Új szentháromsága van az Európai Uniónak. Ursula von der Leyen marad bizottsági elnök, António Costa az Európai Tanács elnöke lesz, az észt miniszterelnök, Kaja Kallas pedig a külügyi főképviselői széket foglalja el.

Ellenvéleményekkel, de megállapodás született Brüsszelben az EU-csúcson. A 27 tagállam vezetője szavazati többséggel ismét Ursula von der Leyent választotta az Európai Bizottság elnökévé, a bukott portugál miniszterelnök, António Costa lesz az Európai Tanács elnöke, míg a látványpolitikus észt kormányfő, Kaja Kallas az EU külügyi képviselő posztját kaparintotta meg.

VDL és Kallas pozíciója még nem végleges, az ő esetükben az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges (pusztán formalitás), Costa azonban december 1-jétől már hivatalosan is az EU-csúcsok házigazdája és legfőbb koordinátora lesz.

Játékpaktum

Nem mondhatni, hogy túl nagy vita előzte meg a választást, a feszültség azonban végig érezhető volt a szavazásnál. Georgia Meloni olasz kormányfő eleve bosszúszomjasan érkezett Brüsszelbe, amiért gyakorlatilag mellőzték az előzetes megbeszéléseken, így esélye sem volt beleszólni a vitába a jelöltek személyét illetően. A választásokon a Kallast támogató Renew 75 taggal a negyedik az Európai Parlamentben, Meloni tehát joggal dühöngött, hogy a harmadik legnagyobb frakcióval büszkélkedő ECR-je miért nem szólhatott bele a dolgok alakulásába. Mint mondta, a választók hangját teljesen figyelmen kívül hagyó szürreális háttéralku született – ennek megfelelően Von der Leyen esetében tartózkodott, Costára és Kallasra pedig határozott nemmel szavazott.

Orbán Viktor miniszterelnök sem volt elragadtatva a történtektől. A kormányfő szégyenletesnek nevezte a hatalmi paktumot, végül nemmel szavazott VDL-re, tartózkodott Kallas esetében és támogatta Costát.

Von der Leyen újbóli megválasztásával a Brüsszelt irányító és az EU-t immár teljesen ideológiai uralma alá vonni szándékozó Európai Néppárt nem hagyott kétséget afelől, hogy az Európai Bizottság szerepe a következő ciklusban még inkább a hatalomgyakorlásról szól majd, mint eddig. A hazájában politikai halott Kaja Kallas kinevezése pedig azt bizonyítja, hogy Brüsszel külpolitikáját a diplomácia és a konszenzusos törekvések helyett szó szerint a zsigeri oroszgyűlölet fogja irányítani, vállalva akár a háborús eszkaláció kockázatát is.

***

Fotó: Pietro Naj-Oleari