Fékre lépnek: 20-40 százalékkal kevesebb szélerőmű, energiatároló épülhet 

Szerző: | 2024. július. 9. | Zöldenergia, Zöldgazdaság

Egy óriási megújulóenergia-cég jelentősen visszafogja szélerőmű-építési terveit. Az állami tulajdonú norvég Statkraft rövid távon 17-20, hosszabb távon, 2040-ig akár 40 százalékkal kevesebb szélerőmű, illetve energiatároló kapacitás megépítésével számol. Még a zöldhidrogéntervek is csúsznak. 

Európa legnagyobb megújulóenergia-termelője az alacsonyabb villamosenergia-árak és a magasabb költségek miatt a jövőben látványosan visszafogja új szél- és naperőművei építési terveit – írja a Financial Times

Az átmenet a fosszilis energiáról a megújulóra egyre gyorsabban zajlik Európában és a világ többi részén. Azonban a teljes megújulóenergia-ipar piaci feltételei mind nagyobb kihívások előtt állnak – fejtette ki a Financial Timesnak Birgitte Vartdal, a Statkraft vezérigazgatója, aki az idén áprilisban vette át a cég vezetését.  

A piaci trendek egyértelműek: az S&P Global Clean Energy Index, amely a meghatározó szélturbina- és napelemgyártók részvényeit tartalmazza, 25 százalékkal esett vissza tavaly július óta, míg az ESG-részvényalapok idén május végéig 38 milliárd dolláros tőkekiáramlást szenvedtek el – derül ki a Barclays szakértőinek minapi közléséből. 

Távolabb kerülnek a célok 

E trendek hatására a norvég állam tulajdonában lévő Statkraft, amely főként hatalmas vízierőmű-flottájából termel energiát, június 27-én bejelentette, hogy lassítja a kapacitásnövelés eredetileg tervezett ütemét.  

A cég csak évi 2-2,5 GW szárazföldi szél-, nap- és akkumulátortárolót kíván telepíteni 2026-tól kezdődően, ami körülbelül 2,5 millió háztartás áramellátásához lenne elegendő. Ez 17-20 százalékkal alacsonyabb az eddigi célkitűzéshez képest, amely évi 2,5-3 GW volt 2025-től. (Ráadásul a társaság évi 4 GW-nyi kapacitásnöveléssel számolt 2030-tól, amiről szintén lemondtak egyelőre.) 

A cég jelenleg a tengeri szélenergia terén 6-8 GW fejlesztéssel számol 2040-re, szemben a korábbi 10 GW-os célkitűzéssel. „Továbbra is erősen hiszünk a tengeri szélenergia jövőjében, de némileg csökkentjük az ambícióinkat” – fejtette ki a Financial Times hasábjain Vartdal. (Tavaly egyébként a norvég óriáscég megvásárolta a spanyol megújulóenergia-vállalatot, az Enerfint 1,8 milliárd euróért.) 

Más nagyok is a fékre lépnek 

A Statkraft azonban nincs egyedül a növekedési tervek visszafogásában, hiszen a világ legnagyobb tengeriszélerőmű-fejlesztője, a dán Ørsted több mint 10 GW-tal csökkentette 2030-as célkitűzéseit az amerikai projektek nehézségei miatt. Eközben az idén májusban a portugál EDP is mérsékelte éves terveit. Az alacsonyabb villamosenergia-árak és a magasabb kamatlábak miatt született ez a döntés, indokolta akkor Miguel Stilwell d’Andrade, az EDP vezérigazgatója.  

Ezek az intézkedések a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos egyre növekvő politikai nyomás ellenére történnek. Emlékezetes, hogy az országok a tavaly novemberi COP28-klímacsúcson megállapodtak abban, hogy  

2030-ra megpróbálják megháromszorozni a globális megújuló kapacitást. Ugyanakkor a nagy léptékű megújuló projektek a valóságban sok kihívással küzdenek, így a belátható megtérülési idő már nem is kalkulálható 

– vélte Vegard Wiik Vollset, a Rystad Energy megújuló energiáért és áramért felelős alelnöke és vezetője. Majd hozzátette:  

merem állítani, hogy ezek a friss trendek érdemben visszafogják zöldátmenet sebességét, sőt így megkérdőjelezhetővé válik a zöldátállás eredeti kibocsátáscsökkentési célja is. 

Messze még a zöldhidrogén 

A zöldhidrogén-fejlesztésekkel kapcsolatban a Statkraft 2030-ra kitűzött 2 GW-os célját 2035-re 1-2 GW-ra csökkentette. Sok kormány a hidrogént kritikusnak tartja a dekarbonizációs célok eléréséhez, de kormányzati támogatás szükséges az ellátási láncok és a kereslet beindításához. (Mint ismert a megújulók túltermelését hidrogén előállításra is fel lehet használni, a gáz így egyfajta energiatárolóként működik.) 

Az Engie, a francia állami támogatással működő közüzemi vállalat is lépett: 2030-ról 2035-re tolta el 4 GW-nyi energiatárolást lehetővé tévő óriási hidrogénprojektjének fejlesztési céldátumát azzal érvelve, hogy a piac fejlődése lassabb, mint ahogy azt egy évvel ezelőtt elképzelték. 

(Forrás: Financial Times)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Flickr

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn