Hogyan lehetséges, hogy átlagemberek éles lőfegyverekkel sétáljanak az európai utcákon? Ennek kapcsán megvizsgáljuk az európai, azon belül is a közép-európai fegyvertartási szabályokat és trendeket, valamint megnézzük a fegyverrel elkövetett bűncselekmények gyakoriságát. Ez persze egy olyan terület, ahol a pontos adatgyűjtés nehéz, tekintve a fegyverkereskedelem virágzó feketepiacát, ám elöljáróban mégis elmondható, hogy Közép-Európa szerencsére relatíve biztonságosnak tekinthető e téren. 

Az USA veszélyesebb hely Európánál  

Ha valamiben, akkor abban minden bizonnyal egyetértünk, hogy senki sem fogja ezeket az éveket a jövőből visszatekintve a második Pax Americanának hívni. A világ ma súlyos fegyveres konfliktusoktól szabdalt, ahhoz, hogy háborút lássunk nem kell a Közel-Keletig utazni, elég, ha átlépjük az ország északkeleti határát. Ráadásul nemcsak az országok között, de az államhatárokon belül is egyre komolyabb társadalmi és politikai feszültségek uralkodnak, amelyek a polarizáltságon felül zavargásokhoz és olykor erőszakos bűncselekményekhez vezetnek.   

A nemzetközi tapasztalatok ugyanakkor egy irányba mutatnak: szigorú szabályozási környezetet teremtve a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma minimalizálható. Ezt a keményvonalas hozzáállást képviseli az Európai Unió fegyverszabályozása az Egyesült Államokkal szemben.  

Az USA azzal, hogy alkotmányos szinten garantálja az emberek jogát a fegyvertartásra, tulajdonképpen zöld utat ad az ezekkel elkövetett erőszakos cselekményekhez. A Global Burden of Disease átfogó tanulmányában rámutatott, hogy sokkal gyakoribb a lőfegyverek által elszenvedett sérülések aránya az olyan helyeken, ahol az emberek könnyen hozzáférnek ezekhez az eszközökhöz. Márpedig az USA-ban ez nagyon is könnyű, ugyanis 100 lakosra 120 fegyver jut, vagyis több a civil lakosságnál lévő fegyverek száma, mint maga a civil lakos.  

Ezek után nem meglepő, hogy az Egyesült Államokban a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma tizenkilencszerese az Európai Unióban tapasztaltnak.  

Az USA-ban 100 ezer halálesetre 4,116 gyilkosság jutott 2019-ben, mindeközben az EU-ban csupán ezer esetben lehet ilyenről beszélni. Ehhez hozzájárul, hogy az unióban csak a képesített, fegyvertartási engedéllyel rendelkezők birtokolhatnak lőfegyvereket szigorú tárolási és szállítási követelmények mellett, így csupán 15,7 fegyver jut 100 lakosra. Az alacsony számnak köszönhetően az unióban mindössze 20 százalék a fegyverrel elkövetett gyilkosságok aránya, szemben a globális 40 százalékkal. 

Közép-európai fegyverkörkép   

Ha egy fokkal mélyebbre megyünk, akkor nagyon vegyes képet látunk az egyes európai országok civil lakosságánál lévő fegyverek számát vizsgálva. Az Európai Unióban jelenleg 79,8 millió fegyver van. Megoszlásukat tekintve a legtöbb a népesebb államokban található, mint Németország és Franciaország, viszont Finnországban, Cipruson és Ausztriában is magas az egy főre jutó fegyverek aránya: Finnországban 32,4, Cipruson 34, Ausztriában pedig 30 fegyver jut száz főre, ami az EU-s átlag kétszerese. Nem uniós tagok, de Szerbiában és Montenegróban a legmagasabb ez a szám, itt 39,1 fegyver jut 100 lakosra. Ez egyébként világszinten is nagynak tekinthető, hiszen az USA és Jemen után itt a legtöbb a fegyver lakosságarányosan.   

Ország	A polgári tulajdonban lévő lőfegyverek becsült száma	A 100 főre jutó polgári lőfegyverek becsült száma	Nyilvántartott lőfegyverek	Regisztrálatlan lőfegyverek	Regisztrálatlan fegyverek aránya
Ausztria	2 577 000	29,99	837 000	1 740 000	67%
Csehország	1 323 000	12,53	806 895	516 105	39%
Franciaország	12 732 000	19,61	4 501 235	8 230 765	65%
Horvátország	576 000	13,67	390 000	186 000	32%
Lengyelország	968 000	2,51	380 000	588 000	60%
Magyarország	1 023 000	10,45	211 000	811 700	79%
Németország	15 822 000	19,62	5 830 000	9 992 000	63%
Románia	506 000	2,63	210 000	296 000	58%
Szerbia	2 719 000	39,14	1 186 086	1 532 914	56%
Szlovákia	355 000	6,53	280 000	75 000	21%
Szlovénia	324 000	15,63	127 094	196 906	60%

A visegrádi országokban az EU-s átlagnál is jóval kevesebb a fegyver: a legkevesebb a lengyeleknél van, 2,5, őket követi Szlovákia 6,5-tel, Magyarország 10,5-tel, végül Csehország 12,5-tel. A 100 ezer főre jutó lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma a négy ország közül hazánkban a legalacsonyabb, 0,071, amit Lengyelország követ 0,082-vel, Csehország 0,147-tel, majd Szlovákia 0,254-gyel, de itt is csupán minden 400 ezer halálesetre jut egyetlen fegyveres gyilkosság.  

Ország	Lőfegyveres gyilkosságok száma (2021)	Aránya (100 ezer emberenként )	Kumulatív  (2004-2021)
Ausztria	18	0,2	283
Csehország	9	0,09	428
Franciaország	250	0,39	4780
Horvátország	8	0,2	394
Lengyelország	1	~0	181
Magyarország	2	0,02	210
Németország	60	0,07	1791
Románia	0	–	31
Szerbia	10	0,14	998
Szlovákia	3	0,06	210
Szlovénia	0	–	97

Az európai uniós országok számára a lőfegyverekről szóló (EU) 2021/555 irányelv közös minimumszabályokat határoz meg. Ennek – ami a korábbi, 2017-es helyébe lépett – szigorúbbak az előírásai: azonfelül, hogy betilt egyes félautomata lőfegyvereket, a riasztó- és jelzőfegyvereket is szabályozza, szigorítja az online vásárolható fegyverek beszerzését, és előírja, hogy minden tagországban szükséges az orvosi, pszichológiai alkalmasság ellenőrzése az engedélyek megszerzéséhez.  

Magyarországon csak a 18. életévét betöltött személy alkalmas fegyvertartásra, feltéve ha megfelelt a szükséges elméleti és jártassági követelményeknek, büntetlen előéletű, cselekvőképes és az egyéb meghatározott feltételeknek is megfelel. Két úton lehet elindulni a legális fegyverbirtoklás felé: a sport- vagy a vadászati célú lőfegyvertartási engedély kiváltásán keresztül.    

Előbbinél be kell iratkozni egy sportlövész-egyesületbe, és versenyeken keresztül meg kell szerezni a kívánt fegyverre való minősítést, a minimumpontszám meglövésével. Mindehhez azonban sportorvosi igazolás szükséges, amit évente meg kell újítani. Emellett le kell tenni egy gyakorlati és elméleti részből álló fegyverismereti, valamint két pszichológiai vizsgát, amik között minimum hat hónapnak el kell telnie. Továbbá a fegyvernek ki kell alakítani egy minden szempontnak megfelelő tárolóhelyet, amelyet a rendőrség évente felülvizsgál. Ezt követően a hatóság kiállít egy határozatot, amivel megvásárolható az első fegyver, amelynek a rendőrségen való bemutatását követően megkapható az engedély a lőszerek és akár további fegyverek vásárlására. A másik út, vagyis a vadászati célú fegyvertartási engedély kiváltása sem egyszerűbb, a vadászkamaránál induló folyamat az elemeit tekintve azonos az előbbivel.   

A rögös engedélyezési út eredménye, hogy a legfrissebb adatok szerint Magyarországon csupán 145 ezer embernek van fegyvertartási engedélye mintegy 222 ezer lőfegyver tartására.  

Az Európai Unióban Csehországban az egyik leglazábbak a fegyvertörvények: az engedély megszerzéséhez szintén sikeres fegyvertartási és orvosi vizsgát kell tenni, amellett, hogy az illető büntetlen előéletű. Itt elég csupán tízévente megújítani az engedélyt, aminek az odaítélését bizonyos előfeltételekhez kötik: aki bizonyítottan mértéktelenül fogyaszt alkoholt, illegális kábítószert vagy többször is elkövetett szabálysértést a kérelmet megelőző időszakban, attól az engedély megtagadható. A legtöbb uniós tagállamtól eltérően viszont a polgárok önvédelem céljából rejtve viselhetnek gáz-riasztó fegyvert.  

Lengyelországot békés nemzetnek tekinthetjük, hiszen bár Csehország mellett itt a leglazábbak a fegyverviselésre vonatkozó szabályok, száz lakosra csupán 2,5 jut. Az általános követelményeknek itt is meg kell felelni, viszont ami nagy különbség a legtöbb nemzethez képest, hogy nincs korlátozás a tárkapacitásokra, a teljes csövű félautomata pisztolyokra, a puskákra és a csőhosszra sem, így lényegében csak a kaliber szab határt. Emellett a lőfegyverengedély egy életre szól, így azt megújítani nem szükséges.   

Szlovákiában az általános engedély csak 21 év felettieknek adható. A vadászpuskák esetében a „D kategóriás engedélyhez” a minimuméletkor 18 év, míg ha válogatott sportlövőről van szó, akkor elég a 15. életévet betölteni. A fegyvertartási engedély megszerzéséhez a különböző vizsgák mellett szintúgy szükséges a büntetlen előélet és a mentális egészség. Sőt, északi szomszédunknál valós indokkal is alá kell támasztani a hatóságok felé, hogy miért akarunk fegyvert tartani.  

Az Európai Unióban, illetve a visegrádi országokban nagyon hasonlók a jogszabályok, a néhány említett eltérést leszámítva. Csehországban és Lengyelországban vannak ugyan bizonyos engedmények a többi államhoz képest, de erős túlzással sem nevezhető lazának a jogszabályi környezetük. A szabályozás egyértelműen sikeresnek mondható, hiszen a fegyverrel elkövetett gyilkosságok száma világviszonylatban is minimális.   

Több fegyver, kevesebb béke   

Az országok szintjén konstans tudományos vita folyik arról, hogy milyen kapcsolat van a fegyverek száma (különösen a nukleáris tölteteké) és a béke között. Egyes kutatók azzal érvelnek, hogy a nukleáris fegyverek számának növelése csupán konfliktust és háborút szül, míg a másik oldal szerint azok olyan beláthatatlan pusztító hatásúak, hogy mindent meg kell tenni a bevetésük elkerülésére, vagyis a békét mozdítják elő. Nos, az idő azt mutatja, hogy nukleáris fegyverek ide vagy oda, egyes nemzetek anélkül is tudnak egymással háborúzni, hogy a katonai hangárjaikból elővennék ezeket a pokolgépeket.   

Ha ezt a gondolatmenetet átvisszük az állampolgárok szintjére, nem meglepő, hogy ha egy országban túl magas a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma, akkor ott nem fegyverosztogatás kezdődik, hanem további szigorítások.  

Érdemes megnézni Szerbia példáját. Ott a 90-es évek polgárháborújának következményeként hatalmas mennyiségű fegyver került illegális módon magántulajdonba, és a 100 lakosra jutó fegyverek száma körülbelül az EU-s átlag két és félszerese.  

Tavaly május elején két egymást követő nap is tömeglövöldözés volt az országban, amelyekben tizenhét ember vesztette életét – köztük nyolc általános iskolás – és további huszonegy megsérült.   

A borzalmakat átélt ország joggal követelte a fegyvertartás szigorítását: Aleksandar Vucic államfő a lövöldözések után egy hónapos amnesztiát hirdetett az illegális fegyvertartókkal szemben, aminek során felelősségre vonás nélkül leadhatóvá váltak az engedély nélkül tartott fegyverek. Habár volt hasonlóra precedens az ország történetében, mégpedig két évtizeddel ezelőtt, Zoran Djindjic miniszterelnök meggyilkolása után, az akkor csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezzel szemben a tavalyi akció abszolút sikeresnek mondható:   

82 398 lőfegyverrel, 26 485 robbanóeszközzel, valamint több mint 4,3 millió lőszerrel egy hadseregnek is elegendő mennyiséget gyűjtött be az állam az amnesztia révén.   

A közelmúltban a szlovák miniszterelnököt ért támadás, a szerb mészárlások és az olyan esetek, mint a 2023. márciusi hamburgi és októberi brüsszeli lövöldözések borzalmasak. Mivel a gyilkosságok elkövetésének a nagy része hirtelen felindulásból történik, a jogszabályok szigorításával az eleve kedvező statisztikák még tovább javíthatók: minél nehezebb hozzáférni a fegyverekhez, annál több idő áll rendelkezésre a gondolkodásra, miközben az alternatív gyilkossági kísérletek, mint a szúrás, mérgezés ritka esetben eredményeznek halálos kimenetelt.   

Ez a cikk eredetileg a nyomtatott Mandiner hetilapban, illetve az alábbi online cikként jelent meg: 

Címlapfotó: MTI/Bruzák Noémi