Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

Májusban újra csökkent az ipari termelés volumene, éves alapon (a munkanaphatástól megtisztítva) 4,9, míg havi bázison 1,1 százalékkal. A KSH az első becslés keretében még nem közöl részletes adatokat, csak néhány ágazatot emel ki, mint a járműgyártást, a villamos berendezés gyártást, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártást, ahol csökkent a termelés volumene. Ezen ágazatok elsősorban a külpiacokra termelnek, így a visszaesésük a külső kereslet gyengélkedésére vezethető vissza.  

Ellenben az élelmiszeripar gyártása az adatok alapján bővülést mutatott, amely a szintén ma megjelenő kedvező élelmiszer-kiskereskedelmi adatokkal áll összefüggésben. Vagyis továbbra is látható az ágazatban a kettősség, hogy

miközben a belső kereslet fokozatosan helyreáll a reálbérek emelkedése nyomán, a külső kereslet alakulása egyelőre nem tudja támogatni a gazdasági növekedést. 

Kedvezőtlen német trendek 

Kedvezőtlen hírek érkeztek legfontosabb külpiacunkból, Németországból is. Az ipari termelés volumene májusban havi alapon 2,5, míg éves bázison 6,7 százalékos csökkenést mutatott, ugyanakkor az ágazat 3 havi teljesítménye a tavaszi hónapokban stagnálást jelzett. Az energiaipar, illetve az energiaigényes ágazatok tudtak csak növekedni, miközben a feldolgozó-, illetve az építőipar visszaesést mutatott májusban havi alapon.  

A német kilátások sem kedvezők: az új ipari rendelések volumene májusban 1,6 százalékkal mérséklődött áprilishoz képest, ez volt sorban az ötödik havi csökkenés. A visszaesésben jelentős szerepet játszik, hogy elmaradnak a nagy megrendelések, ami a gazdasági bizonytalanság jele. Ágazati bontásban is jelentős eltérések adódnak, májusban például a német autóipar új rendelései 2,9 százalékkal csökkentek, miközben az adatfeldolgozó eszközök, az elektronikai és optikai termékek esetében jelentős, 11,2 százalékos bővülést mértek. 

Külpiaci fordulatra várva 

Előretekintve, az ipari termeléssel kapcsolatos kilátások kedvezőtlenek. A német ipar gyengélkedése jelentős mértékben rányomja a bélyegét az elsősorban exportra termelő hazai iparágakra, amelyet a belföldi kereslet élénkülése sem tud ellensúlyozni. Amennyiben a külpiaci kilátások javulnak, akkor az idei 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés jövőre akár 4 százalék fölé is gyorsulhat. 

A külkereskedelem alakulása  

A KSH egy másik friss, májusi adatsort is közzétett. E szerint jelentős, 1,1 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi mérlegben. Azonban az év ötödik hónapjában úgy az export, mint az import értéke visszaesett éves alapon, 8,8, illetve 9 százalékkal. 

Előbbi reláció esetében közvetlenül az ipari termelés fent részletezett alakulása, míg közvetve a külső kereslet gyengélkedése játszik szerepet a csökkenésben. Az ipari termelés volumene májusban éves bázison 5,2 százalékkal mérséklődött, elsősorban az exportra termelő ágazatok kedvezőtlenebb teljesítménye nyomán. 

Ellentétes hatások  

Importoldalon szintén ki kell emelni az export mérséklődését, a külpiacokon értékesített termékek előállításának ugyanis érdemi importigénye van. De a külső kereslet gyengélkedése nyomán visszafogott beruházási aktivitás is a behozatal mérséklődésének irányába hat. Ugyanakkor ezzel ellentétes a hatása a fogyasztás élénkülésének – amelyet a kiskereskedelem májusi, éves alapon 3,6 százalékos volumenbővülése jelez –, tekintve, hogy a háztartások nemcsak hazai, hanem külföldi termékeket is vásárolnak. 

Mi várható a külkereskedelem terén? 

Előretekintve a külkereskedelmi többlet csökkenésére számítunk.  

A fogyasztás további élénkülése várhatóan kedvezően hat majd a behozatalra, illetve a gazdasági kilátások javulásával a beruházási hajlandóság is élénkülhet, miközben exportoldalon a külső kereslet csak fokozatosan állhat helyre. Jövőre ugyanakkor a külpiacok várható rendeződése, valamint a folyamatban lévő beruházások termelőre fordulása támogathatja ismét az exportdinamikát. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime