Szerzők: Halaska Gábor és Pósa Tibor, a Makronóm Intézet elemzői 

Már a csoportmeccsek idején bőven szolgált meglepetéssel a Németországban rendezett Eb, ugyanakkor a nyár végére jobbára csupán sporttörténelem marad a mérkőzések izgalma. Lényegesebb kérdés a jövőre nézve, hogy miként hat a német gazdaságra (és akár a némettel szoros kapcsolatban lévő magyarra) közép- vagy hosszabb távon a helyszínen milliókat, a képernyők előtt pedig milliárdokat lázba hozó kontinenstorna. 

A szakértők nagyjából egyetértenek abban, hogy a 2024-es Európa-bajnokság a rendezés alatt és az azt követő hónapokban igen jelentős közvetlen hatással lehet a német turizmusra, és ezen keresztül a gazdaságra, a munkaerőpiacra. Július 14-éig nyilván nemcsak virtuálisan, de a fizikai valóságban is sok millió látogatót vonz majd Berlin, München, Köln és a hét másik, meccseket fogadó város. Ez – első körben – nyilván látványosan fellendíti a helyi turizmust, a kiskereskedelmet és a vendéglátást, országszerte (és globálisan is) a sör, a televíziók és a hűtőgépek fogyasztását, ahogyan ez lenni szokott.  

A becslések szerint a stadionokban több mint 2,7 millió néző tekinti majd meg a mérkőzéseket, míg további 7 millióan lesznek a nyilvános vetítéseken a Németország-szerte kialakított szurkolói zónákban és az egyéb, kapcsolódó rendezvényeken.

Csak Berlinben várhatóan körülbelül 2,5 millió látogató lesz az Eb ideje alatt, igaz, ebben a belföldiek is benne vannak. 

Mekkora lehet a közvetlen hatás?  

A német turisztikai szövetség, a statisztikai hivatal és a 2006-os németországi vébé adatain alapuló szakértői becslések szerint az említett, összesen várható látogató körülbelül 4 milliárd eurót (közel 4,5 milliárd dollárt) költhet el szállásra, étkezésre, belépőjegyekre és egyéb turisztikai szolgáltatásokra. Ez a 2023-ra várható teljes német beutazó turisztikai bevétel mintegy 12 százaléka. E közvetlen nyereség nem kevés, de nem is kiemelkedő, különösen, ha hozzávesszük, hogy a fenti számban a belföldi látogatók is benne vannak, illetve hogy az Eb ideje alatt a rendező városok a foci iránt nem érdeklődő potenciális turisták jó részét (időlegesen) elveszítik. 

Ugyanis tavaly a Németországba irányuló beutazó turizmusból származó összes bevétel körülbelül 38 milliárd dollár lehetett. Ez az utóbbi évek legjobb adata, de még mindig jóval alacsonyabb a 2019-es, járvány előtti szintnél, amikor a bevételek 43,3 milliárdot értek el.

Azaz a német turizmus várhatóan az Eb-vel tud majd akkora bevételt hozni, mint a Covid előtti „utolsó békeévben”.  

A beutazók számában is az látszik, hogy a pandémia első hullámainak időszakában, azaz 2020-ban és 2021-ben a harmadára (!) zuhant a legalább egy éjszakát az országban töltők száma, 2022-re a 31-32 millióról 68 millióra ugrott vissza ez a szám, 2023-ban pedig 80,9 millió külföldi turista érkezett, szemben a Covid előtti években jellemző közel 90 millióval.  

Fontos adat, hogy tavaly a beutazó turizmus, valamint a kapcsolódó vendéglátás, szállás és étkeztetés Németország GDP-jének 9,8 százalékát tette ki a World Travel & Tourism Council (WTTC) adatai szerint. A közvetett hatásokkal együtt az ottani turizmuságazat 2023-ban több mint 350 milliárd eurós bevételt generált, különösen a nagyobb városokban és turisztikai régiókban, mint például Berlin, München, Köln, Hamburg, Frankfurt és a Fekete-erdő térsége. (Csak Berlin tavaly 31 millió, München 14 millió, Hamburg 13 millió, Frankfurt közel 9 millió, Köln pedig közel 6 millió látogatót vonzott.) 

Segíthetik a német kilábalást a közvetett hatások  

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nem csak az emlegetett 9-10 millió helyben szurkoló helyi és külföldi látogatóról van szó, hiszen az Eb világszerte nagyságrendekkel több, várhatóan 5 milliárd nézőt vonz majd a televíziós és online közvetítések révén, miután 200 országban nézhetők a meccsek. Azaz az Eb nem csupán az azonnali gazdasági hatásai miatt jelentős, hanem a közép-, hosszú távú, áttételes, közvetett előnyökkel is számolni kell. Igaz, ezek nagyon nehezen számszerűsíthető, előre pontatlanul becsülhető hatások. Mert miről is van szó: az esemény idején megnövekedett nemzetközi érdeklődés növeli a városok ismertségét és vonzerejét, egyfajta „soft power” formájában. Ez azt jelenti, hogy Németország és az egyes rendező városok világszerte sokkal ismertebbé, vonzóbbá válnak nemcsak kulturális, de gazdasági szempontból is. Ezáltal elősegítve a „pezsgést”, azaz újabb rendezvények, befektetések és egyéb fontos üzletek alakulását a jövőben.  

A német ipar az utóbbi egy-két évben gyengélkedik, különösen a 2022 őszi energiaválság óta, ám egy ilyen rangos esemény javíthatja az ország nemzetközi megítélését, ami különösen fontos most, amikor a külföldi befektetések amúgy csökkenőben vannak

– állapítja meg a Kiel Institute gazdaságelemző. 

Az országmarketing ugyanis nemcsak a turizmust serkenti, de a rendező városok számára egy remek lehetőség a globális színtéren való megjelenésre, ami később is gyümölcsözhet. Azok a turisták, akik az Eb idején látogatnak el egy városba, később is visszatérhetnek. És vannak további soft tényezők, mint a nemzetközi kapcsolatok erősödése és a helyi közösségek büszkesége, amelyek szintén hozzájárulnak a kedvező hatásokhoz. 

Erre számos példa van: a nyolc magyar aranyat hozó 2012-es londoni olimpia után a városban megnövekedett a turizmus, és a gazdaság is fellendült. Az olimpiai helyszínek, mint például az 560 hektáros Queen Elizabeth Olimpiai Park, a mai napig népszerű turisztikai célpontok lehetnek. Hasonlóan a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnoksághoz: akkor több mint 3 millió külföldi érkezett Németországba, így a rendezvény után számos város, például Berlin és München is szignifikáns látogatószám-növekedésről számolt be. De ott volt a magyarok számára is emlékezetes 2016-os franciaországi Európa-bajnokság is, amelynek során több mint 2 millió külföldi látogató érkezett az országba. 

Összességében a 2024-es Eb határozott, még ha jellemzően rövid távú lökést is adhat a recesszióból éppen csak kilábaló német gazdaságnak és a problémákkal küzdő munkaerőpiacnak, valamint a sikeres kontinenstorna érdemben javíthatja az ország nemzetközi megítélését. 

A magyar–német „gazdasági meccs” 

Magyarország keleti nyitása, sikeres kapcsolatai és a zöldátállásban betöltött erős szerepünk révén a hazai gazdaság növekedési kilátásai jobbak, mint a németeké. Ám ettől még hagyományos kulcspartnerünk, és a német ipar problémáit mi is megérezzük. Előnyünk, hogy az adózási környezet, a munkaerő költsége és a munkatermelékenység nálunk inkább javuló tendenciát mutat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter májusban Bajorországban járt, és látogatásán kiemelte, hogy Németország a legnagyobb tőkebefektetőnk, 18,7 milliárd euróval. A közvetlen tőkebefektetések profitja meghaladja a 9 százalékot, és az ottani cégek többsége újra hazánkat választaná. A német cégek több mint 220 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon, főként az autógyártásban.   

Közben a német gazdaság enyhe bővülésre számít a második negyedévben. Az év első három hónapjában azonban mindössze 0,2 százalékkal nőtt a német GDP a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Az építőipar gyenge volt, a munkaerőpiac feszes maradt, de a gyors bérnövekedés inflációs kockázatot jelent. A második negyedévi adatokat július 30-án közlik. 

Ez a cikk eredetileg a nyomtatott Mandiner hetilapban, illetve az alábbi online cikként jelent meg: 

Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd