik, hogy ezek felszámolása hozzájárul ahhoz, hogy a medvék visszatérjenek a természetes élőhelyükre. Az eredeti javaslat a „nagyragadozó” kifejezést használta, de végül a képviselők megváltoztatták a megfogalmazást. Az új jogszabály így csak a barna medvékre vonatkozik.
Amennyiben ez sem segít, akkor a javaslat lehetővé teszi, hogy
kivételes esetekben a környezetvédelmi tárca engedélyezhesse a problémás egyedek eltávolítását (esetleges kilövését), amelyek jelenlétükkel és viselkedésükkel potenciális veszélyt jelentenek az emberre.
A ClientEarth jogi szervezet szerint a lépés valószínűleg megsérti az EU szigorú előírásait arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények között és feltételek mellett lehet elpusztítani a védett fajokat, például a medvéket.
Kupeckedés brüsszeli módra
A Politico a brüsszeli kupeckedésről szóló beszámolóját azzal a mondattal indítja, hogy ha „meg akarjuk menteni a természetet, akkor öljük meg a medvéket”. Utalva arra az üzletre, amit Tomáš Taraba kötött az Európai Bizottsággal, cserébe azért, hogy hétfőn megszavazza a történelminek nevezett uniós természeti törvényt.
Mindezt nyugodtan mondhatta a Politico, ugyanis a (komoly tapasztalat nélküli) szlovák miniszter telefonon mondta el a szerkesztőségnek:
„Nagyon világossá tettük, hogy nem támogathatjuk a természet helyreállításáról szóló törvényt, amennyiben nem kapjuk meg a medvékre vonatkozó új jogszabályunk jóváhagyását, és ez megtörtént.”
Nyilatkozta mindezt nem sokkal azután, hogy megszavazták a vitatott törvényt, amely előírja az uniós országoknak, hogy ebben az évtizedben állítsák helyre a szárazföldi és tengeri területek egyötödét.
A Bizottság persze tagadja, hogy ilyen alkura valaha is sor került volna. A múlt héten azonban a szlovák miniszterhez intézett feljegyzésében, amelyet Taraba tárcája megosztott a Politicóval, Virginijus Sinkevičius, az EU környezetvédelmi biztosa ideiglenesen támogatta a vitatott szlovák medvetörvényt. Majd ezután kérte Taraba szavazatát a természetvédelmi jogszabályra.
Sinkevičius csapata persze ragaszkodik ahhoz, hogy ez nem egy üzleti ajánlat volt, de Taraba minden bizonnyal így tekintett rá.
A szlovák környezetvédelmi minisztériumot vezető szélsőjobboldali politikus korábban azt mondta, hogy az EU túlkapásaira hivatkozva ellenezni fogja a természetvédelmi törvényt. Hétfőn megváltoztatta ezt az álláspontját, és úgy nyilatkozott, hogy országa már teljesítette az e jogszabályban foglalt célokat. A gazdálkodók által bírált törvényről tavaly már megosztó, körmönfont voksolás zajlott az Európai Parlamentben, de a szavazata most hozzájárult ahhoz, hogy a természetjogi törvény nehézségeket okozzon a tagállamokban.
Így drámaira sikeredett az uniós környezetvédelmi miniszterek hétfői voksolása, amely hivatalosan is jogszabállyá tette a törvényjavaslatot. Válságot szított az osztrák kormánykoalíción belül, miután az ország környezetvédelmi minisztere dacolt a kancellárral, és támogatta azt, emellett Tarabáé volt az egyetlen bizonytalan szavazat.
A Bizottság tehát felgyorsította a jogi döntését, módosította az álláspontját a medvetörvénnyel kapcsolatban, hogy Szlovákiát bevonja a fedélzetre, ami újabb rendkívüli fordulatot jelent e megosztó jogszabály történetében.
Virginijus Sinkevičius tagadta, hogy bármilyen ellenszolgáltatást ígértek volna:
„Ez egy nagyon furcsa pletyka. Nem voltak megbeszélések vagy tárgyalások a medvékről, vagy a természet-helyreállítási törvényről. Semmiféle alkudozás nem volt.”
A Tarabának június 10-én, hétfőn küldött feljegyzésben azonban Sinkevičius felajánlotta a szlovákok által kért garanciát. „A csütörtökön megbeszéltek szerint – írta Sinkevičius –, szakértőink most a lehető legpontosabban megvizsgálták a polgári védelmi és a természetvédelmi törvényt módosító új szlovák jogszabályt, és örömmel osztom meg önnel, hogy arra a következtetésre jutottak, hogy úgy tűnik, az új törvény nagyrészt megfelel az EU élőhelyvédelmi irányelvének.”
Persze azt hozzátette, hogy vannak „egyes rendelkezések, amelyeknél az uniós joggal való összhang nagymértékben függ attól, hogy ezeket a rendelkezéseket hogyan fogják alkalmazni”.
Sinkevičius feljegyzésében ezután a természet-helyreállítási jogszabály közelgő szavazására tért át. Elismerte Taraba aggodalmát a törvényjavaslattal kapcsolatban, de reményét fejezte ki, hogy a miniszter most megszavazza azt.
Taraba így joggal mondhatta azt a Politicónak, hogy a Bizottság úgy találta, a medvetörvény „teljes mértékben megfelel” az uniós jognak. Hozzátéve, hogy Sinkevičius feljegyzése valóban egy jelzés volt arra, hogy igennel szavazzanak a természet-helyreállítási jogszabályra.
