Bár a techóriások egy része igyekszik zöldebbé válni, az energiaéhes adatközpontok túl sokat „esznek” ahhoz, hogy ez egyszerűen kivitelezhető legyen.
A Google kibocsátása inkább nőtt, mint csökkent
A keresőóriás egyik célja, hogy csökkentse az ökológiai lábnyomát, azonban a mesterséges intelligencia mögött álló energiaigényes adatközpontok némiképp hátráltalják ezt a folyamatot. A technológiai cég kedden nyilvánosságra hozta, hogy az üvegházhatású gázaik kibocsátása az elmúlt öt évben 48 százalékkal nőtt.
A Google szerint a növekedés elsődleges oka az adatközpontok áramfogyasztása és a beszállítói lánc kibocsátása volt. Éves környezetvédelmi jelentésében azt is közzétette, hogy a 2023-as emissziója 13 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, elérve a 14,3 millió tonnát.
A technológiai vállalat – amely jelentős összegeket invesztál a mesterséges intelligenciába – részéről elmondták, hogy „rendkívül ambiciózus” céljuk a nettó nulla kibocsátás elérése 2030-ra. Ám hozzátették, hogy ez nem lesz könnyű. A The Guardian szerint a Google kibocsátása közel 50 százalékkal nőtt 2019 óta.
A Nemzetközi Energiaügynökség becsléséből kiderül, hogy
az adatközpontok teljes villamosenergia-fogyasztása a 2022-es szintről 2026-ra megduplázódhat, 1000 TWh-ra, ami nagyjából Japán villamosenergia-igényének felel meg.
A SemiAnalysis kutatócég számításai szerint 2030-ra az adatközpontok a globális energiatermelés 4,5 százalékát fogják felhasználni.
A Microsoft sincs jobb helyzetben
Az adatközpontok döntő szerepet játszanak a Google Gemini és a ChatGPT-hez hasonló modellek képzésében és működtetésében. A Microsoft idén elismerte, hogy az adatközpontjaihoz kapcsolódó energiafelhasználás veszélyezteti azon célját, hogy 2030-ra szén-dioxid-kibocsátása negatív legyen. Brad Smith, a cég elnöke májusban elmondta, hogy a vállalat MI-stratégiája miatt kissé megbillent ezen a téren.
A Microsoft társalapítója, Bill Gates a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a mesterséges intelligencia segíteni fog az éghajlati válság leküzdésében, mivel a nagyvállalatok „komolyan hajlandók” többet fizetni a tiszta áramforrások használatáért azért, hogy „azt mondhassák, hogy zöldenergiát használnak”.
Az Amazon nagyon igyekszik
Amazon Web Services hatalmas adatközpontokat tart fenne világszerte, amelyek energiafelhasználása és szén-dioxid-kibocsátása az elmúlt években növekedett, annak ellenére, hogy a cég elkötelezett a megújuló energiaforrások mellett. 2021-ben az Amazon szén-dioxid-kibocsátása 18 százalékkal nőtt, elérve a 71,54 millió tonnát.
A cég évek óta a világ legnagyobb megújulóenergia-vásárlója, és céljuk, hogy 2025-re a működésüket 100 százalékban ebből fedezzék. A cég nagy beruházásokkal támogatja a tisztaenergia-projekteket: márciusban jelent meg a hír, hogy 650 millió dollárt költ egy pennsylvaniai adatközpontra, amely az ország hatodik legnagyobb atomerőművéhez csatlakozik, és 960 megawatt szénmentes energiát biztosít a működéséhez.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett ígéretek úgy tűnik, meginogtak az adatközpontok, valamint a chipek gyártása és szállítása miatt. Sőt, azok nem csupán energiát, de vizet is használnak: egy tanulmány becslése szerint 2027-re a mesterséges intelligenciának akár 6,6 milliárd köbméter vízre lesz szüksége, ami Anglia éves vízfogyasztásának közel kétharmada.
Azonban az MI támogathatja is a fenntarthatóságot. Segítségével a vállalatok optimalizálhatják az energiafelhasználásukat, ami jelentős energia- és költségmegtakarítást eredményezhet. Az intelligens hálózatok alkalmazása lehetővé teheti az energiafelhasználás valós idejű monitorozását és irányítását. Például az MI-algoritmusok előre jelezhetik az energiaigény csúcsidőszakait, és ennek megfelelően optimalizálhatják az energiaelosztást, csökkentve az energiafogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást.
Emellett a mesterségesintelligencia-technológiák segítenek a hatékonyabb termelésben is. Az MI-alapú prediktív modellezés segítségével előre jelezhetők az időjárási minták, amelyek befolyásolják a megújuló energia termelését. Így az energiaellátó rendszerek jobban kihasználhatják a rendelkezésre álló megújuló energiát és minimalizálhatják a fosszilis tüzelőanyagok használatát.