A Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusán július 4-én rendezett, a kkv-k sikertényezőire fókuszáló műhelybeszélgetést Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségi tagja, a BKIK általános alelnöke nyitotta meg. Bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy a kkv-k sikeressége számos tényezőn múlik, és a kamara megbízásából készített kutatás e tényezőkre kereste a választ, illetve arra, hogy a közgazdászkutatók, azaz a tudományos világ és a vállalatok friss kihívásai, valamint a kamarai munka során mind több legyen a friss adat, illetve kapcsolódási pont. A kkv-k kihívásainak megértése, sikertényezőik felmérése pedig nagyban segítheti a sikeres uniós, illetve lokális gazdaságpolitikák alakítását, a helyi vállalkozók, vállalatok megerősítését.  

Ehhez járul hozzá friss eredményeivel a kamara és az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület (IVE) által bemutatott új kutatás. Trautmann László, a felmérés vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az EU-ban sokféle méretű és típusú vállalkozás működik, amelynek a szegmentálása és a válogatása szükséges már a kutatások tervezésekor is. Lényeges az is, hogy a kutatások sem lehetnek egymástól elszigeteltek, bizonyos értelemben egymásra épülő, összefüggő rendszert kell alkossanak, amely segíti a valóság megértését, a gazdaságpolitikai, a támogatói, illetve a kamarai eszköztárak bővítését. 

Szerencsére az utóbbi években immár a tudásalapú gazdaság és a technológiai ugrás lehetővé teszi a kkv-k hálózatosodását és hatékonyabb működését. A kutatást bemutató előadásból kiderült többek közt, hogy például dán, észt és holland kkv-k ma már képesek hasonló hatékonysági, versenyképességi mutatókkal működni, mint a nagyvállalatok. Mindebben 

a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az automatizáció is segít, de legalább ennyire fontosak az emberi tényezők, benne a stratégiai tervezés, a vezetői képességek fejlesztése, a vezetői ambíciók.  

Ez utóbbi határozza meg azt is, hogy mennyire innovatív például egy cég, illetve a szervezet mennyire rugalmas, befogadó az innováció számos formájával kapcsolatban. 

Mint a műhelybeszélgetés során is kiderült: a kutatás fő célkitűzése az volt, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek révén jobban, versenyképesebben működhetnek a budapesti kkv-k, illetve hogy javaslatokat fogalmazzon meg a jó gyakorlatok széles körű terjesztésének lehetőségeire. A kutatás 600 céget szűrt le az Opten adatbázisa segítségével, amelyet 430-as elemszámra szűkítettek tovább, ezek a cégek jellemzően 10 és 250 fő közötti létszámmal és 2018–2022 közötti öt lezárt üzleti évvel rendelkeznek.  

Mik a budapesti kkv-k közös sikertényezői? 

Az azonosított sikertényezők középpontjában a vezetői attitűd és hozzáállás állt. Kisebb cégeknél a tulajdonos vagy a vezető hozzáállása lényegében teljes mértékben befolyásolja a társaság sikerét, míg a nagyobbaknál a feladatok és felelősségek delegálása kerül előtérbe. A mikromenedzsment helyett fontos az erős, szakmailag kompetens középvezetők alkalmazása, valamint a jól meghatározott feladatkörök és folyamatok kialakítása, amelyek biztosítják a szervezettséget és a stratégiai gondolkodás alapját. 

A pénzügyi és gazdasági szaktudás sok esetben hiányzik, vagy nincs dedikált szakember a cégeknél. Ilyen helyzetekben a stratégiai döntések meghozatalához is könyvelők segítségét veszik igénybe, ami közel sem az ő feladatuk lenne. Ebből kifolyólag kiemelten fontos (lenne) a tervezés, az eredmények visszamérése, a kockázatkezelés és a pénzügyi menedzsment erősítése. Belső gazdasági vezetők vagy külső szakértők bevonása gyakran szükséges is. E téren is igaz, hogy a megfizetett tudás hosszú távon megtérülő beruházás. De általánosságban is azt találták a kutatók, hogyha a munkavállalókat megfelelően megfizetik, az tükröződik az árbevételben. 

Ugyanígy lényeges a tudásmegosztás és -bővítés, és ennek érdekében elengedhetetlen az együttműködés az egyetemekkel és szakképző intézményekkel. Itt a kamarák szerepe is fontos, mivel a hálózatépítés, a kkv-klubok és a tudásbázisok létrehozása támogatja a cégek fejlődését. 

Az export és az innováció erősítése, az ezeket hosszú távon is fókuszba helyező stratégia is nélkülözhetetlen eleme a kis- és középvállalatok sikerének. A vizsgált 430 kkv esetében az exportálók aránya nem volt magas: 33 százalék körüli, ám a felükre már jellemző volt a folyamatos innováció.  

Érdekesség, hogy a pályázatokon és közbeszerzéseken aktív cégek nem mindig a legsikeresebbek. Elhangzott, hogy például a szálláshelyeket üzemeltetők, a vendéglátók vagy ingatlanos társaságok sok támogatás kaptak a járvány idején, de nyilván ez inkább az életben maradásukat segítette, nem pedig az eredményesebb működésüket. A siker kulcstényezői közé tartozik tehát a vezetői akarat és attitűd, a szervezettség, a megfizetett tudás, az export, az innováció és a digitalizáció. Ezek az elemek alapvető fontosságúak egy cég hosszú távú sikeréhez és versenyképességéhez. 

A Makronóm Intézet „Évtized nyertesei” kutatása 

A BKIK mellett a Makronóm Intézet is készített egy hasonló kutatást korábban „Az évtized nyertesei” címmel. Ennek a megállapításai jobbára összecsengenek a most bemutatott BKIK-s felmérés eredményeivel – erősítette meg a műhelybeszélgetésen Purczeld Eszter, a Makronóm Intézet vezető elemzője  

A Makronóm Intézet szakértői arra keresték a választ, hogy milyen közös képességek, tulajdonságok jellemzik a kiemelkedően teljesítő, illetve a nagy növekedési potenciállal büszkélkedő vállalatokat. Azaz azokat, amelyeket ígéretes vállalkozásokként határozhatunk meg. A kutatásban közel ezer ilyen ígéretes vállalkozás vezetőjével készítettek személyes mélyinterjút, amelyben felmérték e céges kör növekedési potenciálját, az innovációs és exportképességüket. E három szempont mentén a legjobb 250 vállalkozást tekintik az évtized nyerteseinek, azaz legsikeresebbnek.  

E kutatásból látható, hogy van egy viszonylag széles, döntően magyar tulajdonú vállalati kör, amely regionálisan is képes felvenni a versenyt bárkivel: élvonalbeli technológiát alkalmaz, aktívan exportál és kifejezetten innovatív. Ezek közül akár 150-200 cég is eljuthat oda az elkövetkező évtizedekben, hogy regionális multinacionális vállalatként működjön, és folyamatos növekedésével további kkv-kat húzzon magával

– fejtette ki Purczeld Eszter. 

A kutatás összességében hat sikertényezőt azonosított. Ezek a következők: 

• A nyertes vállalkozások befektetnek a tudásba, a mérlegükben a technológia és a know-how (immateriális javak) értéke hatszor akkora, mint az iparági átlag. 
• Aktívan keresik az exportlehetőségeket: nemcsak reagálnak külföldi megkeresésekre, hanem stratégia mentén hódítják meg a külpiacokat. 
• Dedikált munkaerőt alkalmaznak a legfontosabb, növekedést támogató folyamatokra: a termék- és folyamatfejlesztésnek, valamint a külpiaci tevékenységnek a cégen belül kialakult felelősségköre van. 
• Állandó, aktív kapcsolatuk van a felsőoktatással, a szakképzéssel. (Például duális képzésben vesznek részt vagy uniós kutatás-fejlesztési pályázatokon, más kutatási programokon dolgoznak.) 
• Megfizetik a cégen belül felhalmozott tudást. Az egy munkavállalóra jutó személyi jellegű ráfordítás havi mediánértéke a nyertes vállalatoknál 70 százalékkal több volt, mint az iparági átlag. Ezek a cégek nem azért tudnak magasabb bért adni, mert jól megy az üzlet, az összefüggés épp fordított: azért tudnak sikeresek lenni, mert megbecsülik és megfizetik a kulcsmunkavállalóikat; különösen az nemzetközi értékesítési és a szakmai alaptevékenység területén. 
• A hatodik, de igen fontos tényező szerint az „Évtized nyerteseinek” sikeréhez elengedhetetlen – ahogyan az a BKIK-kutatásból is egyértelművé vált –, hogy az első számú vezetőnek legyen pozitív jövőképe. Azaz jól lássa maga előtt, hogy egy, három vagy öt év múlva hol fog tartani a vállalkozása, milyen stratégiával érheti el a sikereket. 

Nem azért optimisták ezek a vezetők, mert jól megy a cégük, hanem azért képesek folyamatosan növekedni, mert bíznak a saját jövőjükben, a saját sikerükben. Ezt egészíti ki a hagyomány szerepe: a generációkon átívelő tradíció és tudás, hiszen a kutatás szerint e sikeres társaságok a generációs különbségeket is jól kezelik, többek közt felkészültek a nemzedékváltásra is.  

Településfejlesztés és a céges fejlesztések összefüggenek 

A szakmai beszélgetésen Szebeni Dávid, az Enrawell csoport alapítója és stratégiai igazgatója, a Településfejlesztési Szövetség elnöke is felszólalt, hangsúlyozva az önkormányzati és vállalati tagok közötti együttműködés fontosságát a helyi beruházások ösztönzésében. Tapasztalatai szerint az iparűzésiadó-bevétel 300-400 hazai településen nevezhető kiugrónak, ami jelentősen erősíti ezeket a városokat, községeket, kiemelve őket az átlagból. Ugyanakkor az önkormányzatok számára például az ipari területek gondos kijelölése és az előre tervezés fontos. Tisztában kell lenni a várostervezéskor például azzal, hogy egy BMW vagy egy Daimler konszern mellé igen jelentős beszállítói kör is érkezik. Az ipari parkok kellő méretem és elhelyezkedése így kulcsfontosságú. Ellenben a hatékony területi koordináció hiánya, valamint a káros adóverseny a települések között problémákat okozhat. 

Fontos a bizalom és a vezetői attitűd 

Az esemény elsődleges célja a kutatás eredményeinek bemutatása és a vállalati szakértők közti kommunikáció erősítése volt, továbbá az, hogy összefogja azokat a szakmai műhelyeket, amelyek hozzájárulhatnak a tudásalapú kamarai rendszer megerősítéséhez.  

A műhelybeszélgetésen több hozzászólás is elhangzott. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a pazarlás megszüntetése még nem egyenlő a spórolással, valamint hogy a növekedés előmozdítása helyett a kis- és közepes vállalatok vezetői gyakran a nyereséget részben fogyasztásra fordítják, azaz korlátozottan forgatják vissza. Balogh Ádám kiemelte a bizalom és a vezetői attitűd fontosságát, valamint a protestáns kálvini etika, hozzáállás szerepét. Elhangzott az is, a hosszabb távú gondolkodás is nagyon fontos, hiszen a tartós sikereket elérni és megtartani akkor lehet, ha nemcsak 1-2 vagy 3-5 évre, hanem évtizedekre előre is tudatosan készülnek a hazai cégek, akár a vezetői generációk hatékony együttműködése révén. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara/LinkedIn