Ellustultak a németek? – ezt a kérdést boncolgatja a Bloomberg 

Szerző: | 2024. július. 1. | Foglalkoztatás, Társadalom, Világgazdaság

Németországban nem félnek a munkától, de túl sok a szabadság, rengeteg a táppénzen töltött nap és nem mindig megoldás a részmunkaidő sem. Úgy tűnik, az ottani dolgozók elvesztették a munkába vetett hitüket. A gyenge gazdasági eredmények miatt kétségbeesett német politikusok és üzleti vezetők mostanában egy egykor tabunak számító témát emlegetnek: honfitársaik nem dolgoznak eleget, és nem úgy állnak a munkához, mint korábban. 

A cikkben közreműködött Halaska Gábor, a Makronóm Intézet elemzője. 

„Vajon a németek elvesztették híres munkamoráljukat?” – ezt a kérdést boncolgatja adatokkal alátámasztva Chris Bryant, a Bloomberg amerikai gazdasági honlap rovatvezetője. Cikkében őszinte képet fest az ottani gazdaságról. A közelmúltig úgy tűnt, hogy Németország jó egyensúlyt talált a világgazdasági óriáscégként való szerepvállalása és a munkavállalók jó életminőségének biztosítása között. Ez főként az ipar kiváló termelékenységének volt köszönhető.  

Az átlagos munkaidő csökken 

A német gazdaság azonban jelenleg krónikus munkaerőhiánytól szenved. A mintegy 46 milliós aktív népességből mintegy 1,7 millió álláshely betöltetlen. A munkaerőhiány a jövőben súlyosbodhat, hacsak nem érkezik több migráns, hogy túllendítse a gazdaságot a jelenlegi helyzetén. Erre ne vegyünk mérget. Az elmúlt évben az állástalanság nőtt, ám a 6 százalékos munkanélküliségi ráta nem túl rossz, figyelembe véve a gazdaság gyenge teljesítményét.  

Ám mára a munkaerőhiány ördögi körré vált. Az újságíró szerint ennek az oka a betegszabadságok számának növekedése, a túl rövid átlagos munkahét és a részmunkaidő túlzott igénybevétele.  

A németek körülbelül 30 nap fizetett szabadságot élveznek, szemben például az Egyesült Államok körülbelül 10-15 napjával. Tavaly a németek átlagosan 15 napot voltak betegszabadságon, és ezek a hiányzások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az ország recesszióba csúszott – vélte a Bloomberg.  

Ha ezt összeadjuk, akkor átlagban két hónapnál többet töltenek munka nélkül. Ráadásul az alulfoglalkoztatott vállalatok vagy intézmények alkalmazottai valószínűleg kiégéstől szenvednek.  

Tavaly az átlagos éves munkaidő a második legalacsonyabb volt az Európai Unióban. Ennek az egyik oka a részmunkaidős foglalkoztatás kiemelkedő szintje volt. Németországban a dolgozó nők mintegy fele részmunkaidőben dolgozik. Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban kijelentette, hogy „Olaszországban, Franciaországban és máshol sokkal többet dolgoznak, mint a németek”.  

Robert Habeck gazdasági miniszter, a Zöld Párt képviselője márciusban azt a kommentárt fűzte a légügyi dolgozók sztrájkjához, hogy ezt a munkaerőhiánnyal küzdő ország nem engedheti meg magának. Ugyanebben a hónapban a mozdonyvezetők 38 órás munkahét helyett ugyanazért a fizetésért 35 órát harcoltak ki maguknak. Christian Sewing, a Deutsche Bank AG vezérigazgatója januárban jelezte, hogy ellenzi a négynapos munkahetet. Ehelyett arra buzdította a németeket, hogy dolgozzanak többet és keményebben. 

Milliók vállalnak másodállást 

A szakszervezetek elutasítanak minden olyan kísérletet, amely a németeket (és a migránsokat) munkakerülőknek festi le, megjegyezve, hogy ma több ember dolgozik, mint valaha, és milliók vállalnak másodállást, hogy eltartsák a családjukat. 

Ezzel egyetért a Bloomberg cikke is: nem kell lustának vagy önelégültnek tekinteni a németeket – és nem is azok. Ám azon eltűnődhetünk, hogy vajon  

az ország tehetne-e többet azért, hogy ösztönözze a vezetőket a kiaknázatlan munkaerő jobb kihasználására, ami különösen a nőket és a nyugdíjasokat érinti. Ez segítene Németországnak finanszírozni az energiafordulatot és a nagyvonalú társadalombiztosítási rendszert, miközben növekedési modellje példátlan kihívásokkal szembesül. 

Azok a tényezők, amelyek hozzájárultak Németország korábbi sikereihez – mint például az olcsó orosz gáz és a kínai export iránti kereslet –, mára elhalványulnak. A Német Gazdasági Szakértői Tanács szerint a termelékenység növekedésének lassulása és a baby boomerek kilépése a gazdasági tevékenységből a következő évtizedben várhatóan évente 0,4 százalékra csökkenti a termelés növekedését.  

Az ország a részmunkaidős foglalkoztatás magas aránya miatt is rosszul teljesít: a női munkavállalók mintegy fele ilyen formában dolgozik, míg a férfiaknak csak a 13 százaléka. (A teljes munkaidőben foglalkoztatottak heti 40 óra körül dolgoznak, ami hasonló az Európai Unió átlagához.) 

Átgondolatlan jogszabályok 

Az egyértelmű, hogy az egész német társadalom anyagilag jobban járna, ha több nő dolgozhatna teljes munkaidőben. (Vagy van még egy megoldás, ha később vonulnának nyugdíjba.) Ehelyett a házaspároknak, ahol mindkét fél dolgozik, az adótámogatás miatt pénzügyileg hátrányos lehet az alacsonyabb jövedelmű fél (amelyik gyakran a nő) számára, ha teljes munkaidőben vállal munkát. 

Berlin a közelmúltban növelte az óvodák és általános iskolák finanszírozását, ami várhatóan több nőt segít a munkába való visszatérésben. A fővárosban ingyenes az óvoda és az állami iskola, szükség esetén ezekben 18 óráig felügyeletet biztosítanak. 

Németország elkötelezte magát amellett, hogy 2031-re 67 évre emeli a törvényes nyugdíjkorhatárt, ám sokan kihasználják az egy évtizeddel ezelőtt elfogadott átgondolatlan jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy 64 éves kor környékén nyugdíjba vonuljanak. 

 A németek még mindig később hagyják el a munkaerőpiacot, mint a franciák, tehát átlagosan van még hová fejlődni.  

A kormánynak össze kellene kapcsolnia a nyugdíjkorhatárt az átlagos várható élettartammal – jelenleg ez Németországban 78 év s férfiak és 83 a nők esetében – ajánlotta a Bloomberg. Csakhogy ennek meg politikai akadályai vannak. 

A termelékenység növekedése lendületét vesztette 

Németország nem az egyetlen, amely ezzel a problémával szembesül, de aggódik a jövőbeli jóléte miatt. Érdemes megfontolni a túlórák adócsökkentését, de ez csak egy aspektusa egy nagyobb problémának: az ottani adórendszer súlyosan bünteti a béreket, míg a vagyont enyhén adóztatják. Nem csoda, hogy az emberek nem látják értelmét annak, hogy többet dolgozzanak – jegyezte meg a honlap. 

Vajon a mesterséges intelligencia által ígért termelékenységnövekedés elég lesz-e ahhoz, hogy az ország jelenlegi életszínvonalát sokáig fenntartsák? – tette fel a kérdést az amerikai portál a cikke végén, és ehhez a németek is nagy reményt fűznek. A szerző szerint ez hiú ábránd: az országban a jövőben többet kell dolgozni az energiaátállás és a szociális rendszer finanszírozásáért. 

A németek nem lelkesednek a munkájukért 

Egy friss tanulmány szerint a német munkavállalók mindössze 14 százaléka mondja azt, hogy nagyon kötődik a vállalatához és az ott végzett munkájához. A legtöbben csak tessék-lássék végzik el a feladataikat, és készek elhagyni a munkahelyüket, ha erre lehetőségük lenne.  

Ez derült ki a Der Spiegel beszámolójából, amely a Gallup Engagement Index Germany legfrissebb felmérését ismertette. A vezetési tanácsadó cég ezt a közvélemény-kutatást 2001 óta minden évben elvégezi. 

A német munkavállalók kevésbé elkötelezettek a munkájuk iránt, mint az elmúlt évtizedben bármikor. Mindössze alig több mint tíz százalék állította azt, hogy érzelmileg kötődik a vállalatához, jó vezetést és munkakörnyezetet tapasztal. Majd felük elmondása szerint aktívan keres másik munkahelyet, vagy ha megfelelő ajánlatot kap, kész megfontolni a távozását. 

Összességében 7,3 millió munkavállalóról tartják azt, hogy „csendes kilépő” helyzetben van, azaz elmegy dolgozni, de csak a minimálisat nyújtva látja el a feladatát. A motivációja tetemesen csökken, és ennek következtében szaporodnak a betegszabadságban töltött napjai.  

Ez részben annak köszönhető, hogy a válság ellenére máshol jók a foglalkoztatási kilátások. A jelenlegi helyzet nem utolsósorban a munkaerőhiány miatt alakul ki, de részben a sok vállalatnál felmerülő vezetési problémáknak is magyarázható. A becslések szerint az ebből eredő költségek a termelékenység kiesése miatt 132,6 és 167,2 milliárd euró közötti összeget tesznek ki – jegyezte meg a német magazin. A Gallup szerint az egyetlen megoldás az, hogy a cégek újramotiválják a csapataikat, hogy elkerüljék az alkalmazottaik elvesztését: fektessenek be egy jobb vállalatvezetésbe. 

Ezer szállal kötődünk, érdekünk a német siker 

Természetesen a keleti nyitás, az egyre szorosabb és sikeresebb keleti kapcsolatok révén Magyarország következő évekre vonatkozó növekedési előrejelzései, illetve zöld gazdasági kilátásai továbbra is jobbak, mint a németeké, ám ettől még igaz az, hogy a német gazdaság, és különösen a az ottani ipar problémáit érdemben megérezzük. Nagy előnyünk viszont, hogy nálunk nem csak az adózási környezet vagy a munkaerő költsége ad előnyt, de a hazai munkatermelékenység is évek óta javuló tendenciát mutat. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen a napokban, május közepén járt Bajorországban, ahol kiemelte: Németország Magyarország legnagyobb tőkebefektetője, a 100 milliárd eurós működőtőke-állományból 18,7 milliárd euró német vállalkozásoktól ered. A miniszter kiemelte:Magyarországon megéri beruházni, hiszen a közvetlen tőkebefektetések profitráta meghaladja a 9 százalékot, ami a világon az első tíz között van. Nem véletlen, hogy az itt beruházó német cégek négyötöde ismét Magyarországot választaná befektetési célpontként. A német vállalkozásokkal szoros és jó az együttműködés többek között a járműipar, a kiskereskedelem, a telekommunikáció és a hadiipar területén. A miniszter azonban elismerte, hogy a cementipari cégek esetében konfliktus alakult ki, tekintettel arra, hogy az érintett vállalkozások visszaéltek az erőfölényükkel. Emellett a nemzetközi kommunikációs térben eszkalálták a problémát, szélesebbnek és nagyobbnak feltüntetve azt, mint a valóság, ezzel rossz hírét keltve hazánknak.  

Kiderült az is, hogy a német cégek több mint 220 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon, amelyben az autógyártás jelentős szerepet játszik. Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, ezen belül Bajorország a legmeghatározóbb, hiszen a két ország közötti külkereskedelem 26 százaléka e tartománnyal valósul meg. Nagy Márton azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a sikeres európai és német gazdaságban érdekelt. A kormányzat a lehető legszorosabban együttműködik a német cégekkel annak érdekében, hogy az itt megtermelt profitjuk minél nagyobb részét fektessék be újra nálunk. 

De hogyan áll a német gazdaság? A Bundesbank, azaz a német jegybank friss, május utolsó hetében közzétett várakozásai szerint az ország gazdasága idén, a második negyedévben nagyon enyhén bővülhet csupán. A német statisztikai hivatal (Destatis) előzetes becslései szerint az idei első negyedévben 0,2 százalékkal emelkedett a német GDP a tavalyi utolsó negyedévhez képest, amikor 0,5 százalékos visszaesést regisztráltak. A jegybank szerint a szolgáltatási szektor várhatóan tovább erősödik, amit a háztartások jövedelmének és a fogyasztási kiadások növekedése támogat, ugyanakkor az építőipar továbbra is gyenge teljesítményt ad. A munkaerőpiac várhatóan erős marad, ám közben a bérek továbbra is gyors ütemben nőnek, ami inflációs kockázatot is jelent. A Bundesbank enyhe inflációnövekedésre számít májusban. A statisztikai hivatal csak majd július 30-án teszi közzé a második negyedévre vonatkozó előzetes adatokat. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn