Csökkenő terméshozamokhoz és a növények erősödő sérülékenységéhez vezet az emelkedő globális átlaghőmérséklet, a csapadék változékonysága és a hasonló időjárási anomáliák – derül ki a Capgemini tanácsadó cég minap közzétett tanulmányából. Az agrárszektor digitalizációja enyhítheti ezeket a veszélyeket, ám 2050-re a növények termesztésére alkalmas területek 10 százaléka válik alkalmatlanná a termelésre, ha nem változtatunk.
A mezőgazdaságnak elképesztő nehézségekkel kell megbirkóznia a következő években, évtizedekben: a neves tanácsadó cég, a Capgemini friss szakértői anyaga szerint azonban jó hír, hogy az agrárszektor és az élelmiszeripar világszerte egyre inkább tudatában van a környezeti ártalmaknak, illetve azok a szektorra gyakorolt hatásának.
Az agrárszegmens széles körben szóródó, illetve különböző metodikájú nemzetközi becslések szerint a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 19-29 százalékáért felelős.
Abban azonban jobbára egyetértés van, hogy a mezőgazdasági öntözés világszerte a vízfelhasználás 70 százalékát teszi ki.
Ugyanakkor a halállományok 33 százaléka várhatóan rövidesen túlhalászott lesz, és a világ művelt talajai az eredeti széntartalmuk 25-75 százalékát mára elveszítették. Az említett döbbenetes adatok mutatják az agrárszektor átalakító hatását – húzzák alá a jelentés készítői.
A növekvő hőmérsékletek, az esőzések és a kiszámíthatatlan időjárási események megváltoztatják a mezőgazdaság keretfeltételeit, ami jelentősen csökkenő terméshozamokhoz és a növények erősödő sérülékenységéhez vezet. Továbbá az éghajlatváltozás miatt az időjárási szélsőségek, anomáliák gyakorisága nő, és ez a betakarítási időpontok előrejelzését teszi nehezebbé. Ezek a változások nemcsak a termények minőségét, mennyiségét, árát befolyásolják, hanem a gazdák jövedelmét is.
Megdöbbentő előrejelzések
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint a főbb növények és haszonállatok termesztésére alkalmas területek 10 százaléka válik alkalmatlanná a mezőgazdasági termelésre 2050-re, amennyiben a magas üvegházhatásúgáz-kibocsátási forgatókönyvek valósulnak meg, és nem sikerül tartani a párizsi megállapodás célértékeit.
Ez kettős kihívást jelent a mezőgazdaság számára: egyrészt fontos alkalmazkodni a változó éghajlathoz, másrészt minimalizálni kell a jelenlegi hatásokat az ökoszisztémákra, a vízkészletekre, és az üvegházhatású gázok kibocsátására is ügyelni kellene.
Digitális forradalom kell a földeken?
A digitális technológia, az adatok és a mesterségesintelligencia-eszközök ígéretes megoldásokat kínálnak a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentésére. A precíziós gazdálkodási technikák érzékelőkből származó adatokat használnak arra, hogy az erőforrásokat (például a vizet vagy a műtrágyát) csak ott alkalmazzák, ahol szükséges. Például a célzott növényvédelmi permetezés akár 90 százalékkal is csökkentheti a vegyszerek használatát, ezáltal optimalizálva a termelést, minimalizálva a pazarlást és csökkentve a mezőgazdasági tevékenységek ökológiai lábnyomát.
A valós idejű adatelemzés segíti az öntözéseket
A jelentés megállapítja azt is, hogy a technológia fontos eszközöket biztosít a termelők számára az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz. A valós idejű adatelemzés támogatja a gazdákat abban, hogy jó döntéseket hozzanak (például a növényvédelem, a talajjavítás vagy a betakarítás terén), és mérsékeljék a gyorsan változó éghajlati körülményekkel, időjárási szélsőségekkel járó kockázatokat.
A pontos időjárás-előrejelzések fontosak
Az időjárás-előrejelzések alapján készült adatelemzések ajánlásokat tehetnek a vetési és betakarítási időre, segítve a gazdákat a hozamok optimalizálásában – dacára az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási jelenségeknek. Ezenkívül az ipar új, innovatív termelési módszereket vizsgál a környezeti hatások csökkentésének mind nagyobb fogyasztói-társadalmi igénye miatt. Az alacsonyabb környezeti terhelésű húsalternatívák, például a fehérjében gazdag mikroalgák egyre népszerűbbek mint fenntartható élelmiszerforrások.
Fenntartható élelmiszerforrások
A digitális technológia központi szerepet játszhat például az öntözés, azaz az édesvíz-felhasználás csökkentési módjainak azonosításában is. Ezek az alternatívák diverzifikálják az élelmiszer-termelést, és lehetőséget adnak a karbonlábnyom csökkentésére, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra.
Az új technológia komoly lehetőséget kínál az élelmiszeripar és az üzleti döntéshozók számára – von konklúziót a Capgemini anyaga. E szerint
a digitális, az adat- és az MI-technológiák alkalmazásával a termelők jobban felkészülhetnek arra, hogy megfeleljenek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kettős kihívásának, miközben csökkenthetik a mezőgazdaság környezeti hatásait.
A szakértők szerint az ilyen eszközök hozzájárulnak a termelési folyamatok optimalizálásához, a hulladék minimalizálásához és a fenntartható gyakorlatok elfogadásához is.
Klímakatasztrófák és következményeik az agrárvilágban
A kutatás szerint a technológia segíthet előre jelezni a klímakatasztrófák (aszályok, árvizek, túlzott csapadék stb.) okozta súlyos károkat, amelyek a gazdák jövedelmének alakulására is súlyos hatással lehetnek. Így a döntéseket meghozó gazdálkodók előre mérlegelhetik, hogy a megelőzési költségek milyen távon térülnek meg. A technológia tehát alapvető fontosságúvá válik, mert ezzel az ágazat ütemesebben csökkentheti a környezeti hatásait és felgyorsíthatja az ökoszisztéma helyreállítását is, ami a jövőbeni élelmiszer-biztonság kulcsa.
A Capgemini egyébként részletesen foglalkozik az agrárszektorral a legújabb ReThink sorozatba tartozó tanulmányában, amelynek angol címe: Food for Thought: How can collaboration and technology drive a more sustainable food ecosystem?
(Forrás: capgemini)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
