Európa a szabályozások nagymestere

Ahogy azt már korábban megígérte, az Európai Bizottság keményen fellép a nagyvállalatokkal szemben. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) sikeresnek ítélt végrehajtásán felbuzdulva a szabályozók most teljes erőbedobással lépnek fel a versenyellenes magatartás és a személyes adatok nem megfelelő felhasználása ellen szóló még keményebb jogszabályokkal.

Az európai uniós erőfeszítések messze megelőzik az amerikaiakat, mivel a kongresszus még nem fogadott el semmilyen jogszabályt az adatvédelemről, az online gyermekvédelemről vagy a mesterséges intelligenciával való visszaélésekről.

Ennek viszont a mostanában egyre élesebben kirajzolódó hátránya az, hogy az európaiak hónapokkal vagy évekkel lemaradva találhatják magukat a legújabb technológiákhoz való hozzáférés terén.

Sőt, előfordulhat, hogy egyes termékek egyáltalán nem is kerülhetnek piacra Európában – írja véleménycikkében Dave Lee, a Bloomberg Opinion amerikai technológiai rovatvezetője.

Az Apple nem kockáztat

Az Apple Inc. június végén közölte, hogy az Európai Unióban legalább 2025-ig nem fogja bevezetni a várva várt Apple Intelligence funkciókat, amelyek az Egyesült Államokban még az idén elérhetővé válnak. A versenyszabályok megsértése miatt kiszabott 1,8 milliárd eurós bírság és a további büntetések fenyegetése a céget arra késztette, hogy az új mesterségesintelligencia-funkciókat egyelőre ne indítsák el Európában.

Az európai felhasználóknak talán hozzá kell szokniuk ehhez. A múlt hónapban a Meta Platforms Inc. közölte, hogy elhalasztja mesterséges intelligenciájának európai bevezetését, mivel a szabályozó hatóságok vizsgálják, hogy a nyilvános posztokat az MI-modell képzéséhez használják-e fel. A Meta elnöke, Nick Clegg, az EU elkötelezett támogatója arra figyelmeztetett, hogy

Európa bonyolult szabályozása és a különböző tagállamok törvényeinek kusza rendszere miatt a vállalatok gyakran haboznak az új termékek itteni bevezetésétől.”

Egyesek úgy vélik, hogy a technológiai cégek blöffölnek, és az új termékciklust arra használják fel, hogy azt a szabályozók orra alá dörgöljék. Még ha ez így is van, az eredmény ugyanaz: az európai felhasználóknak várniuk kell.

Margrethe Vestager, az EU versenyjogi vezetője „megdöbbentőnek” és „nyílt kinyilatkoztatásnak” nevezte az Apple lépését, és szerinte a vállalatnál „száz százalékban tudják, hogy ez egy újabb módja a verseny ellehetetlenítésének ott, ahol már most is erőfölényben vannak”.

Azonban ez a logika nem igazán áll meg a lábán. Dave Lee szerint csak azért, mert az Apple nagy, ez nem mindig jelenti azt, hogy nyerésre áll. A cég le van maradva a mesterséges intelligencia terén és nincs monopóliuma az okostelefonoknál. Ha az iPhone-t MI-vel egészítenénk ki, az az európai piacon nem kevesebb, hanem több versenyt jelentene. A vállalat hezitálása valójában abból ered, hogy nem tudja, hogyan értelmezze az EU követeléseit.

Mivel a hibázásért járó büntetés igencsak nagy mértékű, óvatossnak kell lenni, hogy a cégek elkerüljék azt a helyzetet, amiben a Meta találja magát az új előfizetési modelljével. A társaság azért vezette be azt, hogy eleget tegyen a szabályozó hatóságok azon követelésének, amely a felhasználóknak módot ad arra, hogy elkerüljék a reklámok célzott megjelenítését – csakhogy a vállalatnak azóta azt mondták, hogy ez nem elég hatékony.

Az EU végső soron azt kéri a Metától, hogy bontsa le üzleti modelljét. Nem csoda, hogy ettől a cég frusztrált lett.

Lehet, hogy az európaiak ezt akarják

Lee szerint az Egyesült Államokban a megfelelő védelem hiánya miatt az EU-ra maradt a feladat, hogy kiálljon a felhasználókért a nagy technológiai hatalom néhány káros hatásával szemben. A digitális piacokról és a digitális szolgáltatásokról szóló törvény széles körű hatásköre miatt azonban az EU követeléseit egyre nehezebb megérteni és kielégíteni. A vállalatoknak úgy kell válaszokat adniuk azokra, hogy nem ismerik a szabályozók pontos kéréseit.

Az ellenőrzések pedig fokozottabbá válnak a blokk új, júniusban hatályba lépett mesterséges intelligenciáról szóló törvényével (amelynek számos rendelkezésének betartására két év a türelmi idő).

A mesterséges intelligenciáról szóló új EU-s törvényt 2024. május 21-én fogadta el az Európai Unió Tanácsa, és hivatalosan július második felében teszik közzé az EU Hivatalos Lapjában, és várhatóan augusztusban lép hatályba. A hatálybalépéstől számított 24 hónap múlva kezdik alkalmazni, de az elfogadhatatlan kockázatot jelentő MI-rendszerek tilalma már hat hónap után érvénybe lép.

Az adatvédelmi szabályok, például a GDPR, azonnali cselekvést igényelnek, és az MI-alkalmazásoknak már most meg kell felelniük bizonyos jogi követelményeknek. A cégeknek ellenőrizniük kell, hogy az általuk használt MI-rendszereket jogszerűen képezték-e ki, és belső szabályokat kell kialakítaniuk a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan. A Brüsszelben létrehozandó MI Iroda szabályai kulcsszerepet játszanak majd a törvény végrehajtásában, és a vállalkozásoknak figyelemmel kell kísérniük ezek fejlődését, és aktívan részt kell venniük az MI-vel kapcsolatos vitákban.

A felhasználóról tanulni képes, a különböző forrásokból származó adatokat kombináló és a többi mesterségesintelligencia-interfésszel együttműködő hasznos MI-eszközök létrehozására tett kísérlet reménytelenül bonyolultnak tűnik az uniós szabályozás fényében.

Mindez jelentős problémát jelent Európa számára.

Az EU-s szabályozók úgy gondolták, hogy merész intézkedéseikkel Európa fogja meghatározni a verseny, az adatvédelem és a mesterséges intelligencia globális irányát.

Az unió néhány korai győzelme, például amikor az Apple-t arra kényszerítette, hogy változtasson az App Store politikáján, azt mutatta, hogy ez a keményvonalas álláspont működik.

A mesterségesintelligencia-verseny azonban más. Az európai tisztviselőknek szembesülniük kell azzal, hogy semmi sem állhat a szilícium-völgyi cégek ambícióinak útjába. Bár a technológiai óriások nagyra értékelik az európai piacot és annak 450 millió potenciális vásárlóját, a korszakalkotó mesterséges intelligencia korlátlan fejlesztését ennél is többre értékelik. Ahogy Clegg figyelmeztetett,

az eredmény Európa és a világ többi része közötti szakadék növekedése lehet.

Úgy tűnik, hogy az EU ahelyett, hogy meghatározta volna a napirendet, inkább a háttérbe szorulás veszélye fenyegeti.

(Forrás: Bloomberg; Európai Bizottság)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime