Tajvan, Ukrajna és Gáza kapja manapság a legtöbb figyelmet, pedig a világon van még számos forró övezet. Egy hónapja, hogy Kína új tengeri szabályozást vezetett be a Dél-kínai-tengeren, ami újabb jelentős incidenst váltott ki a vitatott vizeken. Az Egyesült Államok hitelessége mehet tönkre, ha Washington nem tudja megvédeni Fülöp-szigeteket, amellyel kölcsönös védelmi szerződést kötöttek a kínai agresszióval szemben.  

Június 17-én a kínai parti őrség erőszakkal megakadályozta, hogy a Fülöp-szigetek utánpótlást vigyen a BRP Sierra Madre-hoz, egy régi haditengerészeti hajóhoz, amelyet a filippínók szándékosan a Second Thomas-zátonyon kötöttek le.  

Ez a könnycsepp alakú atoll 20 km hosszú, és korallzátonyok szegélyezik. Dagálykor víz alá kerül, ennek megfelelően olyan apályemelkedései vannak, amelyek nem generálnak parti tengerre, kizárólagos gazdasági övezetre vagy kontinentális talapzatra való jogosultságot – mondta ki 2016-ban az Állandó Választottbíróság UNCLOS-törvényszéke. 

A Fülöp-szigeteki haditengerészet folyamatosan vagy tucatnyi tengerészgyalogost állomásoztat az atollnál, a 100 méter hosszú, a második világháború során az USA-ban épített hajóján, a Sierra Madrén, amelyet szándékosan zátonyra futattak 1999-ben, amikor a kínaiak próbálták rátenni a kezüket a területre.   

A Spratly szigetcsoport egyes részeit, ahol a Second Thomas-zátony fekszik, Kína, Tajvan, Brunei, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Vietnám is a magáénak követeli. 

Manila tehát felügyeli az általuk „Nyugat-Fülöp-tengernek” nevezett Dél-kínai-tengeren fekvő atollt, és azzal vádolták a kínai tengeri erőket, hogy egy Fülöp-szigeteki utánpótláshajót elkötöttek és elvonszolták azt a szárazföldi terület felé. 

Manila azt is állította, hogy a Fülöp-szigeteki katonák sérülést, míg a hajóik károkat szenvedtek, ami felveti a fegyveres összecsapás lehetőségét a két szomszéd között. Kína azzal vádolta a Fülöp-szigeteki utánpótláshajót, hogy „szándékosan és veszélyesen” közeledett egy kínai vízi járműhöz, ami egy enyhébb ütközést eredményezett, miután az utóbbi „illegálisan behatolt” a kínaiak által feltételezett vizekre – ezt a vádat Manila visszautasította. 

Válaszul a Fülöp-szigeteki parti őrség két hajót küldött ki az általuk igényelt vizeken való járőrözésre. Az ázsiai nagyhatalom ezt a forgatókönyvet már többször eljátszotta az egész Dél-kínai-tengeren, és hajlandó erőszakot alkalmazni, hogy elérje a céljait.

Várhatóan ezek az összecsapások mindaddig folytatódnak, amíg Manila meghátrál, vagy amíg az Egyesült Államok nem lép közbe, és nem teljesíti a Fülöp-szigeteki szövetségesével szembeni kölcsönös védelmi szerződésben vállalt kötelezettségeit. 

A helyzet a feje tetejére áll. A Fülöp-szigetek nincs abban a helyzetben, hogy ellenálljon a sokkal nagyobb kínai haderőnek, amelyet tetszés szerint növelhetnek a Second Thomas-zátony körül. Nem csak a kínai parti őrség működik a térségben, együttműködik velük a Népi Fegyveres Erők Tengerészeti Milíciája, csakúgy, mint a „rendes” kínai halászflotta. És mindig a közelben van a kínai haditengerészet.

 

Hacsak Manila nem köt megalázó megállapodást Kínával, evakuálnia kell a hajón lévő különítményét. 

Az Asia Times portál szerint jó eséllyel akkor tudna ellenállni, ha az Egyesült Államok beváltaná az ígéreteit, hogy megvédi szövetségesét a kölcsönös védelmi szerződés értelmében.  

Amennyiben a Biden-adminisztráció semmit sem tesz, Amerika hírneve és megbízhatósága csorbát szenved – nemcsak Manilában vagy Ázsiában, hanem világszerte.   

Tokió is figyel, hiszen van egy hasonló szerződése, amelyben az USA védelmet ígér a külső agresszióval szemben.  

Az Egyesült Államok az elmúlt években két alkalommal is „elárulta” a Fülöp-szigeteket: 

• 2012-ben a Scarborough-zátonynál a kínaiak illegálisan elfoglalták a Fülöp-szigetek területét, 
• 2016-ban az Állandó Választottbíróság döntését követően, amely túlnyomó többségben támogatta Manila álláspontját Pekingnek a Dél-kínai-tengeren és a Fülöp-szigeteki tengeri területeken benyújtott illegális követeléseivel szemben. Ez esetben az USA nem volt hajlandó segíteni a Fülöp-szigeteknek a 2016-os bírósági döntés végrehajtásában. 

A filippínók most feltehetően azon tűnődnek, hogy mi is az előnye az Egyesült Államokkal kötött kölcsönös védelmi szerződésnek és az újabb megerősített védelmi együttműködési megállapodásnak, amely lehetővé teszi az USA nagyobb katonai jelenlétét a Fülöp-szigeteken.  

Mit tehetett az USA?  

Az Asia Times portál számba vette, hogy az Egyesült Államok mivel is tudná megoldani a helyzetet.  

Szerintük elsőként az amerikai haditengerészet hajói és repülőgépei kísérhetik a Fülöp-szigeteki hajókat minden olyan küldetésben, amelybe a kínaiak beavatkozhatnak.  

Másrészt Manilának segíthet egy állandó építményt megépítésében a Second Thomas-zátonyon – és segíthet nekik megvédeni azt. 

Illetve elküldheti a haditengerészetét a Fülöp-szigeteki hajókkal együtt a Scarborough-zátonyba, hogy eltávolítsa a környéken lévő összes kínai hajót. 

A meglehetősen harcias vélemény szerint világossá kell tenni Pekingnek, hogy ha harcot akar, akkor állnak elébe. Mert ezen kívül semmi sem fog működni. 

A portál tovább is megy, szerintük az USA-nak „aszimmetrikus nyomást” is kell gyakorolnia. Azaz hat hónapra felfüggeszthetnék a kínai nemzeti bank dollárrendszerben való működési engedélyét, és hat hónapra megtilthatnák a Kínába irányuló technológiaexportot is. Persze abba már nem gondolnak bele, hogy mindez miként rombolná le a dollárba vetett hitet és a jelenlegi pénzügyi rendszert, valamint hogyan akasztaná meg az egész világgazdaságot.   

Zárszóként hozzáteszik, hogy mindez elkerülhető lett volna, ha az Egyesült Államok korábban betartotta volna az ígéreteit.  

Kapcsolódó: