A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a pénzügyi szolgáltató óriás EY (Ernst & Young Global Limited) a legutóbbi szervezetek, amelyek figyelmeztetéseket tettek közzé az európai gazdaság állapotáról. 

Az IMF ugyanazon a héten tette közzé a tagországok közös politikáiról szóló 2024-es misszió zárónyilatkozatát, amikor az EY kilencpontos cselekvési tervet mutatott be, amely az európai üzleti vezetők véleményét igyekszik tükrözi. 

Az EY szerint a cselekvési terv azt követően született meg, hogy  

az Európába irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) 2023-ban csökkentek: 2022-hez képest 4, a 2019-es szinthez viszonyítva pedig 11 százalékkal estek vissza. 

Annak ellenére, hogy reménykedtek abban, hogy az Európába irányuló közvetlen külföldi befektetések a járvány után ismét fellendülnek, a lassú gazdasági növekedés, az inflációs spirál, az energiaárak emelkedése és a „lázas geopolitikai környezet” okozta elsősorban az európai közvetlen külföldi befektetések első ízben tapasztalható visszaesését 2020 óta. 

Az EY ezért kilenc ajánlást fogalmazott meg annak érdekében, hogy Európa versenyképes és vonzó maradjon a befektetők számára, többek között a következőket: megfelelő szabályozási egyensúly megtalálása a védelem és az innováció között, a gyártási versenyképesség fenntartása, termékeny környezet megteremtése az innováció számára, az energiaárakba és -ellátásba vetett bizalom helyreállítása. 

A terv azt is javasolta, hogy Európa a következőkre törekedjen: a magánbefektetések felszabadítása a teljes tőkepiaci unióval, egységesítés a globális kereskedelmi háborúkra való gyors reagálás érdekében, a fenntarthatóság gazdasági előnyeire való összpontosítás, a munkaerő termelékenységének növelése és az európai kritikus készségek előmozdítása, az adó-versenyképesség és a bevételek növekedésének egyensúlya. 

Elő az FDI-mágnessel! 

A kísérő jelentés szerzői a továbbiakban így fogalmaztak:  

Európának mágnesként kellene vonzania az FDI-t. A kontinens 500 millió fogyasztónak ad otthont, és Kína, valamint az USA után a világ harmadik legnagyobb gazdasága. Jól diverzifikált ipari bázissal, szilárd infrastruktúrával, a világ vezető egyetemi és kutatóintézeteinek némelyikével, valamint magasan képzett és képzett munkaerővel rendelkezik.” 

Hozzátették azonban: „Egyre több adat azonban azt mutatja, hogy Európának újra kell gondolnia a gazdasági növekedés ösztönzésének és az FDI vonzásának a módját. A kontinens részesedése a globális ipari termelésből 2001 és 2021 között 21-ről kevesebb mint 15 százalékra csökkent. Nemrégiben az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) becslése szerint az Európába irányuló zöldmezős közvetlen külföldi befektetések értéke 2023-ra 20 százalékkal mérséklődött. Ugyanebben az időszakban a beruházások 2 százalékkal nőttek az Egyesült Államokban, 8-cal Kínában és 17-tel Ázsiában.”  

A vállalat szerint a politikai döntéshozók elsősorban a polgárok védelme, valamint a beruházások és az innováció lehetővé tétele közötti szabályozási egyensúly javításával növelhetik Európa versenyképességét.  

Az FDI-t pedig a gyártási versenyképesség fenntartásával és az innováció számára termékeny környezet megteremtésével lehetne növelni. 

Kihívást jelentő középtávú kilátások 

Az IMF a maga részéről azt mondta, hogy a kontinens fokozatosan talpra áll a világjárvány, Oroszország ukrajnai inváziója és az azt követő intézkedések után. Az infláció – tette hozzá – a célszint felé csökken, a bankok ellenállónak bizonyultak a kamatlábak erőteljes emelkedésével szemben, az állampapírok hitelkamatai pedig a magas államadósság ellenére mérsékeltek maradtak.  

Az IMF optimista maradt, és megjegyezte, hogy az idei évre „szerény fellendülés” várható, még akkor is, ha a középtávú kilátások kihívást jelentenek.  

Úgy vélte továbbá, hogy az infláció a jövő év második felében visszatér a célértékhez, miközben a növekedési kockázatok csökkennek. 

E megnyugtató jelek ellenére a szervezet szerint továbbra is jelentős kihívások állnak előttünk. A költségvetési pufferek csökkentek, miközben a kiadási nyomás tovább fog növekedni. A népesség elöregedése és a termelékenység lassú növekedése rontja a középtávú kilátásokat. A fokozódó geopolitikai feszültségek, a kereskedelmi viták és a torzító iparpolitika tovább nehezítheti a gazdasági kilátásokat és a kereskedelemre nagymértékben nyitott régió politikai döntéshozatali környezetét. Ezek a kihívások jól kalibrált makrogazdasági stabilizációs politikákat és strukturális reformokat tesznek szükségessé az uniós struktúra és az egységes piac megerősítése érdekében. Ezek a politikák egymást erősítve segíthetik elő a növekedést, fokozhatják a rugalmasságot és kezelhetik az egyre több sokkhatással megküzdő és széttöredezettebb globális gazdaság kihívásait. 

A szervezet szerint ennek elmulasztása azt eredményezné, hogy Európa elmaradna „az energiabiztonság, az éghajlatváltozás mérséklése és a digitális átállás” átalakítási céljaitól, és azt is kockáztatná, hogy ezáltal lemarad globális társaitól. 

(Források: Europe Portfolio Adviser; EY; IMF)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Pxhere