Vigyázó szemetek vasárnap Párizsra vessétek! 

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

Miután a Nemzeti Tömörülés magabiztosan megnyerte a francia nemzetgyűlési választás első fordulóját, a második kör előtt 215 Macron-párti és Új Népfront-jelölt jelentette be, hogy hajlandó visszalépni a másik jelöltje javára, ha ezzel meg tudják akadályozni, hogy a Nemzeti Tömörülés alakítson kormányt. A siker azonban nem garantált, miután mindkét táborban voltak nagyobb felhördülések, ami nem csoda, hisz a kampányban még éles szócsaták mentek a két formáció közt:

Emmanuel Macron és Gabriel Attal például a mérleg nyelveként pozicionálta magát a két szélsőség között.

Ezek után érthető az elégedetlenkedés, de jelenleg kiszámíthatatlan, hogy ki lesz képes kormányalakításra. A francia társadalom talán sosem volt ilyen szélsőségesen polarizált.

Az első fordulót behúzták Le Penék 

Június 30-án lezajlott az előre hozott francia nemzetgyűlési választások első fordulója, amit a közvélemény-kutatások várakozásainak megfelelően a Marine Le Pen és a Jordan Bardella vezette Nemzeti Tömörülés és a republikánusok Éric Ciotti irányította frakciója (UXD) nyert meg fölényesen, országosan a szavazatok mintegy 33,15 százalékát megszerezve. A sikerüket emeli, hogy mindezt 66,71 százalékos részvétellel voltak képesek elérni:

legutóbb az 1997-es voksolás első fordulójában volt ennél magasabb a részvétel. Második helyen az Új

Népfront névre hallgató tömörülés végzett a szavazatok 28,14 százalékával, és ez az összes magát baloldalinak gondoló politikai erőt egy csoportba hozta. A harmadik helyet szerezte meg a miniszterelnök, Gabriel Attal vezette centrista és liberális pártokat tömörítő Ensemble koalíció a szavazatok 21,27 százalékával, ahová ez elnök, Emmanuel Macron is tartozik. Végül még a republikánusokat érdemes megemlíteni, akik 6,57 százalékot szereztek országosan. 

Viszont a francia választási rendszer sajátosságai miatt nem az egyes pártokra, tömörülésekre leadott országos eredmények (popular vote) számítanak, hanem hogy az egyes pártok mennyi egyéni választókerületet tudnak megszerezni. Hasonlóan működik a magyar egyéni kerületi rendszerhez, azzal a különbséggel, hogy itt két fordulóban bonyolódik a választás.

Az elsőben megválasztják azt a jelöltet, aki az érvényes voksok abszolút többségét megszerezte, és a névjegyzékbe vett választópolgárok összesített szavazata meghaladja a 25 százalékot. Ha senki sem éri el ezt a küszöböt, második fordulót tartanak az első két és minden olyan jelölt között, aki 12,5 százaléknál több szavazatot kapott. A második körben a legtöbb voksot kapottat választják meg. Ennek hátulütője, hogy a második fordulóra lehetőséget kínál a taktikázásra, Franciaországban pedig rendszeres, hogy két vagy több párt összefog egy ellen, visszalépve egymás javára. A kétkörös rendszer elleni egyik legfőbb érv, hogy mivel lehetőséget ad a taktikázásra, így nem az elsődleges választói preferenciák leképeződése alapján alakul meg a törvényhozás. 

A nemzetgyűlési választás első fordulójának eredményeit szemlélteti az alábbi térkép. 

Forrás: Le Monde

Jól látható, hogy számos közepes és nagyvárosban első a Nemzeti Tömörülés, köztük olyan helyeken is, amelyek hagyományosan a Macron-féle Ensemble bázisának számítottak. Macronék jól láthatóan Bretagne, Normandia és a Loire mente, valamint Párizs egy részén tudtak maradandót alkotni, míg a Népfront és a republikánusok egyes dél- és kelet francia választókerületekben voltak sikeresek. 

Az 577 választókerületből a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei 297-ben az élen zártak, ebből 38 helyen szerezték meg a szavazatok abszolút többségét az egyes jelöltek, így itt nincs szükség második fordulóra.

A Népfront 159 választókerületben zárt az élen, 32 helyen megszerezve az abszolút többséget, míg az Ensemble 70 helyen áll első helyen, ebből két választókerületben övék az abszolút többség. A kisebb tömörülések közül a republikánusok ugyan 20 választókerületben az elsők, de ezek közül csupán egyben nyertek abszolút többséggel, míg más, kisebb pártok jelöltjei kettőben. Így 76 mandátumot már kiosztottak, így a második fordulóban még 501-et kell, hogy felállhasson az új Nemzetgyűlés. 

Taktikai szavazás indul! 

Ahogy az várható volt és megszokott, az első fordulót követően egyből megindultak a háttéralkuk Macronék és a baloldali Népfront között, hogy a jelöltjeik, akik a harmadik helyen zártak, visszalépnek a másik javára, ezzel alkalmazva a jól bevált taktikát: a Nemzeti Tömörülés elszigetelését. 

Hivatalosan július 2-án este 6 óráig kellett jelöltetni magukat azoknak, akik bejutottak a második fordulóba.

A határidő lejártával kiderült, hogy nagyjából 210 Népfront- és Ensemble-jelölt lépett vissza a másik javára, hogy megakadályozzák a Nemzeti Tömörülés abszolút többségét a törvényhozásban.

Az, hogy beválik-e Macronék taktikája, bizonytalan: az előrejelzések 250 és 300 közti mandátumszámot várnak – a többséghez minimum 289 kellene. Macron és a Népfront igyekszik feleleveníteni a franciák második világháborús reflexeit, és a Nemzeti Tömörülést a nácikhoz hasonlítani.

Nincs garancia arra, hogy ez a taktika beválik, de nincs más választásuk. Ahogy Macron és a Népfront fogalmazott, „köztársasági frontot” alkotnak a Le Pen és Bardella által vezetett politikai erő ellenében. 

Le Pen viszont a 270 mandátum megszerzését jelölte ki minimális célul, mivel ekkora képviselettel már magabiztosan kezdhet koalíciós tárgyalásokba a Nemzetgyűlésben, megnyerve még legalább 19 képviselőt a kormányalakításhoz. Ha a Nemzeti Tömörülés többséget érne el most vasárnap, akkor Macron kénytelen lenne Jordan Bardellát megbízni a kormányalakítással, mivel nincsenek további egy évig jogosítványai a törvényhozás feloszlatására. A Nemzeti Tömörülés, ha nem ér el abszolút többséget, várhatóan a republikánus és a független baloldali képviselők felé fog fordulni potenciális koalíciós partnernek tekintve őket. 

Le Penék ugyanakkor leszögezték, hogy csak akkor hajlandók kormányt alakítani, ha szövetségeseivel működőképes többséget tudnak biztosítani. 

Mindenesetre az, hogy mintegy 210 Macron-párti és baloldali jelölt várhatóan kooperál, hogy megakadályozzák a Nemzeti Tömörülést a kormányalakírtásban, még nem jelent garantált sikert. A fő kérdés, hogy a második fordulóba be nem jutott pártok jelöltjei választókerületi szinten kire fognak átszavazni. Könnyen lehet, hogy az országosan negyedik helyre szorult jobbközép republikánus jelöltek nem adják a voksukat a Népfront radikális baloldali embereire, mint ahogy az is megeshet, hogy a centrista Macron-szavazók jelentős hányada nem fog átszavazni egy Mélenchon-féle radikális baloldali jelöltre.

A másik fontos kérdés, hogy az első forduló rekordrészvétele megismételhető-e.

Múlt vasárnap óta kijelenthető, hogy a magas részvétel a Nemzeti Tömörülésnek kedvezett, miután a felmérések szerint immár minden társadalmi csoportban ez a legnépszerűbb politikai erő. Le Penéknek így elemi érdekük, hogy legalább olyan jól mobilizálják a választókat, mint az első fordulóban. 

Az önmagában igaz, hogy az Ensemble és az Új Népfront alkujával a Nemzeti Tömörülésnek csökkent az esélye az abszolút többség megszerzésére, de az ő oldalukon is számos belső feszültség került a felszínre az egyeztetések során. 

Ha az első fordulót nézzük, mintegy 300 választókerületben indult volna három jelölt, ebből 215 helyen lépett vissza valamelyik aspiráns a Népfront vagy az Ensemble javára. Mindebből jól kirajzolódik, hogy a népfrontos jelöltek minden olyan választókerületben átadták a helyüket, ahol rosszabbul álltak, mint Macronék.

Ez nem mondható el az Ensemble részéről, mivel a harmadik helyen álló 120 jelöltjük közül 10 nem volt hajlandó visszalépni, főként azért, mert mindezt a radikális baloldali La France Insoumise jelöltjei javára kellett volna megtenni. 

Összességében tehát érdemes kivárni: a két fő kérdés, hogy a második fordulóba be nem jutott pártok jelöltjeire szavazók a Nemzeti Tömörülés vagy a „köztársasági front” embereire hajlandók-e inkább voksolni, vagy inkább tartózkodnak, valamint hogy a Nemzeti Tömörülés tud-e olyan sikeresen mobilizálni, mint azt tette múlt vasárnap. 

Kapcsolódó:

Borítókép: dreamstime