Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

Szokatlanul korán került sor az USA-ban elnökjelölti vitára. Az is némiképp furcsán hathatott, hogy úgy rendezték meg Atlantában a vitát, hogy még sem az egykori elnök Donald Trump, sem pedig a regnáló Joe Biden hivatalosan nem nyerte el pártjától az elnökjelöltséget – arra nyár végéig várni kell.

 

Már az esemény előtt is számos közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a választók nagy aggodalommal figyelik a jelöltek életkorát: Trump lassan a 80-at súrolja, míg Biden már 81 éves. A CNN által lebonyolított vitán ki is ütközött, hogy az utóbbi már nincs birtokában annak a szellemi képességnek és lendületnek, mint korábban. A CNN végzett egy gyors közvélemény-kutatást is a témában, ami szintén ezt tükrözi: 

a tévénézők 67 százaléka szerint Donald Trump, 33 százaléka szerint pedig Joe Biden nyerte a hivatalosan még elnökjelölti vitának nem nevezhető eseményt. 

Ezt érdemes összevetni a 2020-as CNN-közvélemény-kutatással, amikor is az elnökválasztás előtti utolsó vitáról kérdezték a nézőket. Az arány ekkor 53:47 volt Biden javára. Ehhez képest jelentős az elmozdulás. 

Az adatok is megmutatják, hogy a vita katasztrofális volt Biden számára: az idős elnök sokszor nem tudott válaszolni a kérdésre, úgy kellett fel- és lekísérni a színpadra, és szinte suttogva felelt – tehát egy idős aggastyán benyomását keltette, akit mintha elhagyott volna az ereje. A mondat felénél elhalt válaszokra sok esetben Trump sem tudott reagálni, mivel nem értette azokat. 

Igaz, alelnöke, Kamala Harris azt mondta, hogy gyenge kezdés volt ez egy elnökválasztási kampánynak, de annál erőteljesebben fogják befejezni, míg a first lady, Jill Biden dicsérte férjét, mondván, szerinte ő nyerte az elnökválasztási vitát és tényszerű tudott maradni.

A potenciális szavazók viszont nem így gondolják:

a CNN SMS-ben végzett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 57 százaléka nem igazán bízik Biden azon képességében, hogy irányítani tudja a világ első számú hatalmát, míg Trump esetében 44 százalék volt bizalmatlan. 

Egyesek viszont, mint Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom, egyöntetűen kiállt Biden mellett, mondván soha nem fordít hátat az elnöknek, ahogy a pártja sem. 

Összességében véve a vitán történteket: bebizonyosodott, amit korábban a demokraták tudatosan tagadtak, hogy Biden a koránál fogva már nincs olyan szellemi képességek birtokában, hogy végicsináljon egy elnökjelölti kampányt, majd további négy évig vezesse az USA-t. Nem véletlen, hogy szinte minden felületen, minden sajtóorgánumban megindult a találgatás a visszaléptetéséről. Ezzel két probléma van: az egyik, hogy így az amerikai politikai kultúrában mélyen gyökerező ősi szabályt rúgnák fel. Nevezetesen, hogy egy első ciklusában regnáló elnököt újra elindítanak és nem léptetik vissza. A másik, hogy jelenleg nincs olyan ismert demokrata politikus, akit a párt egyöntetűen a támogatna, kiemelkedő vezéregyéniség híján pedig nagyon nehéz potenciális elnökjelöltről dönteni. A Biden mögötti kiállás egyébként az előválasztáson is kristálytisztán kirajzolódott, és a regnáló elnök toronymagasan a legtöbb delegáltat szerezte, amivel az augusztusi Demokrata Konvención hivatalosan is megszerezheti a jelöltséget, megkezdve a 2024-es elnökválasztási kampányt.

Felmerülhet az egykori demokrata Robert Kennedy neve, aki a pártból kilépve saját elnökválasztási kampányt indított mint harmadik jelölt, de az amerikai rendszer sajátosságai miatt a két nagy párt egyikének a támogatása nélkül nincs reális esélye a győzelemre. A Demokrata Párt, Biden bármennyire is gyengén szerepelt, nem engedheti meg magának, hogy beáll Kennedy mögé, pontosabban: megteheti, de akkor óriási arcvesztést kockáztat, miközben a győzelem Kennedyvel sem borítékolható.

 

Robert Kennedy dörzsölheti a tenyerét? (Forrás: dreamstime)

A vita azonban új helyzetet teremtett a párton belül, és várhatóan egy újabb, pontosabban korábban háttérbe szorított problémával találják szemben magukat: ha nem Bident indítják elnökjelöltként, akkori mégis ki lenne az ideális, akinek reális esélye van a közvélemény-kutatások alapján a csatatérállamok majd mindegyikében vezető Donald Trump legyőzésére. A demokraták tehát a vita után két táborra oszlottak: az egyik oldalon a Biden mögött továbbra is kiállók, a másikon az elnököt félreállítók. Az augusztusi Nemzeti Konvención mindenesetre ki kell derülnie, hogy melyik tábor kerekedik felül. Annyi biztos, hogy izgalmas időszak áll az amerikai politika előtt.

Kapcsolódó:

Borítókép: dreamstime