Törökország közeledése a BRICS-hez: távolodás a Nyugattól, vagy egy újabb geostratégiai bravúr? 

Szerző: | 2024. június. 23. | Geopolitika, Világgazdaság

Az elmúlt hónapokban Törökország érdeklődése a BRICS-csoporthoz való csatlakozás iránt jelentős vitákat váltott ki a geopolitikai elemzők és a nemzetközi politikai döntéshozók körében. Mi motiválja az eurázsiai állam érdeklődését a BRICS-országok iránt? Milyen előnyökkel és kihívásokkal járhat egy ilyen lépés, és hogyan illeszkedik mindez Ankara tágabb geostratégiai célkitűzéseihez?

A Nyugaton túl is van élet 

Kontextus: 

A BRICS – a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát, Etiópiát, Iránt, Egyiptomot és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő csoport – iránt több állam részéről is fokozott érdeklődés mutatkozik. 

Június 3-án Hakan Fidan látogatást tett Pekingben, amely 2012 óta a legmagasabb szintű török tisztviselői vizit a BRICS-tag Kínában. A török külügyminiszter ennek során megbeszéléseket folytatott kínai kollégájával, Vang Jivel és más tisztviselőkkel. 

Arra a kérdésre, hogy Törökország csatlakozni szeretne-e a BRICS-csoporthoz a Kínai és Globalizációs Központban tartott előadásán Fidan azt mondta, hogy „természetesen szeretnénk, miért ne szeretnénk?”. További részleteket azonban nem árult el. 

A pekingi látogatást követően, június 11-én a török külügyminiszter Moszkvába is elutazott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözölte az ország érdeklődését a feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport munkája iránt. 

Egyelőre nem világos, hogy Ankara tesz-e lépéseket a BRICS-csoporthoz való csatlakozás érdekében, mivel korábban nem jelezte, hogy hivatalosan is társulni kívánna. 

Törökországnak a BRICS-országokkal való kapcsolatát a külpolitikája diverzifikálására irányuló szélesebb körű stratégia részének kell tekinteni. Az elmúlt két évtizedben Ankara egyre inkább igyekezett kiterjeszteni a befolyását és kapcsolatokat építeni a hagyományos nyugati szövetségesein túl. Ennek célja az eurázsiai állam geopolitikai pozíciójának erősítése, valamint gazdasági és politikai érdekeinek védelme a gyorsan változó globális rendben. 

Történelmileg Törökország külpolitikája túlnyomórészt nyugati orientációjú volt, a NATO- és az EU-tagságra való törekvésre összpontosítva. Az uniós csatlakozási folyamat elakadása miatti csalódottság és a nyugati szövetségesek által Törökország biztonsági aggályainak érzékelhető elhanyagolása azonban arra késztette Ankarát, hogy más utakat keressen.  

Ezek közé tartoznak a közép-ázsiai türk nemzetekkel való kapcsolatok megerősítésére – főként a Türk Államok Szervezetén keresztül –, az Arab Ligában és az Iszlám Együttműködési Szervezetben (OIC) betöltött szerepének újbóli megszilárdítására, valamint az ENSZ-ben való aktív részvételre irányuló kezdeményezések. 

Törökország proaktív álláspontja a különböző nemzetközi platformokon egyértelműen mutatja, hogy Ankara arra törekszik, hogy jelentősebb szerepet játsszon a globális színtéren.  

A BRICS-tagságra való törekvéssel Törökország célja, hogy nyugati szövetségeit más gazdasági és politikai platformokon kialakított szilárd partnerségekkel egészítse ki, és ezáltal mind a nyugati, mind a nem nyugati befolyási szférában kulcsfontosságú szereplőként pozicionálja magát. 

A szíriai rendezés előmozdítása érdekében az asztanai folyamat garanciavállalóinak államfői találkozója előtt. Vlagyimir Putyin orosz elnök Seyed Ebrahim Raisi iráni elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. 2022. július 19. (forrás: Kremlin.ru) 

Stratégiai előnyök és kihívások 

Bár a BRICS-tagság potenciális előnyei jelentősek, az eurázsiai országnak kihívásokkal is szembe kell néznie. A csoporthoz való csatlakozás egyik fő előnye a tagállamokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésének lehetősége. Bár Törökország jelenleg a kereskedelmének több mint felét az Európai Unióval bonyolítja, a BRICS-országokkal való szorosabb gazdasági együttműködés diverzifikálhatja a kereskedelmi portfólióját és csökkentheti a nyugati piacoktól való függőségét. 

Emellett a BRICS-tagság növelheti Törökország geopolitikai befolyását.  

NATO-tagként és EU-tagjelöltként Törökország BRICS-országokba való felvétele szimbolikusan jelképezné, hogy képes hidat képezni Kelet és Nyugat között, ezáltal egyedülálló közvetítő szerepet töltene be a globális ügyekben.  

Ez a kettős igazodás nagyobb befolyást biztosíthat számára mind a nyugati, mind a nem nyugati fórumokon, lehetővé téve, hogy hatékonyabban képviselje nemzeti érdekeit. 

Ugyanakkor jelentős kihívások is vannak, amelyek közül az egyik legfontosabb a csoporton belüli eltérő politikai és gazdasági rendszerek. Például Törökország kereskedelmi volumene a BRICS-országokkal – Kína kivételével – viszonylag alacsony az Európai Unióval folytatott kereskedelemhez képest. Éppen ezért a BRICS-blokk közelmúltbeli, a dollármentesítésre és a helyi valutában történő elszámolási mechanizmusok létrehozására irányuló törekvése nehézségekbe ütközhet Törökország számára, tekintettel a jelenlegi gazdasági gyakorlatára és a Nyugattal fennálló jelentős kereskedelmi kapcsolataira. Egy ilyen sokszínű csoport érdekeinek összehangolásához és az együttműködés biztosításához számos diplomáciai bravúrra és stratégiai éleslátásra lesz szükség, ami még a török kormánynak is feladhatja a leckét. 

Kiegyensúlyozott megközelítés 

A török kormányzati szereplők nyilatkozatai kapcsán megállapítható, hogy országuk érdeklődését a BRICS iránt nem szabad úgy értelmezni, mint a Nyugattól való teljes elfordulást. Ehelyett inkább a török külpolitika pragmatikus megközelítését tükrözi, amelynek célja a nyugati és a nem nyugati hatalmakkal való kapcsolatok kiegyensúlyozása. Ez a stratégia pedig már teljesen nyíltan tetten érthető Törökország közelmúltbeli diplomáciai és gazdasági kezdeményezéseiben. 

Ankara például a szíriai konfliktus és a Krím annektálása miatti feszültségek ellenére is szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Hasonlóképpen, a Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatai és az Egy övezet, egy út kezdeményezésben való részvétele szintén kiemeli a nem nyugati országokkal való gazdasági partnerségek előmozdítása iránti elkötelezettségét. Nemzetközi szövetségeinek diverzifikálásával Törökország ügyesebben eligazodik a világpolitika bonyolult viszonyai között, és jobban meg tudja védeni a nemzeti érdekeit a potenciális külső nyomásgyakorlással szemben. 

Törökország a világ Boszporusz-hídja 

Törökország érdeklődése a BRICS-hez való csatlakozás iránt stratégiai lépés, amelynek célja külpolitikájának diverzifikálása, gazdasági kilátásainak javítása és szerepének megerősítése a többpólusú világrendben.  

Ezt a kezdeményezést egy szélesebb körű geostratégiai menetrend részeként kell értelmezni, amely Törökország nyugati és nem nyugati hatalmakkal való kapcsolatainak kiegyensúlyozására fókuszál. 

A BRICS-tagságra való törekvéssel Törökország hídként pozicionálja magát Kelet és Nyugat között, amely képes befolyásolni a globális gazdasági és politikai dinamikát. Bár továbbra is vannak kihívások, egy ilyen lépés potenciális előnyei jelentősek, mivel új lehetőségeket kínálnak az eurázsiai államnak a gazdasági növekedés, a geopolitikai befolyás és a globális tekintély növelése terén. 

Ahogy Törökország továbbra is navigál a bonyolult geopolitikai környezetben, a BRICS-tagságra való törekvése valószínűleg továbbra is kritikus eleme marad a külpolitikájának diverzifikálására és a nemzetközi színtéren való befolyásának megerősítésére irányuló szélesebb stratégiájának. Ez a kiegyensúlyozott és pragmatikus megközelítés tükrözi az ország fejlődő szerepét mint egy olyan feltörekvő középhatalom, amely elkötelezett egy többpólusú világrend kialakítása iránt. 

(Források: Daily Sabah; Reuters; AA; Middle East Eye)

Kapcsolódó:

Címlapfoót: Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn