A labdarúgó-Eb a futballrajongóknak közös meccsnézést, szurkolói zónákat és örömünnepet jelent, ám nem mondunk újat, ha jelezzük: bizony ez hatalmas üzletet is. A kérdés csak az, mekkorát, illetve, hogy ki nyer a végén. Megéri például a rendező országnak a sok beruházás, amit egy ilyen rendezés magával hoz? Ennek járunk most utána. 

Szinte közhely, hogy a foci már régóta pénzgyár. Az Eb-k rendezője, az UEFA csak ebből a tornából több mint egymilliárd eurós nyereséget vár. Ez elég ok arra, hogy feltegyük a kérdést: Mennyibe is kerül egy futball-Eb megrendezése? És ki fizeti mindezt? Továbbá van-e haszna a rendező országnak ebből? Ilyen kérdésekkel foglalkozik az első meccseket követően német mdr.de elemző cikke. (A Mitteldeutscher Rundfunk [magyarul Középnémet Rádió és Televízió] Szászország, Türingia és Szász-Anhalt tartomány regionális közszolgálati médiuma, amelynek a székhelye éppen az egyik rendező városban, Lipcsében van.) 

Egy ilyen futballtorna megrendezéséhez az államnak pénzt kell befektetni, közel sem csak a stadionokba, hanem a szurkolói zónák kialakításába is. Tehát infrastruktúrába kell befektetni, kitalálni azok további hasznosítását, a terrorveszély miatt pedig biztonsági terveket kidolgozni és a rendőrséget fizetni. 

Lipcse polgármestere, Burkard Jung például ennek kapcsán azt nyilatkozta: „az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a gazdasági megtérülés sokszorta magasabb, mert olyan emberek érkeznek a városba turistakén, akik bevételt hoznak már most, egy részük pedig később is visszatérhet akár többször is látogatóként”. 

Lipcsei árszemle 

Lipcse városa körülbelül mindössze 15 millió eurós költséggel számol az Eb kapcsán. Ez többek között a stadion előtti tér kialakításából (435 ezer euró), új ivókutak létesítéséből (130 ezer) és az Abtnaundorfer Straße felújításából (790 ezer) áll össze. Ehhez jönnek a szurkolói fesztiválok megrendezésének költségei, amelyek körülbelül hétmillió eurót tesznek ki. Egy további jelentős tétel pedig a rendőrség felkészülésére és extra készenlétére költött összeg, továbbá más, biztonsággal összefüggő kiadások. 

A serpenyőnek mindig két oldala van: a kiadások könnyen számszerűsíthetők, egyes, különösen a közvetett bevételek viszont jóval kevésbé. A labdarúgó-Eb tehát nemcsak az azonnali gazdasági hatásai miatt fontos, hanem a hosszú távú, közvetett pozitív hatásokat is érdemes számításba venni.  

Az Eb idején megnövekedett nemzetközi figyelem növeli a városok ismertségét és vonzerejét, azaz egyfajta „soft powert” jelent, amikor például újabb rendezvények, működőtőke-befektetés és hasonlók kapcsán a következő években fontos üzleti és társadalmi-kulturális döntések születnek. 

A rendező városok számára ez tehát egy kiváló lehetőség a globális színpadon való bemutatkozásra, ami később is megtérülhet. Azok a turisták, akik az Eb alatt látogatnak el egy városba, később is visszatérhetnek, ha megtetszik nekik a hely. Mindig vannak olyan többlet tényezők, mint a nemzetközi kapcsolatok erősödése és a helyi közösségek büszkesége, amelyek szintén hozzájárulnak a pozitív hatásokhoz. 

Mi mennyi a másik kilenc helyszínen? 

A többi város magasabb költségekkel kalkulál. Dortmund például 24 millió euróra, Berlin pedig körülbelül 55 millióra számít. Összességében a tíz település, amely Eb-mérkőzést rendez Németországban, mintegy 260 millió eurót fog elkölteni. 

Természetesen az UEFA előírásainak megfelelően a stadionokat is fel kellett újítani a kontinenstorna előtt, ami további 165 millió eurós kiadást jelentett. Emellett a mérkőzések biztonsági költségei is jelentős tételt képviselnek, hiszen a sok szurkoló miatt extra rendőri jelenlét szükséges. Ezeket a költségeket részben a tartományok és a szövetségi kormány állja: becslések szerint 200 millió eurót. Összességében tehát az Európa-bajnokság megrendezése legalább 625 millió eurós költséget jelent, amit végső soron az adófizetők viselnek – állapítja meg az mdr.de anyaga.

A torna előnyei a német gazdaságra nézve 

Lipcse városvezetése az mdr.de portálnak azt nyilatkozta, hogy 59,4 millió eurós extra bevételt várnak a meccsek kapcsán. A turisták és szurkolók természetesen költenek az éttermekben, a bárokban, a hotelekben és vásárolnak szurkolói termékeket.  

A németek országos szinten 650 ezer európai vendéget várnak, akik körülbelül 250 millió euró bevételt hoznak.  

Hosszú távú hatások 

A fentiekből következő regionális gazdasági hatások rövid távon is kimutathatók lesznek. De vajon ezek hosszú távon is fenntartható gazdasági hatást gyakorolnak, ahogyan azt a sportvezetők, a politikusok és a városok hangsúlyozzák? Pontosan ezt kutatja Oliver Holtemöller makroökonómus, aki jelenleg egy tanulmányt készít a témában, és az alábbi következtetésre jutott: „Egy ilyen nagy sportesemény nem lendíti fel a gazdaságot. Rövid távon, egy-két hétre kis fellendülést okozhat, ami valóban feldobja az embereket. Ezt hívják »jóérzéshatásnak«, ami növeli a jó hangulatot. Az ilyen hatás regionálisan, iparágak szintjén és rövid távon kedvező lehet, de hosszú távú, lényeges gazdasági hatások nem várhatók” – fejti ki.  

Az UEFA nagyot szakít 

A fő szervező UEFA 2,4 milliárd eurós bevételre számít az Európa-bajnokságból, és körülbelül 1,1 milliárdos nyereségre. Részt vesz az UEFA a költségek viselésében? Ez volt a ZDF és a Spiegel közös produkciója, a Fußball.Macht.Geld című film témája. A Spiegel újságírója, Michael Fröhlingsdorf kollégáival együtt kutatott a témában. Elmondása szerint az UEFA például kötelezi a rendező városokat a költséges szurkolói fesztiválok és zónák megszervezésére az Eb alatt, a költségekhez viszont nem járul hozzá. Dacára annak, hogy a nemzetközi szövetség egy teljes követeléslistával érkezik a rendező városokhoz. Aki nem hajlandó ezeket elfogadni – mint például Bréma –, az egyszerűen nem kapja meg a rendezési jogot. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd