Elszabadulhatnak a techóriások a mesterséges intelligenciának köszönhetően? 

Szerző: | 2024. június. 29. | Technológia, Világgazdaság

A mesterséges intelligencia piacának kibontakozásával félő, hogy a big tech cégek olyan nagy erőre tehetnek szert, hogy a saját igényeiknek megfelelően fogják torzítani a piacot. Az illetékes hatóságok világszerte le vannak maradva, pedig fel kell kötniük a gatyájukat. 

Amikor 2022 novemberében berobbant a ChatGPT, a projekt mögött álló OpenAI nevű startup keltette fel az üzleti világ figyelmét. De, ahogyan ez általában lenni szokott, a big tech visszatért a frontvonalba. A generatív mesterséges intelligencia (MI) egyik alapvető elemét, a gyorsító chipeket gyártó Nvidia egy régi óriással, a Microsofttal csatázik a legértékesebb vállalat címért. Mindkét cég számos különböző startupba fektet be annak reményében, hogy megerősítse előnyét. A szabályozó hatóságok „techlash” – azaz a modern technológiával és a nagyvállalatok viselkedésével szembeni bizalmatlan – gondolkodásmódját figyelembe véve mind a két társaság előkelő helyen szerepel a trösztellenes ügynökségek megfigyelési listáján.  

 

Egyre gyorsabban dolgoznak a hatóságok 

A trösztellenes szervezetek (trustbusters) az elmúlt években híresek voltak arról, hogy kissé túlzásba estek a nagy cégek korlátozására tett kísérleteiket tekintve. A jelentős technológiai vállalatok azonban évek óta affelé hajlanak, hogy szigorúan ellenőrizzék a digitális terüket. Érdekes megfigyelni, hogy a trösztellenes hatóságok mostanában mennyivel gyorsabban dolgoznak. Régebben az ilyen vizsgálatok bonyolultak és hosszadalmasak voltak, mint a labirintus útvesztői, például az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának 40 évébe telt, mire az E. I. Du Pont de Nemourst, egy nagy amerikai vegyipari vállalatot a General Motorsban (GM) lévő versenyellenesen megszerzett részvényeinek eladására tudta kötelezni. Ezeket a cég 1917-től kezdte megszerezni, még a GM kezdeti időszakában. A Federal Trade Commission (FTC) amerikai trösztellenes ügynökség jó ideje harcban áll a Meta közösségimédia-óriással az Instagram 12 évvel és  a WhatsApp 10 évvel ezelőtti felvásárlásával kapcsolatban. 

Jelenleg ahelyett, hogy megvárnák az üzletek nyélbe ütését és a piacok összefonódását, a gyorsaság élvez prioritást: a trustbusterek próbálnak gyorsan cselekedni és letörni ezeket a próbálkozásokat. 

Célkeresztben az Nvidia és a Microsoft 

Általánosságban véve a hatóságok két aggasztó eshetőségre fókuszálnak. Az egyik, hogy a világ legnagyobb vállalatai versenyellenes módokon próbálják-e a vállalkozásaikat a termékekhez láncolni. A másik az ellenőrzésről szól: vajon a legnagyobb generatív-MI-beruházások némelyike valójában egy rosszul álcázott felvásárlás, amelynek célja a trösztellenes intézkedések kijátszása? 

Az Nvidia az első kategória miatt nézhet szembe vizsgálattal. Az amerikai igazságügyi minisztérium figyelmét azok a vádak keltették fel, amelyek szerint a cég a grafikai processzorok (GPU) felhasználói kezét megköti azzal, hogy a szoftverkód zárt, és    a cég vezetése versenyellenes cselekedeteket követett el.  Az Nvidia erről nem kívánt nyilatkozni.  

A Microsoftra irányuló figyelem oka inkább a második kategória. Az FTC piaci vizsgálatot indított a szoftverszolgáltatónak az Open AI-ba való 13 milliárd dolláros befektetésével kapcsolatban, amellyel 49 százalékos részesedést szerezne a cégben.  

Azt is vizsgálják, hogy a Microsoft márciusban alkalmazni kezdte az OpenAI riválisa, az Inflection munkatársainak nagy részét  

(közülük a legjelentősebb Mustafa Suleyman, az Inflection társalapítója, a The Economist anyavállalatának igazgatótanácsi tagja). A Microsoft szintén nem kívánta kommentálni az esetet. Az FTC más nagy technológiai cégeket is górcső alá vett. Az Alphabet és az Amazon befektetéseit is vizsgálja az Anthropic, egy másik nagy nyelvi modelleket (LLM) gyártó vállalat esetében. 

Trösztaggodalmak 

A trösztellenes vizsgálatokról kevés a nyilvános információ. A brit Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság, e két Microsoft-ügyletet is vizsgáló szabályozó szerv azonban nemrég közzétett egy tanulmányt az LLM-ekről, amelyben felvázolják a főbb aggályaikat. A legkomolyabb félelem a jelentés szerint az, hogy  

néhány techóriás versenyellenes módon alakíthatja a piacot.  

Megjegyzi, hogy az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft és az Nvidia 2019 óta több mint 90 partnerséget kötött LLM-gyártókkal, többnyire kisebbségi részesedést szerezve. A tanulmány aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a kritikus inputokon – például a teljesítményen vagy az adatokon – keresztül, valamint a platformjaik által a fogyasztók ellenőrzésével ezek a vállalatok befolyást gyakorolhatnak a partnereikre. Felhívja a figyelmet arra is, hogy  

az ügyletek némelyikét úgy alakították ki, hogy elkerüljék az összefonódások felülvizsgálatát. 

Az amerikai kormány aggodalmai hasonlók. Az antitrösztszervek azonban nem csak az LLM-eket vizsgálják, az egész szektort szemmel tartják – a GPU-któl kezdve a fogyasztói alkalmazásokon át a generatív-MI-modellekig. Az FTC a Microsoft Inflection-üzletével kapcsolatban azt vizsgálja, hogy a redmondi óriáscég elmulasztotta-e a fúzióról szóló megfelelő papírok benyújtását az Inflection alkalmazottjainak felvételekor, és hogy kizárólagos licencet fizetett-e a társaság technológiájára. Más szóval,  

valószínű, hogy ez egy álcázott felvásárlás volt, amelynek célja a trösztellenes vizsgálat elkerülése.  

A Microsoft szerint egyáltalán nem erről van szó, hiszen az Inflection továbbra is független vállalat maradt. 

Ez ingoványos talaj. Az LLM-ek fejlesztése hihetetlenül tőkeigényes, a teljesítményre, a digitális információkra és az emberi szakértelemre vonatkozó követelmények olyan magasak, hogy a gyártók joggal fordulnak a technológiai óriásokhoz támogatásért. A nagy techcégeknek megvan a költségvetése, birtokolják az adatokat és a felhő-infrastruktúrát, emellett a fejlesztésekhez szükséges jóváhagyásokat is képesek megszerezni. Nehéz azt állítani, hogy egy technológiai óriás kizárólagos befolyást gyakorolna bármely generatív-MI-startup felett, amikor ennyi közeledés zajlik egyszerre – tulajdonképpen poliamória – a különböző cégek és projektek között. Politikai szempontból is rizikós ez a terület, mivel ha a hatóságok beavatkozása túl keménykezű, akkor Kína azzal fogja vádolni a trustbustereket, hogy megfojtják az amerikai innovációt. Pedig még van idő a finomhangolásra. A generatív MI nagy technológiai felfordulást fog okozni, bár még nem világos, hogy milyen módon.  

Ha az inkumbenseket magukra hagyják, akkor azok az egyre növekvő hatalmukkal minden bizonnyal megpróbálják majd a technológiát a maguk javára fordítani.  

Az illetékes szabályozó hatóságoknak kötelességük megakadályozni, hogy elnyomják a versenyt, tehát mindenképpen gyorsan kell cselekedniük. Remélhetőleg nem teszik tönkre nagyon a dolgokat.  

(Forrás: The Economist) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn