Az elmúlt napokban Malajzia részletesen kifejtette ambícióit, hogy csatlakozzon a BRICS-hez. Thaiföld és Vietnám, amelyek szintén a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) a tagjai, hasonló érdeklődést mutatnak. 

Li Csiang kínai miniszterelnök malajziai látogatása előtt a kínai médiának adott interjújában Anwar Ibrahim maláj miniszterelnök kijelentette, hogy csatlakozni kíván a blokkhoz, amelynek a létszáma tavaly megduplázódott.  

Ezt a szándékot sokan az Egyesült Államok és számos ASEAN-tag közötti kapcsolatok egyértelmű szakadásaként értelmezik. Méghozzá egy olyan időszakban, amikor Szaúd-Arábia a „petrodollár” fokozatos megszüntetésére törekszik.

Rijád fokozza a dollármentesítési erőfeszítéseket, miközben Kína, Oroszország és Irán felsorakozik a régi szövetségek ellen. 

Anwar Ibrahim évekkel ezelőtt Nyugat-barát pénzügyminiszterként aposztrofálta magát még az 1990-es évek végén, amikor a szabadpiaci felfogása összeütközésbe került Mahathir Mohamad akkori miniszterelnök nézeteivel. Anwart menesztették, majd bebörtönözték. Most pedig ő az, aki elfordul az Adam Smith által ihletett politikától, amelyet egykor képviselt, és a BRICS-országok felé fordul. 

A maláj kormányfő ideológiai fordulatának számos oka lehet, közte az, hogy Kína megerősödött a globális színtéren, és a növekedés motorja lett a régióban. Egy másik fontos ok az a nyugati narratíva, amellyel a Hamász tavaly október 7-i Izrael elleni támadását magyarázzák. 

Thaiföld május végén jelentette be, hogy pályázna a BRICS-tagságra, és ezzel fokozná a jelenlétét a világ színpadán, ami segítené a nemzetközi együttműködését a feltörekvő gazdaságokkal. Ha jóváhagyják, Bangkok lesz a szervezethez csatlakozó első ASEAN-ország. 

Persze Kína számára Thaiföld tagsága regionális befolyásának kiterjesztését jelenti.  

Június elején Vietnám delegációt küldött Oroszországba, hogy részt vegyen a BRICS-csúcstalálkozón. Ezen Nguyen Minh Hang külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy Hanoi szívesen együttműködik a hasonló gondolkodású fejlődő országokkal.  

Mindez történik a romló amerikai pénzügyek és a maximális politikai diszfunkció idején. Az USA államadóssága megközelíti a 35 ezermilliárd dollárt – és rohamosan halad az 50 ezermilliárd felé –, miközben Joe Biden demokratái és Donald Trump republikánusai alig beszélnek egymással. Mindezek miatt Délkelet-Ázsia országai nem nagyon számíthatnak az amerikai kormány támogatására, az innovációt és a termelékenységet hosszú távon növelő fejlesztésekre.  

Kétséges a tengerentúli választások kimenete és az is, hogy milyen kereskedelmi szankciók következnek, és mindez miképp hat az amerikai adósság finanszírozására. Csak Japán és Kína összesen 2 ezermilliárd dollár államadósságot tart a kezében. Egy hirtelen ugrás a dollár árfolyamában magával hozhatja, hogy ezen államok megszabadulnak az amerikai papíroktól, emiatt a tengerentúli hozamok az egekbe szökhetnek.  

A BRICS növekedési problémával néz szembe 

Június végén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy a BRICS felfüggeszti az új tagok felvételét. E döntés okaként azt jelölte meg, hogy szükség van a tagsági kritériumok kidolgozására. Azaz a szövetségnek egy speciális integrációs modellt kell kidolgoznia, amely szerinte majd minőségileg különbözik a többi nemzetközi blokk hasonló eljárásaitól.  

A BRICS-országok úgy döntöttek, hogy szünetet tartanak az új tagok felvételének folyamatában. Túl gyorsnak tartják a szervezet növekedését a tavalyi létszámduplázás után. Vélhetően bevezetik a partnerországok kategóriát, ami egy fontos lépés lesz a teljes jogú tagság előtt. 

Világszerte folyamatosan nő az érdeklődés a BRICS iránt. Lavrov bejelentése előtt Jurij Usakov orosz elnöki asszisztens elmondta, hogy harminc ország nyújtott be kérelmet be a szervezethez való csatlakozásra. Külön kihangsúlyozta közülük Thaiföldet és Malajziát.  

Törökország is kifejezte érdeklődését, ugyanis ezt a kormányközi szervezetet az Európai Unió jó alternatívájának tekinti. Ezt Hakan Fidan külügyminiszter nyilatkozta kínai látogatásán. Szerinte ezzel a lépéssel jelentősen bővülnek Ankara gazdasági lehetőségei. 

Persze az új tagok irányában oroszoknak is vannak elvárásaik, amit Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes nevezett meg. Szerinte fontos az, hogy azok az államok, amelyek csatlakozni kívánnak, ne vegyenek részt a többi BRICS-taggal az Oroszországgal szembeni szankciók és korlátozó intézkedések politikájában.  

A szervezet alapítója Brazília, Oroszország, India és Kína volt, majd később Dél-Afrika is csatlakozott. A következő nagyobb bővítést 2023 augusztusában jelentették be a johannesburgi csúcson. Ezt követően az

idén január 1-jétől a blokkba Argentína, Egyiptom, Irán, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia tartozna, de Buenos Aires később visszavonta a kérelmét. 

Ez évben Oroszország a BRICS soros elnöke, és a hirtelen megnövekvő érdeklődésre válaszul szeretnék részletesebben kidolgozni a tömb további működésének feltételeit. Ki kell dolgozni, hogy pontosan kinek van joga közös intézményekhez csatlakozni, valamint fel kell vázolni a partnerországok együttes jövőjének körvonalait. Mivel a tömbhöz egyre többen szeretnének csatlakozni, fennáll a veszélye annak, hogy a tagsági kritériumok jelentősen elmosódnak. Várhatóan a tagfelvétel feltételeit még az idén, esetleg jövőre kidolgozzák, Brazília elnöksége alatt.  

Bár sokan a BRICS-hez való csatlakozást az EU-hoz való társuláshoz hasonlítják, nem valószínű, hogy olyan szigorú követelmények szabályozzák majd, mint az unió esetében, ahol a tagországok a szuverenitásuk egy részét egy nemzetek feletti testületre ruházzák át. 

Ennek a szervezetnek egyelőre nincsenek központi struktúrái. Az új tagok adaptációjakor a különböző országok egyes területekért felelős tisztviselői találkoznak, és megvitatják a további közös munkát. Persze nem zárják ki, hogy további intézményi szervek jönnének létre, de ez egy újabb lépés lenne az integrációban.  

A BRICS-ben abban reménykednek, hogy nem fogják lemásolni az európai integráció modelljét, nem követelik meg, hogy a részt vevő országok kormányai a hatásköreik egy részét nemzetek feletti szintre ruházzák át. De a szervezeten belül vannak olyan követelmények, amelyeket minden tagnak teljesítenie kell. 

Azért van számos kérdés, amelyre a BRICS egyelőre nem adott választ. Vajon a tagság ellentmond-e más szervezetekben való részvételnek? Törökország a NATO tagja – ez vajon kizáró ok lesz?  

Azt is érdemes megfontolniuk, hogy mennyire szuverének azok az országok, amelyek a BRICS tagjává kívánnak válni. A viszonylag fiatal szervezetre veszélyt jelentene, ha a tagjai között jelentős különbségek volnának a világról alkotott elképzeléseikben.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime