Közép-Ázsia több országa bőséges olaj- és gáztartalékkal rendelkezik, de Kirgizisztán birtokol valami értékesebbet: a vizet. A világ igyekszik csökkenteni a kibocsátásokat, és a vízenergia egyre fontosabb szerepet kap. A közép-ázsiai „ötök” gyorsan növekvő, energiaéhes országok, Kirgizisztán pedig ezt használná ki. A vízenergiával nemcsak a saját szükségletét fedezné, hanem regionális villamosenergia-termelési központtá válna.

A kirgiz kormány elindított egy kampányt, hogy előteremtse az 1,8 GW teljesítményű Kambarata–1 vízerőmű megvalósításához szükséges 5 milliárd dollárt. Ez a gigantikus infrastruktúra-projekt az ország beépített kapacitását a felével bővítené. A finanszírozási kampány hivatalosan a június 10-én Bécsben megrendezett Kirgiz Köztársaság Energiafórumán (KGEF) vette kezdetét. 

A 2021 októberében kinevezett kirgiz miniszterelnök, Akilbek Japarov mutatta be az ambiciózus, a Narin folyóra tervezett Kambarata–1 projektet a vezető nemzetközi pénzügyi intézmények képviselőinek és nemzetközi befektetőknek.  

„A Kambarata–1 forradalmasítja a Kirgiz Köztársaság energiaszektorát. Ez nemcsak országunk, hanem az egész világ számára fontos projekt, és kollektív zöldjövőnk része.”  

– mondta Japarov. 

A Narin Kirgizisztán magashegységeiben ered, a Tien San (Menny hegyei) gleccserei és havasai táplálják. A folyón a nyolcvanas években több vízi erőművet építettek. A folyó Tádzsikisztán közelében a Fergana-völgyben találkozik a Kara-darjával, és Szir-darja néven folyik tovább. 

Kazahsztán és Türkmenisztán hatalmas olaj- és gázlelőhelyekkel büszkélkedhet, amelyekből exportra is jut bőven. Eközben Üzbegisztán februárban írt alá 12 milliárd köbméteres gázra importszerződést Oroszországgal, de a 6 százalék körüli éves GDP-bővülésnek és az emelkedő népességnek köszönhetően a következő években továbbra is áramhiányra számít. Közép-Ázsia egésze gyorsan növekszik, és az elmúlt két évben időszakosan kritikus energiahiányok sújtották a különböző régiókat.  

A Kambarata–1 tervének hasonló ambíciói vannak, mint a tádzsikisztáni óriás (bár lényegében hiányos) Rogun Erőműnek. Mindkettőből nagy mennyiségű villamos energiát exportálnának a nagyobb szomszédokhoz a közép-ázsiai áramkörön keresztül, amelyet a szovjet időkben építettek, és amelyet jelenleg korszerűsítenek a jobb összeköttetés érdekében. 

A Rogun gát építését még a szovjet érában, 1976-ban kezdték, de a munkálatok többször is félbeszakadtak. Amennyiben elkészül, akkor a világ legmagasabb gátja lesz, 335 méteres magassággal, és a teljes kapacitása eléri a 3,6 GW-ot. Jelenleg már két turbinája van, amely egyenként 600 MW teljesítménnyel működik, és hozzájárul Tádzsikisztán téli energiahiányának csökkentéséhez. A harmadik turbinát várhatóan 2025 végén indítják.   
A projekt jelentősen rontott a tádzsik–üzbég kapcsolatokon, ugyanis Üzbegisztán attól tartott, hogy ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyapottermelését.  

A Kambarata–1 az energiaellátás mellett elvileg segíthet a régió vízgazdálkodásában. Mind a Kirgiz Köztársaság, mind Tádzsikisztán hegyvidéki ország, innen erednek Közép-Ázsia fő folyói, a régió vízfolyásainak 80,7 százaléka ebből két államból származik. A Kambarata–1 gátja a tavaszi olvadék megtartásával segíthetné az üzbegisztáni és kazahsztáni öntözéses gazdálkodást. Általában a nyári szárazabb időszakban okoz gondot a villamosenergia-szükségletet kielégítése, másutt az embereknek nincs elegendő vizük sem az ivásra, sem az öntözésre. 

Japarov is ezzel érvelt, utalva azokra a becslésekre, amelyek szerint 2050-re Közép-Ázsia lakossága 27 százalékkal emelkedik, és ez az élelmiszerek iránti keresletet 35, az ivóvíz fogyasztását pedig 50 százalékkal megnöveli.  

A vízhasználat, a különböző vízigények már több feszültségeket szültek a régióban. Kazahsztán és Üzbegisztán nyáron a vizet öntözésre szeretné használni, a kirgizeknek és a tádzsikoknak pedig télen kellene több víz az energiatermelésre. A víz tehát nagyban befolyásolja Közép-Ázsia energia- és élelmezésbiztonságát. Japarov azt is elmondta, hogy a Kambarata–1 a gleccserek forrásánál található, és a vízerőmű hatékony működése lehetővé teszi a Toktogul tározó vízkészleteinek felhalmozását és észszerű felhasználását is. 

A Toktogul Erőmű biztosítja Kirgizisztán villamosenergia-ellátásának mintegy 40 százalékát.  
Ezt a vízerőművet 1975-ben nyitották meg. Körülbelül 15 évbe telt a hatalmas tározó előkészítése és feltöltése, mire a négy 300 megawattos blokk elkezdhetett energiát termelni. Mára viszont a berendezései elöregedtek.  
2015 decemberében az egyik turbina leállt, majd kevesebb mint egy héten belül további kettő, emiatt a tél leghidegebb szakaszában az áramot adagolni kellett. Az erőműben elindult a régi berendezések cseréje vagy felújítása, hogy a teljes teljesítményt 1,44 GW-ra emelhessék.  
Itt azonban további problémával szembesültek. A tározó maximálisan 20 milliárd köbméternyi vizet képes tárolni, de ez a szint gyakran 9 milliárd alá csökkent, ami már kritikusnak nevezhető, és érinti az erőmű működését. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha lezárnák a gátat, míg a víz újra felgyűlne, ez a mennyiség viszont Üzbegisztánnak hiányozna.  

Nem meglepő tehát, hogy Kirgizisztán szomszédai nagy érdeklődést mutatnak a Kambarata–1 projekt iránt, ami valójában olyan nagy, hogy annak érdekében regionális összefogásra kellene törekedni. 

A Kirgiz Köztársaság nominális GDP-je 2023-ban mindössze 14 milliárd dollár volt. Kirgizisztánban az áram 90 százalékát vízerőművek állítják elő, de úgy tartják, hogy az ország vízenergia-potenciáljának csak a 10 százalékát használja ki. A tervek megvannak, hogy további kis erőművet telepítsenek, de ezek az elképzelések csak akkor válnak gazdaságilag is életképessé, ha a kirgizek figyelembe veszik a szomszédok szükségleteit. Az öt közép-ázsiai ország összefogása segíthetne, hiszen az együttes GDP-jük körülbelül 450 milliárd dollár. 

A kormány nemzeti energiatervét még 2021-ben indították el. Annak a kiemelt 12 tisztaenergia-projektnek, amelyet Akilbek Japarov Bécsben bemutatott, összesen 16 milliárd dollár a finanszírozási igénye. A befektetők és a partnerek utáni vadászat tehát megkezdődött.  

A Világbank már 500 millió dolláros befektetésére vállalt kötelezettséget az építés első fázisához, de Japarov most hosszú távú magánbefektetőket keres ennek kiegészítésére, hogy legalább a pénz kétharmadát biztosítsa. Kirgizisztán részéről az elnök megígérte a teljes körű támogatást és a beruházó érdekeinek védelmét. Emellett arról is biztosított, hogy százszázalékos lesz a megtermelt villamos energia felhasználása.  

A majdnem hétmilliós Kirgizisztán gazdasága 2023-ban 14 milliárd dollárt ért el, és a GDP növekedését 2024-ben 5 százalékra prognosztizálják. Az ország GDP-bővülése az elmúlt években stabil volt, és a 2023-ban elért 6,3 százalékos emelkedés után a következő években is hasonló ütem várható. A fő növekedési motor a szolgáltatási szektor, valamint a beruházások és az export bővülése.  

 (Forrás: Intellinews) 

  Kapcsolódó: