Júniusban az infláció éves szinten csak 3,7 százalékkal nőtt, míg havi alapon stagnált, így a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Az élelmiszerárak havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek is, amit a mezőgazdasági termés javulása és az alapanyagárak mérséklődése okozott. A járműüzemanyagok ára havi alapon mérséklődött júniusban. A 2024-es év átlagában várhatóan 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedés üteme.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult júniusban az infláció, éves bázison 3,7 százalékkal nőttek az árak, miközben havi alapon a fogyasztói árak stagnálását mérte a KSH. Az áremelkedési ütem tehát ismét a jegybanki toleranciasávon belül alakult.
Az élelmiszerárak visszafogták az inflációt
Az élelmiszerárak júniusban csupán 1,1 százalékkal nőttek a megelőző év azonos időszakához képest, vagyis érdemben visszafogták a teljes inflációt, miközben havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek.
A lassabb élelmiszer-infláció mögött egyrészről a kedvezőbb mezőgazdasági termés húzódik meg, amelynek köszönhetően a mezőgazdasági termelői árak – a zöldségek és a gyümölcsök kivételével – érdemi csökkenést mutatnak az idei év elején megelőző évi szintjükhöz képest, másrészről az alapanyag-, illetve az energiaárak mérséklődése az élelmiszeripar esetében is az ipari termelői árak éves alapú csökkenését eredményezte.
Tartós cikkek, energiaárak
A tartós fogyasztási cikkek, illetve a háztartási energia esetében a KSH júniusban is éves alapon csökkenést regisztrált. Előbbi esetében a továbbra is visszafogott kereslet támogatja az árak mérséklődését, amely a csak lassabban helyreálló fogyasztói bizalom következménye. A háztartási energia esetében a lakosság energiahatékonysági beruházásainak fogyasztáscsökkentő hatása jelenik meg.
A járműüzemanyagok alakulása júniusban még visszafogta az áremelkedési ütemet, éves alapon 3,2 százalékkal emelkedtek itt az árak, miközben havi alapon 3,4 százalékos volt a csökkenés. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy
az elmúlt időszakban látott drágulás a statisztikai felvételi időszakon túl következett be, így tehát annak a hatása csak a júliusi adatban látszódik majd.
A járműüzemanyagok alakulása jelenti továbbra is a legnagyobb kockázatot az inflációs pályát illetően, tekintve, hogy azt a kőolaj világpiaci árán keresztül a geopolitikai folyamatok is befolyásolják, illetve a piaci szereplők árazási gyakorlata is kihatással van rá.
Inflációkövető árazás a szolgáltatások esetén
Az inflációt leginkább a szolgáltatások húzták felfelé. Itt az árak júniusban az előző év azonos időszakához képest 9,7 százalékkal emelkedtek, miközben havi alapon 1,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A szolgáltatások esetében a gyorsabb drágulásban egyrészről a több szektorban is megfigyelhető visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat játszik szerepet, vagyis itt több esetben nem a költségek emelkedése eredményezett áremelkedést. Az elmúlt hónapok adatai ugyanakkor már azt is jelzik, hogy a reálbérek növekedése nyomán bővülő keresletre válaszul a szolgáltató szektor egy része az árak emelésével reagál.
Mi várható idén és jövőre?
Habár a következő hónapokban kismértékben gyorsulhat az infláció, elsősorban a bázishatások nyomán – a tavalyi havi alapú árcsökkenések kiesnek a referenciaidőszakból –, azonban még ezzel együtt is
az idei év átlagában 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedési ütem. Vagyis a bérek mellett a nyugdíjak reálértéke is növekedhet az idén.
Előrejelzésünk szerint az infláció a jövő év elején kezdhet ismét lassulni, és 2025 nyarára térhet vissza a jegybank 3 százalékos céljához.
Forrás: KSH 2024.07.09.
Fotó: Unsplash
