Májusban a hazai turizmus újra nőtt: a külföldi vendégéjszakák száma 20,9, a belföldieké pedig 5,1 százalékkal nőtt, de a vendégek inkább rövidebb időre érkeztek. Debrecen és Sopron-Fertő térségében 20 százalék felett növekedett, míg Budapest és Pécs-Villány környékén csökkent a vendégéjszakák száma. Ennek hátterében továbbra is a reálbérek növekedése miatt javuló jövedelmi helyzet áll, így jó időjárás esetén idén a turizmus a járvány előttihez hasonló számokat produkálhat.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Májusban ismét lendületet vett a hazai turizmus. Az áprilisi megtorpanás átmenetinek bizonyult, abban az időjárás, valamint a húsvéthatás játszott szerepet. Az időjárás májusban sem volt kiemelkedően kedvező, a sokéves átlagnál ugyan melegebb volt, de sokkal csapadékosabb, ugyanakkor ez kevéssé befolyásolta az idei turisztikai adatokat.
Májusban ismét a külföldi vendégek húzták a turisztikai keresletet, itt
a vendégéjszakák száma a megelőző évhez képest 20,9, míg az év első öt hónapjában 13,0 százalékkal nőtt. Vagyis a külföldi vendégek továbbra is vonzó célpontnak tartják Magyarországot, így pedig tovább folytatódott a koronavírus-járvány utáni helyreállás.
Földrészek szerint Európa húzta a hazai turizmust, itt 22,7 százalékos bővülést mutat a vendégéjszakák száma. A kontinensen belül Lengyelországot és Romániát érdemes kiemelni, az innen érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma több mint felével nőtt egy év alatt, de a spanyoloké és a franciáké is jelentős bővülést mutatott.
A belföldi vendégéjszakáké ezzel szemben csak kisebb mértékben, 5,1 százalékkal emelkedett, itt jobban befolyásolhatta a keresletet az időjárás. Kiemelendő viszont, hogy ahogy a külföldi vendégek esetében, úgy a belföldieknél is megfigyelhető, hogy
a vendégek száma gyorsabban nőtt, mint a vendégéjszakáké. Ez azt jelzi, hogy többen, de átlagosan rövidebb időre utaztak el pihenni a hónap során, mint egy évvel ezelőtt, és ez az utazási szokások változását is jelzi.
Régiós bontásban májusban csak két turisztikai térségben, Budapest és Pécs-Villány környékén csökkent a vendégéjszakák száma az előző évhez képest. Ellenben Debrecenben és térségében vagy a Sopron-Fertő régióban 20 százalék feletti bővülés volt tapasztalható – a húzóerő ezeknél is a külföldi turizmus volt, miközben annak visszaesése játszott szerepet Budapest és környéke, valamint a Pécs-Villány térség kedvezőtlenebb teljesítményében. A külföldi vendégéjszakaszám Gyula és térségében nőtt még kiemelkedő mértékben, ami a román turisták nagyszámú növekedésének köszönhető.
A turizmus emelkedésének hátterében továbbra is a reálbérek növekedése miatt javuló jövedelmi helyzet húzódik meg.
Kedvező időjárás esetén tehát van esély arra, hogy idén a turizmus a koronavírus-járvány előttihez hasonló számokat produkáljon, ami a gazdasági növekedésnek is érdemi támaszt jelentene.
Látványosan nőtt a hazánk iránti turisztikai érdeklődés
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss közleménye is értékelte a mai KSH-adatokat. Emlékeztetnek rá, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számai alapján 2024 májusában országszerte több mint 1,6 millió vendég több mint 3,7 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken, ezzel mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen túlszárnyalta a tavaly ilyenkori értékeket.
A turisztikai ágazat rendkívül látványos májusi eredményeihez a pünkösdi hosszú hétvége vendégforgalma is érdemben hozzájárult, hiszen a vendégéjszakák száma csak ezen ünnep alatt 6 százalékos növekedést produkált.
Az utolsó tavaszi hónap 1,6 milliós vendégszáma 18 százalékkal haladta meg a 2023. májusit, ráadásul a vendégek több mint fele belföldi volt.
A hazai szálláshelyeken regisztrált több mint 3,7 millió vendégéjszaka 13 százalékkal múlta felül a tavaly májusit. Ebből közel 2 millió külföldi vendégéjszaka volt, ami megközelítőleg 21 százalékos növekedés a tavalyi értékhez képest, és egyértelműen jelzi a hazánk iránti külföldi turisztikai érdeklődés erősödését.
Az ország teljes szálláshelyforgalmának a 61,2 százalékát, közel 2,3 millió éjszakát vidéken regisztrálták, ami megközelítőleg 9 százalékkal volt több, mint egy éve ilyenkor.
Az adatok a vidéki turisztikai célpontok iránti növekvő érdeklődést, valamint az országszerte megvalósított turisztikai célú fejlesztések, turizmust segítő kormányzati programok eredményességét tükrözik. A Budapesten kívül eltöltött vendégéjszakák kétharmadát a belföldi utazóknak köszönhették a szálláshelyek, míg a fővárosban a nemzetközi vendégforgalom aránya volt igazán jelentős, 85,6 százalékot elérve. Májusban is a Balaton volt a legnépszerűbb turisztikai térség, ahol 12,5 százalékos volt a vendégéjszakák számának növekedése.
A szálláshelyek országszerte 88 milliárd forint bevételt könyvelhettek el májusban, amely kimagasló, több mint 20 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Emellett a vendéglátóhelyeken összesen közel 180 milliárd forint bevétel keletkezett 2024 májusában. Ez szintén jelentős, 12 százalékot meghaladó bővülés a tavalyi év ötödik hónapjához képest, míg a 2019-es korábbi rekordév májusához viszonyítva a vendéglátóhelyek bevétele közel duplájára nőtt.
Erőteljes a turizmus idei egész évi teljesítménye is, az év első öt hónapjában több mint 5,7 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, a számuk 13,4 százalékkal volt több tavalyhoz képest. Az ez idő alatt regisztrált 13,7 milliós vendégéjszaka-forgalom pedig több mint 9 százalékkal múlja felül a tavaly január–májusit, ebből több mint 7,9 millió éjszakát vidéken regisztráltak. Az ott eltöltött vendégéjszakák több mint kétharmadát a belföldi utazóknak köszönhették a szálláshelyek.
Az NGM értékelése szerint a turizmus a magyar gazdaság stratégiai fontosságú húzóágazata, amely folyamatosan bővül: egyre több külföldi vendég előtt válnak ismertté hazánk szépségei, és mind több kikapcsolódni vágyó magyar család tud elutazni.
A turizmus Magyarország GDP-jének több mint 10 százalékát biztosítja, és közvetlen vagy közvetett módon 400 ezer embernek biztosít megélhetést. A turisztikai fogyasztás dinamikus bővülése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy 2024-ben a kormány újraindítsa, 2025-ben pedig tovább emelje a gazdasági növekedés ütemét.
A kabinet célja, hogy tovább növelje az ágazat teljesítményét, ennek érdekében 15 milliárd forintból indított ágazati programokat. Ennek részeként
13 milliárd forint áll rendelkezésre a vendéglátóhelyek fejlesztésére, a programban részt vevő vendéglátóhelyek 1 milliós támogatásból valósíthatnak meg színvonalemelő, versenyképességet javító beruházásokat. Emellett a kormány 1-1 milliárd forintot fordít a Tourinform-irodák korszerűsítésére, valamint a Muzsikáló Magyarország 2024 programra, amely újra színvonalas élő zenével töltheti meg a vendéglők teraszait.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
