Mesterséges intelligencia

Az IMF megadóztatná a mesterséges intelligencia szén-dioxid-kibocsátását 

Szerző: | 2024. június. 26. | Technológia, Világgazdaság

A mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket rejt magában, de aggodalmakat is felvet a munkaerő feleslegessé válása és a növekvő egyenlőtlenségek miatt. Az IMF javasolt egy módszert az MI hatásának enyhítésére: adót kell kivetni a számítógépek áramellátásához szükséges energiatömegek generálása során keletkező szén-dioxid-kibocsátásra.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői egy jegyzetben tárgyalták, miképp lehet költségvetési politikát alkalmazni a technológia és annak alkalmazásának olyan módon történő irányítására, amely a legjobban szolgálja az emberiséget, miközben tompítja a kedvezőtlen munkaerőpiaci és elosztási hatásokat. Tekintettel az MI-fejlesztések természetével, hatásával és sebességével kapcsolatos hatalmas bizonytalanságra, a kormányoknak olyan rugalmas megközelítést kell alkalmazniuk, amely felkészíti őket mind a szokásos üzletmenetre, mind a rendkívül bomlasztó forgatókönyvekre.  

„A generatív mesterséges intelligencia előnyeinek szélesítése: A költségvetési politika szerepe” címmel megjelent vitairatban kifejtik, hogy a generatív MI-nek hatalmas a potenciálja a termelékenység javításában, de kevésbé kellemes változásokat is hozhat. Maga az automatizálás radikálisan átalakíthatja a munka világát, ronthatja a nemzeti mérlegeket, mivel kevesebb munkavállalóra lesz szükség, így csökken a beszedhető adó. 

A mesterséges intelligencia hasonló kérdéseket vet fel, mint a pár éve elindult robotizáció.

Igaz, ez utóbbi inkább a rutinfeladatokat magában foglaló, alacsony és közepes képzettséget igénylő munkahelyekre jelent veszélyt. Viszont

a generatív mesterséges intelligencia képességei kifinomultabbak, potenciálisan már a kognitív foglalkozásokban erősítheti fel a munkahelyek elvesztését.

Természetesen ha a két folyamat összeadódik, akkor változik a munkajövedelem megoszlása, tovább csökkenhet a nemzeti jövedelem, súlyosbítva a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket. 

Az IMF szakértői úgy gondolják, hogy az országoknak a fiskális politikát is figyelembe kell venniük a szociális védelmi rendszerekkel, például a társadalombiztosítással, a munkaerőpiaci programokkal és a szociális segélyezési rendszerekkel, a munkaerőpiaci, valamint az oktatási és képzési politikákkal együtt. 

Az adózás terén a szerzők azt javasolják, hogy újra kell gondolni a tőke megadóztatásának módját. Erre általában alacsonyabb közterheket vetnek ki, mint a munkára, de ha a tőke a mesterséges intelligencia segítségével csökkenti a munkaerő iránti keresletet, akkor az adóterhet szükségszerűen át kell helyezni. 

Az IMF elemzőit aggasztja a „növekvő piaci erő, a domináns cégek által élvezett bérleti díjak, vagy a győztes mindent visz” elve is. Igaz, a dokumentum nem tesz említést a megaüzemeltetőkről, amelyek már bizonyították, hogy képesek milliárdokat költeni az MI-infrastruktúrára – akkora összegeket, amelyeket rajtuk kívül csak kevesen. 

Az energia egy másik kérdés, amelyet a dokumentum érint. Azt sugallják, hogy

az MI-szerverek által fogyasztott nagy mennyiségű energia miatt a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása lehetne a megfelelő mód arra, hogy a technológia árában tükrözzék a külső környezeti költségeket. 

Azonban az IMF elemzői nem kérik a mesterséges intelligencia közvetlen megadóztatását. Szerintük egy ilyen illeték akadályozná az elterjedését, és az ezt a megközelítést alkalmazó országok lemaradnának a riválisaik mögött. 

A szerzők kitérnek arra is, hogy a generatív MIjelentős potenciállal rendelkezik az adóigazgatási gyakorlatok továbbfejlesztésében az adóérvényesítés javítása érdekében”. Hozzáteszik, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos információs forradalom végső soron lehetővé teheti az adórendszer újratervezését. Az MI a feje tetejére állítja a klasszikus adóelméletet, és a régi módszerek újragondolására ösztönöz, mint a személyre szabott progresszív általános forgalmi adó, az élethosszig tartó jövedelemadó vagy a valós idejű piaci érték alapú ingatlanadó kialakítása. 

Persze az is lehet, hogy nem. A jegyzetben beismerik, hogy nem tudják, milyen változásokat hoz a mesterséges intelligencia. Állításuk szerint az MI következményeit irányító és enyhítő politikák függnek majd a jövőbeli forgatókönyvek alakulásától. 

Kapcsolódó: 

 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn