A brit Munkáspárt 14 év után tér vissza a hatalomba

Szerző: | 2024. július. 5. | Geopolitika, Kiemelt

A Munkáspárt 14 év után tér vissza a hatalomba az Egyesült Királyságban, miután földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a július 4-ére előre hozott parlamenti választáson. Az exit pollok szerint a Munkáspárt 2001 óta a legjobb eredményt érte el, és 410 mandátumot szerezett, míg a konzervatívok fennállásuk leggyengébb számait produkálták 131 mandátummal.

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

Földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a Munkáspárt, amely az exit pollok szerint 410 mandátumot szerez, és ezzel 14 év után visszatér a hatalomba, megsemmisítő vereséget mérve a sok sebből vérző konzervatívokra. Ráadásul a toryktól jelentős szavazatokat vett el a Nigel Farage-féle Reform Párt, amely várhatóan szerez mandátumot a törvényhozásban. Annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint támogatottságot tekintve a Reform Párt megközelíti a konzervatívokat, a brit választási rendszer relatív többségi szisztémája miatt az utóbbiaknak jóval nagyobb frakciójuk lesz, ugyanis nem támogatottság, hanem a szavazatok területi koncentrálása és a minél több megnyert választókerület számít.  

Ezért lehetséges az is, hogy bár országos támogatottságban a Liberális Demokraták Farage-ék mögött állnak, területileg jobban koncentrálva a szavazataikat, több választókerületet megnyerve várhatóan a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatják meg a Reform Párt előtt. 

Meglepetésként hatott, hogy a minden bizonnyal elköszönő brit konzervatív miniszterelnök, Rishi Sunak július 4-ére hozta előre a parlamenti választást. A voksoláson borítékolható volt az elmúlt években számos botránnyal érintett toryk veresége és a Munkáspárt győzelme, amit most az exit pollok is megerősítettek. Igaz, a brit választási rendszer kizárólag az egyéni választókerületekre épül, így amelyik párt jelöltje megnyeri a saját körzetét relatív többséggel, az kapja a mandátumot. Így végleges eredményt exit pollok alapján kár lenne mondani, de az arányok mindenesetre sokatmondók.  

Az exit pollok szerint a 650 alsóházi mandátumból 410-et a Munkáspárt, 131-et a Konzervatív Párt, a Liberális Demokraták 61-et, a Reform Párt – a korábbi Brexit Párt – 13-at, a Skót Nemzeti Párt 10-et, a Plaid Cymru 4-et, a Zöldek 2-t a maradék 19-et pedig más kisebb pártok szerezhetnek. 

Ezek alapján a Munkáspártnak és a várható miniszterelnöknek, Keir Starmernek 170 fős többsége lesz a Konzervatív Párt előtt, 2010 után visszatérve a 14 éves „száműzetésből”. Az Egyesült Királyságban legalább 410 mandátumot legutóbb 2001-ben szintén a Labour tudott szerezni, egészen pontosan 412-t. 

A toryk viszont óriási bajban vannak: nemcsak úgy néz ki, hogy a Reform Párt szavazatszámban jelentősen előzi őket a második helyen, de a 131 megszerzett mandátumuk azt jelenti, hogy minden idők legkisebb konzervatív frakciója alakulhat meg. Ilyen keveset fennállásuk óta még sosem szereztek.  

Az exit pollok beérkezése előtt a toryk legrosszabb eredménye az 1997-es volt, amikor mindössze 165 mandátumot értek el, ez most annál is kevesebb 34-gyel. Így a konzervatívok teljes újratervezés előtt állnak, de Boris Johnson partygate-botránya, Liz Truss villám-miniszterelnöksége, majd Rishi Sunak vészkormányzása után már mutatkoztak jelei a 14 éves konzervatív uralom alkonyának, a vezetői és morális válságnak. A vezetői krízisre jó példa, hogy bár a konzervatívok 2010 óta birtokolják a hatalmat, ez idő alatt az országnak öt kormányfője volt. Ebből a 2022-es volt a legviharosabb időszak: az Egyesült Királyságnak három miniszterelnöke volt néhány hét alatt, és végül Rishi Sunakban találták meg a megoldást. 

A Labour a toryk gyengeségeit, felelőtlen ígéreteit használta ki, meg persze kapóra jött számukra, hogy a Nigel Farage-féle Reform Párt elsősorban az ország hagyományos konzervatív vidékein vált népszerűvé, így szavazatokat is legnagyobb arányban a toryktól vett el. 

A Reform Párt berobbanása 

A választás meglepetéspártja az exit pollok szerint a Reform Párt volt, a Brexit Párt és az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának jobboldali utódja, amelyek mindegyikét Nigel Farage vezette – az exit pollok 13 mandátumot jósolnak a politikai erőnek, ám érdemes megvárni, hogy valóban képese-e megnyerni 13 választókerületet, ugyanis lehet, hogy sok szimpatizánsuk lett, de a lényeg, hogy választókerületi szinten mennyire tudják koncentrálni szavazataikat.  

A kis pártoknak ugyanis a brithez hasonló relatív többségi rendszer nem kedvez, az mindenkor a nagyobbaknak jelent előnyt.  

Mindenesetre az előzetes választókerületi eredmények nagy támogatottságot mutatnak. Farage már nyolcadjára méretteti meg magát, de még egyszer sem került be képviselőként hazája törvényhozásába. 

A Munkáspárt újjászervezése 

A Munkáspárt 2010 után tér vissza a hatalomba. Legutóbb a 2005-ös parlamenti választást tudták megnyerni, de az akkori eredmény, a 355 megszerzett mandátum jóval kevesebb volt, mint a mostani. Igaz, ilyen gyenge konzervatív teljesítménnyel még sosem kellett szembenézniük.  

Miután 2019-ben a korábbi vezetőjükkel, Jeremy Corbynnal elért eredményük történelmi összevetésben is gyenge volt, újjászervezték a Munkáspártot Keir Starmer vezetésével, aki a kampány során arra törekedett, hogy megmutassa a választóknak, hogy a párt továbblépett, és megérdemli, hogy egy ilyen hosszú konzervatív kormányzási időszak után irányítsa az országot. 

A konzervatívok 2005 óta sorozatban négy voksolást nyertek meg, azonban ebből csak kétszer szerezték meg a parlamenti mandátumok többségét. Az új brit miniszterelnök szinte biztosan a Munkáspárt vezetője, Keir Starmer lesz. Igaz, még meg kell várni a pontos eredményeket mind a 650 egyéni választókerületből, de az exit pollok és minden felmérés földcsuszamlásszerű győzelmet jósolnak számukra. Hivatalosan akkor mondható ki, hogy a Munkáspárt visszatér a hatalomba, ha megnyer legalább 326 egyéni választókerületet, ami 326 mandátumot jelentene.  

Ez a szám a parlamenti többséget jelenti, azaz a pártnak elegendő képviselője van ahhoz, hogy más formáció segítsége nélkül tudjon törvényeket elfogadni.  

Fő szabály szerint a legtöbb képviselőt a parlamentbe juttató párt vezetője lesz a miniszterelnök, miután a király hivatalosan is felkéri őt a kormányalakításra. A második legtöbb képviselőt számláló formáció vezetője pedig az úgynevezett ellenzéki vezető lesz. Ha a hivatalban lévő kormányfő elveszíti a választást – ami ezúttal borítékolható –, a váltás sok más országhoz képest gyorsan végbemegy. Tehát ha ez az exit poll helyes, Rishi Sunak valószínűleg egy napon belül elhagyja a Downing Street 10-et, Starmer pedig elfoglalja azt. 

Részletes elemzéssel a végleges eredményeket követően jelentkezünk! 

Kapcsolódó:

Borítókép: dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn