A költségvetési hiány az első negyedévben a várakozásoknak megfelelően alakult, a tavalyi első negyedévhez viszonyított 4 százalékpontos csökkenés kedvező kilátást jelent az éves hiánycél teljesülése kapcsán.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A költségvetési hiány mérséklődésében elsősorban az játszott szerepet, hogy amíg a bevételek összesen 10,5 százalékkal emelkedtek, addig a kiadások csak 1,7 százalékkal növekedtek.
Bevételi oldalon az áfabevételek 5,6 százalékkal nőttek, ebben egyrészről a reálbérek emelkedése nyomán felfutó fogyasztás, illetve az alacsonyabb infláció játszott szerepet. Ezen a téren a költségvetés helyzete várhatóan a következő negyedévekben tovább javul, ahogy oldódik az óvatossági motívum és tovább emelkedik a fogyasztás. Kiemelkedő, 17,1 százalékos növekedést mutatnak a jövedelem- és vagyonadók. Itt a foglalkoztatás bővülését és a két számjegyű bérdinamikát érdemes kiemelni, ugyanez játszik szerepet a társadalombiztosítási hozzájárulások 14 százalékos növekedésében is.
Az áfán felül termelési és importadóból 4,9 százalékkal folyt be több az idei első negyedévben, mint tavaly. Idesorolódnak az extraprofitadók, amelyek esetében egyes területeken emelkedett az adókulcs az idei évben (például kiskereskedelem), míg más területeken (távközlés, bányajáradék) csökkent az adóteher, és e két hatás összességében kiegyenlíthette egymást.
A kiadási oldali folyamatokban elsősorban a költségvetési takarékossági intézkedések szerepét érdemes kiemelni. A kormányzati folyó termelő felhasználásra fordított összeg 2,8, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,8 százalékos mérséklődést mutatott, de az egyéb kiadások is több mint ötödével csökkentek egy év alatt. Ezzel szemben
munkavállalói jövedelemre a kormányzat 15,5 százalékkal fordított többet, amiben a közszféra béremelései (például pedagógusok, egészségügyi szakdolgozók) játszottak szerepet, de a nyugdíjak reálértékének fenntartásával párhuzamban pénzbeni társadalmi juttatásra is 10,7 százalékkal többet fordított a kormányzat.
A kamatok már csökkennek
Ugyanakkor az is látszik, hogy a magas kamatkörnyezet és az állampapírok átárazódása továbbra is jelentős terhet jelent a költségvetésnek, itt a kiadások az első negyedévben megközelítették az 1000 milliárd forintot, amely harmadával magasabb az egy évvel korábbinál. Fontos viszont kiemelni, hogy a kamatok már csökkennek, és ez a kamatkiadásokban is fokozatosan megjelenik, illetve hogy az idén az egyik legnépszerűbb lakossági állampapír kamatfizetése az első negyedévre esett.
Mi várható a 2024-es év egészében?
Várakozásaink szerint
az idei év egészében a költségvetési hiány a kormányzati hiánycél közelében alakulhat, 4,7 százalékot tehet ki GDP-arányosan.
Ennek ugyanakkor feltétele, hogy a gazdasági növekedés tovább folytatódjon, éves szinten közelítse a 3 százalékot, valamint fennmaradjon a költségvetési fegyelem is. A költségvetési hiánycél teljesülése számításaink szerint az államadósság-ráta csökkenését is biztosítaná az idei évben, míg jövőre a gazdasági növekedés fokozódásának és a tovább mérséklődő költségvetési deficitnek köszönhetően 70 százalék alá eshet a GDP-arányos államadósság.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Freepik