Versenyképesség, védelmi ipar és bővítés – júliustól fél évig Magyarország az uniós soros elnöke  

Szerző: | 2024. július. 4. | Geopolitika, Hazai, Kiemelt

Július 1-jén vette át Magyarország a soros elnöki feladatokat Belgiumtól. A magyar elnökség hét pontban foglalta össze prioritásait, amiben előrelépést akar elérni. Ezek között szerepel Európa versenyképességének javítása, az európai védelmi ipar megerősítése és az illegális migráció visszaszorítása, emellett a bővítés, a kohéziós és agrárpolitika, valamint a demográfiai problémák is hangsúlyt kapnak a prioritások között.

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

Magyarország július 1-jétől fél évig látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait, amelyet Belgiumtól, személy szerint a júniusi törvényhozási választásokon vereséget szenvedett Alexander de Croo miniszterelnöktől vett át.

Orbán Viktor már látogatást is tett Ukrajnában ebben a minőségében, hogy Volodimir Zelenszkijjel a jövőbeli tűzszüneti megállapodásokról, az ukrán álláspontról, valamint az ukrán–magyar kapcsolatok javításáról tárgyaljon.

Már hivatalossá váltak a magyar elnökség prioritásai is, amelyet Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ismertetett. A féléves ciklus alatt hazánk jelentősen javítani szeretné az Európai Unió versenyképességét egy új európai versenyképességi megállapodás keretében, a geopolitikai konfliktusok felerősödésére tekintettel további cél az európai védelmi ipar megerősítése, idekapcsolódik a külső határok védelme, az illegális migráció kezelése. Magyarország már korábban is világossá tette, hogy elemi érdeke az Európai Unió bővítése, de azt meritokratikus módon, objektív előírások szerint kiegyensúlyozott formában kell végrehajtani. A további három prioritás konkrétan egy-egy szakpolitikai területet érint: a kohéziós politikai jövője stratégiai kérdés az unió minden tagállama szempontjából, így erről stratégiai vitát kell folytatni, hasonlóan az agrárpolitikához, aminek gazdaközpontúnak kell lennie, végül pedig a prioritások között szerepel a demográfiai kihívások kezelése, amivel a fejlett világ egésze szembesül. 

Új európai versenyképességi megállapodás 

Nem képezheti vita tárgyát, hogy a sokáig szabályokon alapuló nemzetközi rendnek nevezett, Washington vezetésére és fölényére alapuló világ relatív értelemben hanyatlásnak indult. Ebben a kontextusban Európa lemaradóban van globális versenytársaival szemben, és részben ebből fakad, hogy az érdekérvényesítő képessége a minimálisra csökkent, és rá van szorulva az Egyesült Államok támogatására. Ez egy meglehetősen egészségtelen struktúra, főképp, ha Európa meg akarja őrizni súlyát és jelentőségét a világ folyamatainak alakításában.  

Hogy erre legalább minimális esély kínálkozzon, létfontosságú az uniós tagállamok termelékenységének, ezáltal versenyképességének javítása és a növekedés ösztönzése. 

A magyar elnökség célja, hogy kezelje az elmúlt évek nehéz gazdasági körülményeinek hatásait – mint a magas infláció, a megnövekedett államadósság, a magas energiaárak, a nemzetközi ellátási láncok fragmentálódása vagy a globális versenytársakétól elmaradó termelékenység és gazdasági növekedés –, és ismét felfelé ívelő pályára állítsa az európai gazdaságot. Emellett kiemelt hangsúlyt fordít az európai versenyképesség javítására, és holisztikus megközelítést alkalmazva integrálni kívánja azt minden szakpolitikába. A célok között szerepel a technológiasemleges ipari stratégia megalkotásához való hozzájárulás, az európai termelékenységet növelő keretek kialakítása, a nyitott gazdaság és a nemzetközi gazdasági együttműködések elősegítése, emellett a növekedés és a versenyképesség szempontjából döntő tényezőnek számító, a biztos európai munkahelyeket teremtő, növekvő munkabéreket nyújtó rugalmas munkaerőpiac biztosítása. 

Mindezt egy új dokumentum, az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása helyezhetné megfelelő keretbe, amely hangsúlyt fektetne a gazdasági bővülés újraindítására és a tartós növekedés feltételeinek kialakítására, a belső piac elmélyítésére.  

De a tartalmi elemei között szerepelne a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, a zöld- és digitális átmenet elősegítése az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben, a nemzetközi együttműködések előmozdítása, illetve a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítása is. 

Az európai védelmi ipar megerősítése 

A geopolitikai konfliktusoktól hemzsegő 2020-as évtized bizonyította, hogy Európának jelentős mértékben fejlesztenie kell védelmi képességeit, nemzetközi válságkezelési reakciókészségét és kapacitását. Nemcsak a kontinensen, hanem a világ más részein is ropognak fegyverek, elég csak a minket legjobban érintő orosz–ukrán háborút említeni, de az ázsiai csendes-óceáni térségben a Tajvani-szorosnál Kína, a vörös-tengeri kereskedelmi útvonalnál a jemeni húszik részéről folyamatosak az atrocitások, Washington és Peking között kibontakozó kereskedelmi konfliktusról nem is beszélve.  

Éppen ezért a magyar elnökség prioritásai között szerepel, hogy a védelempolitikai szövetségek és együttműködés mellett az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia saját biztonságának garantálásában, megerősítve ellenálló és cselekvőképességét.  

Nem lehet örökké kizárólagosan az Egyesült Államok védelmi képességeire támaszkodni. Elég, ha megnézzük a védelmi kiadásokat és összevetjük azokat a washingtoni összegekkel. A NATO 2024. júniusi beszámolója szerint ugyan a 32 tagországból várhatóan 2024-ben 23 teljesíti a kritériumot, és a GDP legalább 2 százalékát védelemre költi, de ezzel két probléma van: egyrészt ebből csupán 16 az uniós tagállam, másrészt ha megnézzük, hogy az összes európai NATO-tagország és Kanada mennyit költ védelemre, akkor azt látjuk, hogy hiába növekedtek a kiadások több, mint 60 százalékában, kontinensünk továbbra is Washingtonra hagyatkozik: a NATO becslései szerint az idén az USA 755, míg Európa 430 milliárd dollárt költ védelemre. Ezt szem előtt tartva a magyar elnökség az uniós védelempolitika fő irányait meghatározó Stratégiai Iránytű végrehajtásán túl kiemelt hangsúlyt fektet az európai védelmi ágazat ipari és technológiai bázisának megerősítésére, beleértve a védelmi innovációt, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködés fokozását. 

Külső határok védelme, migráció 

Az Európát évek óta sújtó migrációs nyomás nemcsak az unió egészére nézve jelent próbatételt, hanem a tagállamokra egyenként is hatalmas terhet ró, különös tekintettel az EU külső határain elhelyezkedőkre. Ennek kezelése hosszú távú célja az elnökségnek, amihez hatékony eszközöket kell alkalmazni már rövid távon is. 

A megfelelő megoldás megtalálása érdekében elengedhetetlen az unióval határos, illetve a kulcsfontosságú kibocsátó és tranzitországokkal való szorosabb együttműködés, az illegális migráció visszaszorítása és az embercsempészet megfékezése.  

Erre tekintettel a magyar elnökség kiemelt figyelmet szentel a migráció külső dimenziójának, így az érintett harmadik országokkal történő hatékony együttműködésnek, a visszatérések végrehajtási hatékonysága növelésének, valamint a menekültügyi szabályrendszer tekintetében az innovatív megoldásoknak. Emellett a schengeni ciklus éves prioritásai végrehajtásának nyomon követése során is hangsúlyozni kívánja a külső határvédelem fontosságát, illetve a határvédelem uniós finanszírozásának szükségességét. 

Érdemalapú, objektív előírások szerinti és kiegyensúlyozott bővítéspolitika 

A bővítéspolitika az Európai Unió egyik legsikeresebb politikája, ennek megőrzéséhez pedig elengedhetetlen, hogy az továbbra is érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles maradjon. Az EU régóta elkötelezett a Nyugat-Balkán európai perspektívájának biztosítása mellett, hiszen a közösség nem lehet teljes a térség csatlakozása nélkül. A régió társulása gazdasági, biztonsági és geopolitikai szempontból is az unió javát szolgálja. Az együttműködések további bővítése és mélyítése érdekében mind az EU–Nyugat-Balkán Csúcstalálkozó, mind pedig az Európai Politikai Közösség keretében egyeztetésre kerül majd sor. 

Ukrajna lényegében soron kívülinek nevezhető felvétele a fent taglalt hátrányok mellett igencsak negatív gesztus is lenne a már 10-20 éve a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országok, Szerbia, Montenegró, Albánia vagy Észak-Macedónia felé. Nem meglepő, hogy a Nyugat-Balkán államai nemtetszésüket fejezték ki az EU felé Ukrajna gyors csatlakozásával kapcsolatban.

A lassú, de folyamatos kiábrándulás az uniós társulás gondolatából már a nyugat-balkáni közvélemény-kutatásokban is megmutatkozik.   

Pedig a régió kulcsfontosságú az EU számára: a Nyugat-Balkán Európa három legfontosabb nyersanyaggócpontját jelenti Portugália és Skandinávia mellett. A térség országaiban, de elsősorban Szerbiában és Albániában jelentős mennyiségű kritikus nyersanyag található, mint a zöldátálláshoz elengedhetetlen lítium, nikkel vagy réz. A Balkán fontosságát mutatja, hogy Európa 20 lítiumlelőhelyéből 8 Szerbiában van. A nem EU-tag nyugat-balkáni államok mintegy 29 millió fős összesített lakossága pedig jelentős munkaerő-tartalékot képvisel. A régió kicsi, korlátolt gazdasági erőforrással és potenciállal rendelkező országokból áll, így az európai politikai viszonyokat is kisebb mértékben változtatná meg a csatlakozásuk. A térség országai kiaknázatlan befektetési lehetőségeket rejtenek az alacsony munkaerőköltségeiknek és földrajzi elhelyezkedésüknek köszönhetően. A külföldről érkező működő tőke (FDI) ebben a régióban is jelentős gazdasági szerepet vállalhat, a kelet-közép-európai tagállamokéhoz hasonlóan.  

Bár a nyugat-balkáni országok vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 30–40 százaléka között áll, egy főre vetítve így is jóval gazdagabbak Ukrajnánál, és még a korrupció, valamint az infrastruktúra terén is jobban állnak.   

Habár a térség országai a csatlakozást követően várhatóan nettó haszonélvezői lennének az uniós költségvetésből származó forrásoknak, az EU-bővítés pénzügyi szempontból nem jelentene komoly terhet a jelenlegi tagállamok számára.   

A hat nyugat-balkáni állam összesen évi nettó 3,6 milliárd euró hozzájárulásban részesülne a mai uniós irányelvek alapján Ukrajna 18-19 milliárdjával szemben. 

Stratégiai vita a kohéziós politika jövőjéről 

Az unión belüli egyenlőség és egyensúly megteremtése érdekében Európa számára elengedhetetlen a régiók közötti fejlődést érintő különbségek csökkentése, illetve a gazdasági, társadalmi és területi kohézió minél teljesebb biztosítása, amelynek legfőbb eszköze a jól strukturált és kiegyensúlyozott kohéziós politika. Az utóbbi az Európai Unió legfőbb beruházási politikájaként évtizedek óta bizonyítja sikerességét a szerződésekben lefektetett céljainak elérésében.  

Ahogy azonban arra a 9. Kohéziós Jelentés is rámutat, jelenleg is jelentős fejlettségbeli különbségek figyelhetők meg a tagállamok közt és akár régiókon belül is, tekintve, hogy az uniós lakosság több mint negyede olyan térségekben él, amelyek fejlettségi szintje nem éri el az uniós átlag 75 százalékát.  

Ezen régiók felzárkóztatása nemcsak a versenyképességi potenciál kiaknázása szempontjából kulcsfontosságú, hanem a belső piac kiegyensúlyozott működéséhez is elengedhetetlen. Az elnökség célja ebben a fél évben, hogy magas szintű stratégiai vitát folytasson a kohéziós politika jövőjéről, illetve szerepéről a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdításában, valamint a demográfiai kihívások hatékony kezelésében. 

Gazdaközpontú agrárpolitika  

Az európai mezőgazdaság talán soha nem nézett szembe annyi kihívással, mint napjainkban. A klímaváltozás okozta rendkívüli időjárási körülmények, a megemelkedett inputköltségek, a harmadik országokból érkező import és a termelési szabályozások túl ambiciózus szigorítása jelentősen lerontotta az ágazat versenyképességét, mindezek összeadódva pedig már az európai gazdálkodók létbiztonságát veszélyeztetik. Nem véletlenül rendszeresek a gazdatüntetések Nyugat-Európában.

Elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságra ne a klímaváltozás okozójaként, hanem a megoldás részeként tekintsen az Európai Unió, vagyis a gazdákat érdekeltté kell tenni a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazásában.

Az európai gazdák az élelmezésbiztonság garantálásával alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós polgárnak, ezért az EU stratégiai autonómiájának része kell, hogy legyen az élelmiszer-szuverenitás és az élelmezésbiztonság hosszú távú garantálása. 

A magyar elnökség céljai között szerepel, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács az intézményi átmenetet kihasználva politikai irányt mutasson az újonnan felálló Európai Bizottságnak az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításához egy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaság megteremtése érdekében. A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése kiemelt jelentőségű, ha a cél a racionális egyensúly megteremtése az Európai Zöld Megállapodás stratégiai célkitűzései, az agrárpiacok stabilizálása és a gazdák tisztességes megélhetésének biztosítása között. 

Demográfiai kihívások kezelése 

Az európai társadalmak idősödése, a szociális ellátórendszerek fenntarthatósága, illetve a munkaerőhiány régóta fennálló és egyre fokozódó összeurópai probléma, amely mielőbbi, hatékony megoldást igényel. Igaz, hogy Magyarország ért el részsikereket a természetes fogyás területén a 14 éves konzervatív kormányzás alatt, de ez csak a fogyás ütemének lassítására volt elég. Hasonló a helyzet Európában is: minden ország esetében a teljes termékenységi arányszám a 2,1-es helyettesítési ráta alatt van. A demográfiai kérdések és kihívások olyan folyamatok, amelyeket az idősödő társadalom, a kettős átállás, a vidék elnéptelenedése, a fiskális erőforrásokra nehezedő fokozódó nyomás, valamit a munka változó világa miatt a figyelem középpontjába szükséges állítani, és amelyek egyre nagyobb jelentőségűek az unió versenyképessége és a közfinanszírozás fenntarthatósága szempontjából is. A magyar elnökség célja között szerepel ebben a tekintetben, hogy a tagállami hatáskörök teljes tiszteletben tartása mellett ráirányítsa a figyelmet a kapcsolódó kihívásokra, amelyhez jó kiindulási alapot szolgáltat a Bizottság 2023 októberében közzétett demográfiai eszköztára. 

A december 31-én záruló magyar elnökség prioritásai és a részletes programterv itt érhető el. 

Borítókép: dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn