A Biden-kormányzat a kritikus technológiák terén történő kínai előrelépés megfékezésére tett stratégiai lépésként június 21-én javaslatot tett arra, hogy korlátozzák az amerikai magánszemélyek és vállalatok kifelé irányuló befektetéseit az olyan kínai ágazatokban, mint a félvezetők, a kvantumszámítás és a mesterséges intelligencia (MI). Ez az intézkedés része annak a szélesebb körű stratégiának, amelynek célja az amerikai nemzetbiztonság fenntartása azáltal, hogy megakadályozza az ázsiai nagyhatalmat a következő generációs katonai, hírszerzési és megfigyelési technológiák kifejlesztésében. Kína válasza gyors és kritikus volt, ami jól rávilágít a két szuperhatalom közötti technológiai rivalizálás egyre mélyülő szakadékára. 

Az új amerikai korlátozások a technológiai befektetéseket célozzák 

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma nemrégiben közzétette a javasolt szabályok részleteit, amelyek célja a nemzetbiztonság szempontjából kritikus jelentőségű technológiákba történő befektetések korlátozása. A szabályok célja, hogy korlátozzák Kína hozzáférését a félvezetők, a kvantum-számítástechnika és a mesterséges intelligencia területén elért fejlesztésekhez, amelyek  

a katonai, hírszerzési, megfigyelési vagy kibernetikai képességek következő generációja szempontjából kritikus technológiákba történő kimenő befektetések, és nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az Egyesült Államokra nézve”. 

A javaslat, amelyhez augusztus 4-ig lehet nyilvános észrevételeket fűzni, több kulcsfontosságú területet vázol fel: 

– Érintett beruházási típusok: a korlátozások számos tranzakciót érintenek, beleértve a tőkebefektetéseket, a tőkévé alakítható adósságfinanszírozást, a zöldmezős beruházásokat, a közös vállalkozásokat és egyes befektetéseket, amelyek nem amerikai összevont befektetési alapban korlátozott partnerként valósulnak meg. 

– Érintett ágazatok: a szabályok kifejezetten a félvezetőkkel és a mikroelektronikával, a kvantuminformatikai technológiákkal, illetve a mesterségesintelligencia-rendszerekkel kapcsolatos befektetésekre vonatkoznak. 

– Kivételek és szankciók: bizonyos, például a nyilvánosan forgalmazott vállalatokkal vagy kis méretű alapbefektetésekkel kapcsolatos ügyletek mentességet élvezhetnek. A jogsértések polgári jogi szankciókat vagy büntetőjogi felelősségre vonást vonhatnak maguk után. 

A lépés a Donald Trump korábbi elnök alatt kezdeményezett és Biden alatt folytatódott korlátozások sorát gyarapítja. 2022 októberében az Egyesült Államok azzal fokozta a Pekinggel folytatott technológiai csatáját, hogy blokkolta a fejlett félvezetők és az előállításukhoz szükséges technológia értékesítését. Ez jelentős lépés volt az USA azon törekvésében, hogy lelassítsa Kína technológiai fejlődését és megőrizze versenyelőnyét a kritikus technológiai ágazatokban. 

Kína azonnal reagált 

A jelenleg még csak tervezet formájában lévő szabályok csak tovább mélyítik a hat éve tartó kereskedelmi vitát és a kínai technológiai cégekkel szembeni amerikai korlátozásokat. Peking gyakran vádolta Washingtont azzal, hogy megpróbálja lassítani az ország gazdasági fejlődését – nem alaptalanul. 

A kínai kereskedelmi minisztérium határozottan ellenezte az új amerikai korlátozásokat, a kereskedelmi kérdések politizálásának és fegyverré tételének minősítve azokat.  

A minisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések aláássák a tisztességes verseny elveit és megzavarják a nemzetközi kereskedelem stabilitását. 

Peking utalt az ellenintézkedések lehetőségére is, bár a konkrét lépések még nem világosak. A nyilatkozat kiemeli azon aggodalmakat, hogy ezek a korlátozások akadályozzák a kínai iparágak normális fejlődését, károsítják a kétoldalú együttműködést, valamint kihatással vannak a globális ellátási láncokra is. 

Andy Xie Sanghajban élő független közgazdász szerint Kína ugyan határozott ellenállást fejezhet ki, de nem valószínű, hogy drasztikus megtorló intézkedéseket hozna, amelyek még jobban elszigetelnék gazdaságát a Nyugattól. Továbbá megjegyzi, hogy az ázsiai nagyhatalom viszonylag alacsony technológiai beruházási szintje az Egyesült Államokban korlátozza a befolyását az egyenértékű megtorló intézkedésekre. Kína hangos ellenállása azonban arra szolgál, hogy összegyűjtse a hazai támogatást és jelezze nemtetszését a nemzetközi színtéren. 

Tovagyűrűző hatások 

Az új amerikai korlátozások és az ezekre adott kínai válaszlépések átformálják a globális MI-látképet. A kínai MI-cégek gyorsan alkalmazkodnak a változásokhoz, és kihasználják az OpenAI azon terveit, hogy korlátozza az API-hoz (alkalmazásprogramozási felület) való hozzáférést Kínában és más országokban.  

Az olyan jelentős kínai MI-vállalatok, mint a Baidu, az Alibaba Cloud és a Zhipu AI, kezdeményezéseket indítanak az OpenAI korlátozásai által érintett felhasználók megnyerésére. 

A Baidu például egy „befogadóprogramot” vezetett be, amely ingyenes migrációt kínál az Ernie platformjára, és további tokeneket biztosít a felhasználók OpenAI-használatának megfelelően. Hasonlóképpen, az Alibaba Cloud ingyenes tokeneket és migrációs szolgáltatásokat kínál, az Qwen-plus modelljét az OpenAI GPT-4 költséghatékony alternatívájaként pozicionálva. 

Ezek a változások rávilágítanak a mesterségesintelligencia-iparág versenydinamikájára, ahol a kínai cégek kihasználják a helyzetet, hogy bővítsék felhasználói bázisukat és fejlesszék technológiai kínálatukat. A Zhipu AI például az OpenAI ökoszisztémájának robusztus alternatívájaként népszerűsíti GLM modelljét, hangsúlyozva annak biztonságát és ellenőrizhetőségét. 

A kínai MI-cégek gyors alkalmazkodása aláhúzza rugalmasságukat és eltökéltségüket, hogy a nemzetközi korlátozások ellenére is fenntartják a technológiai fejlődést. Ez a versenyszellem nemcsak a hazai MI-képességeket erősíti, hanem egy önállóbb technológiai ökoszisztémát is kiépít az ázsiai országban. 

Gazdasági és geopolitikai következmények 

A technológiai korlátozásoknak valószínűleg jelentős gazdasági következményei lesznek úgy az Egyesült Államok, mint Kína számára: az amerikai vállalatoknak például jelentősen leszűkíti a piaci lehetőségeit az ázsiai országban, a világ egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő technológiai piacán. Ez a bevételek csökkenéséhez és lassabb növekedéshez vezethet az érintett ágazatokban. 

Kína számára a korlátozások akadályozhatják a csúcstechnológiák beszerzését, ami lassíthatja a fejlődést az olyan kritikus területeken, mint a mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika. Ez többszörös hatással lehet a különböző iparágakra, a feldolgozóipartól a szolgáltatásokig, amelyek a technológiai innovációra támaszkodnak a növekedés előmozdításában – bár a korábbi példák alapján láthattuk, hogy a technológiai korlátozások leginkább csak rövid távon hatásosak. 

Az USA és Kína között fennálló technológiai feszültségek a geopolitikai megosztottságot is súlyosbítják.  

A korlátozások és ellenintézkedések egy szélesebb körű stratégiai rivalizálást tükröznek, ahol a felek a technológiai fölényt a nemzetbiztonság és a globális befolyás szempontjából kulcsfontosságúnak tekintik. 

Az Egyesült Államok intézkedései részei annak a nagyobb erőfeszítésnek, hogy szövetségesekből álló koalíciót hozzon létre Kína technológiai szektorban való felemelkedésével szemben. Ez magában foglalja a más nemzetekkel való együttműködést az alternatív ellátási láncok fejlesztése és a kínai technológiától való függőség csökkentése érdekében. Eközben az ázsiai nagyhatalom arra törekszik, hogy megerősítse technológiai önellátását, és partnerségeket alakítson ki más országokkal, hogy enyhítse az amerikai korlátozások hatását. 

Technológiai vezető szerep nélkül nincs világhatalmi pozíció 

Az új amerikai korlátozások és az erre adott kínai válasz újabb adag olajat locsol a két globális szuperhatalom közötti technológiai versengés máglyájára. Az USA által hozott stratégiai intézkedések célja a nemzetbiztonság védelme azáltal, hogy korlátozza az ázsiaiak hozzáférését a kritikus technológiákhoz, míg Kína reakciója azt az elszántságát hangsúlyozza, hogy a külső nyomás hatására még annál is inkább folytatni kívánja a technológiai fejlődést. 

Miközben mindkét nemzet ezen az összetett terepen navigál, a globális technológiai ökoszisztéma jelentős változások előtt áll, amelyek hatással lesznek a nemzetközi kereskedelemre, az iparági versenyre és a mesterséges intelligencia fejlesztésének jövőjére. A folyamatban lévő fejlemények pedig emlékeztetik a világot a technológiai vezető szerep kritikus fontosságára a globális hatalmi dinamika jövőjének alakításában.  

Ray Dalio, a világ egyik legnagyobb hedge fundja alapítójának kutatása rávilágít a technológiai fölény fontosságára: ahogy a fenti grafikonon is látható, amely szerint a birodalmak körülbelül 200 évig tartanak, minden az oktatással kezdődik, ami innovációhoz és produktív versenyképességhez vezet. A bővülő katonai hatalom, amelyet a növekvő gazdagság finanszíroz, védi a kereskedelmet és a pénzügyi áramlásokat, amelyek egy domináns hatalomhoz kötődnek. A birodalom csúcspontjától körülbelül 70-100 éves késéssel koronázza meg a világ a hegemónt a tartalékvaluta státuszával,  amivel megszerezi azt a pénzügyi szuperhatalmat, amely lehetővé teszi számára a pénznyomtatást. Amikor azonban ez a szuperhatalom túlzásba esik, és az oktatásba, illetve az innovációba való befektetések elenyésznek, az adósságciklusok felhalmozódnak, és az egész törekvés összeomlik.

Ray Dalio elmélete egyszerűen elmagyarázva az alábbi videóban látható:

(Források: Bloomberg; South China Morning Post; US News)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime