Nigéria egy hét alatt 165 illegális olajfinomítót semmisített meg 

Szerző: | 2024. július. 4. | Geopolitika, Kiemelt, Világgazdaság

Úgy tűnik, Nigéria elkezdett rendet rakni a kőolaja körül. A múlt héten komoly razziáról érkeztek hírek, amely során több illegális olajfinomítót semmisítettek meg és több helyen megszüntették a kőolajvezetékeket megcsapoló csatlakozásokat.

Nigéria olajban gazdag ország, bizonyított olajtartalékai hozzávetőleg 37 milliárd hordót tesznek ki, a 10. legnagyobb olajtartalékkal büszkélkedhet, ami a világ készleteinek 3,1 százaléka. A kőolajtermelésben is az első 15 ország közé sorolják, és az afrikai állam a hatodik legnagyobb olajexportőr a világon.  

A Niger deltájának régiójában, ahol olajmezők találhatók, fegyveres csoportok gyakran hajtanak végre támadásokat, ami konfliktusokhoz vezet. Embereket rabolnak el váltságdíjért, de ami a legfurcsább, hogy ezek a bűnözőszervezetek akár illegális olajfinomítókat is üzemeltetnek. 

A Nigerian National Petroleum Corporation Ltd. szerint a múlt héten körülbelül 400 olajlopás és vandalizmus történt be Niger-delta régiójában. Ez volt az oka annak a nagyszabású akciónak, amely során egy hét alatt 165 illegálisan finomítót semmisítettek meg, amelyekben lopott kőolajat dolgoztak fel.  

A cég szóvivője elmondta, hogy a vállalat a nigériai hadsereggel együttműködve hajtotta végre ezt az akciót. Ezek során nemcsak a 165 illegális olajfinomítót semmisítették meg, hanem 39 illetéktelen vezetékcsatlakozást is felszámoltak.  

Az utóbbin nem kell csodálkozni, hiszen nem egyedi az a múlt havi eset, amely során az Aiteo nigériai energiacég egy szivárgás észlelése után csaknem napi 50 ezer hordónyi kitermelést állított le. Az egyelőre nem derült ki, hogy a hiányzó olaj csak elszivárgott, vagy pedig ellopták. A több évtizedek tartó szivárgások miatt ezt tartják a világ egyik legszennyezettebb helyének.  

Ned Nwoko nigériai szenátor korábban bejelentette, hogy

az ország tavaly több mint 3 milliárd dollárt veszített a növekvő olajlopások és csővezeték-támadások miatt. 

Az ország tagja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC), de az olajtermelése az egy évtizeddel ezelőtti körülbelül napi 2 millió hordóról 1,4 millióra esett vissza. Az olajipari nagyvállalatok az elmúlt években elhagyják a szárazföldi mezőket – a biztonsági kockázatok miatt –, és inkább a mélytengeri mezőkre összpontosítanak, ahol kevésbé gyakoriak a támadások. Így tett a Shell, az Exxon, az olasz Eni vagy a norvég Equinor. 

Nigéria áprilisban indított el azt az engedélyezési procedúrát, amelyben 19 szárazföldi és mélytengeri olajblokkot kínáltak a befektetőknek, és ezt júniusban további 17 mély tengeri blokkal bővítették.  

Megpróbálták vonzóvá tenni az ajánlatot azzal is, hogy az aláírási bónusznak nevezett nevezési díjat mezőnkénti 200 millió dollárról 10 millióra csökkentették, tisztességes és átlátható eljárást ígérnek, emellett lehetővé tették az online nevezést.  

Nigéria törekszik az afrikai riválisai, Angola és Namíbia felé irányuló befektetések megállítására az országban lévő olajblokkok megszerzésének egyszerűsítésével. 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn