Hogyan kerülik ki a kínai áruk a vámokat? 

Szerző: | 2024. július. 10. | Geopolitika, Kiemelt, Világgazdaság

A trükkös kiskapu már 1930 óta nyitva van Amerikában, a politikai döntéshozók pedig nem tudják, mi tévők legyenek vele.

Az Amerikába belépni próbáló üresen álló teherautók sora a mexikói határon megszokott jelenség. Az utóbbi időben azonban a Kaliforniát és Tijuana városát elválasztó Otay Mesa átkelőnél sorban állnak a járművek, hogy bejussanak Mexikóba. A teherautók nem utaznak messzire – a határtól mindössze 15 km-re délre lévő újonnan épített raktárakhoz, hogy aztán ott rakodják ki a konténereket.  

Az árut ezután több ezer kis csomagra szedik szét, és visszaküldik Amerikába. Bár ezek a termékek Kínában készülnek, és az USA-ban vásárolják meg őket, nem fizetnek vámot.  

Az Economist a folyamatot tijuanai kétlépcsős eljárásnak nevezte el. 

Ezzel a módszerrel egyes kiskereskedők kihasználják az amerikai kereskedelmi szabályok „de minimis” mentességként ismert kiskapuját, ami azt jelenti, hogy „túl kicsi ahhoz, hogy elbánjanak vele”, és ez lehetővé teszi, hogy a 800 dollárnál kevesebbet érő csomagok vámok nélkül lépjenek be az USA-ba.  

A globális kereskedelem gazdasági környezete összetett és folyamatosan változó, a szakpolitikák és szabályozások jelentős szerepet játszanak a dinamikájának alakításában. Az egyik ilyen, az 1930-as vámtörvény 321. szakasza lehetővé teszi, hogy fejenként és naponta legfeljebb 800 dollár értékű behozatal érkezzen az Egyesült Államokba vámmentesen és minimális vámkövetelményekkel. 

A  de minimis egy latin kifejezés, aminek a jelentése csekély mértékű, jelentéktelen, azaz amikor valami túl kicsi ahhoz, hogy komoly jelentősége legyen. 

A de minimis import pedig az olyan szállítmányokra vonatkozik, amelyek egy bizonyos értékhatár alatt maradnak, és így megkerülhetik a nagyobb értékű árukra jellemző hivatalos vámeljárásokat és vámokat. Az Egyesült Államokban ez a küszöbérték 800 dollár naponta és fejenként. E mechanizmus célja a kereskedelem megkönnyítése azáltal, hogy csökkenti az alacsony értékű szállítmányok adminisztratív terheit és költségeit, ezáltal ösztönözve a fogyasztók hozzáférését a nemzetközi termékek széles köréhez. 

Az e-kereskedelem megjelenése jelentősen hozzájárult a de minimis import növekedéséhez. A fogyasztók egyre inkább közvetlenül a nemzetközi eladóktól vásárolnak árukat, megkerülve a hagyományos kiskereskedelmi csatornákat. Ez a tendencia különösen a Kínából származó termékek esetében figyelhető meg, amelyek megfizethetőségük és széles körű elérhetőségük miatt uralják a de minimis importot. 

Az USA-ba idén várhatóan több mint 1,4 milliárd csomag érkezik e mentesség alapján legalább 66 milliárd dollár értékben, szemben a 2019-es 500 millióval. 

1. ábra: A 321. szakasz szerinti vámmentes program keretében az USA-ba behozott csomagok száma, milliárd dollár, forrás: The Economist 

A szabály rávilágít az amerikai vámstratégia hibáira: a Kínából importáló kiskereskedőknek vámot kell fizetniük, míg offshore riválisaik teljesen megkerülik azokat. Egyes törvényhozók most be akarják zárni ezt a kiskaput, ami leginkább a szegény amerikaiakat sújtaná. 

Az őrület határán 

A kongresszus az 1930-as években vezette be ezt a mentességet, hogy csökkentse többek között a szuveníreket hazahozó turisták problémáit. A Trump-korszak politikája és az e-kereskedelem térnyerése azonban még fontosabbá tette ezt. A törvényhozók 2016-ban 200-ról 800 dollárra emelték a csomagokra vonatkozó küszöböt, hogy megtakarítsák a végrehajtást. Ezután 2018–19-ben megemelték a kínai termékekre kivetett vámokat, csakhogy ez ösztönzőként hatott a kibúvók keresésére. A Covid–19-világjárvány idején az olcsó áruk, például a ruhák és háztartási cikkek amerikai importja, amelyek gyakran e határérték alá esnek, jelentősen megugrott. 

A mentességen keresztüli kereskedelem – amely többnyire inkább kis csomagok rendszeres importja, mint bármilyen trükk – ma már olyan nagy, hogy torzítja a nemzeti adatokat.  

Tízből hét de minimis csomag Kínából érkezik. Csak a Shein és a Temu – két nagy online kiskereskedő kínai ellátási lánccal – tízből három ilyen csomagot szállít. A de minimis import kínai részesedése alapján végzett számításaink szerint Amerika áruforgalmi deficitje Kínával szemben 13, az egész világgal szemben pedig 5 százalékkal nagyobb, mint azt a hivatalos adatok mutatják. Ez segíthet megmagyarázni a két ország közötti kereskedelmi statisztikák egyre növekvő rejtélyét. Kína azt állítja, hogy 73 milliárd dollárral többet exportál az USA-ba egy évben, mint amennyit Amerika szerint kap, és egyes közgazdászok szerint a valódi különbség több mint 150 milliárd lehet. A tengerentúli vám- és határvédelmi hivatal (Customs and Border Protection, CBP), egy bűnüldöző ügynökség adatai szerint a különbség legalább 37 milliárd dollárnyi része olyan árukból származik, amelyek a 800 dolláros küszöbérték alá esnek. 

A tényleges de minimis összeg ennél is nagyobb lehet. A CBP a külföldi szállítmányozók által megadott értékekre támaszkodik, ám nekik nincs okuk arra, hogy az áruikat pontosan bevallják. A magánfuvarozóktól származó adatok szerint a csomagok valószínűtlenül magas, 16 százalékának az értéke 1 dollár vagy annál kevesebb. Egy 2018-as szenátusi vizsgálat megállapította, hogy a külföldi szállítmányok adatai gyakran csupán „logikátlan betűk és karakterek hosszú sora” a küldemények eredetére és értékére vonatkozó információk helyett. 

Egyes eladók a küszöbértéket más módon is kihasználják, mint egyszerűen 800 dollár alatti értékű csomagok feladása. Az egyik lehetőség az áru értékének hamis feltüntetése. Ahogyan azt Amit Khandelwal, a Yale Egyetem és Pablo Fajgelbaum, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa az amerikai Nemzeti Gazdaságkutató Iroda (National Bureau of Economic Research, NBER) publikációjában megállapította,  

Amerikába 79 százalékkal kevesebb olyan küldemény érkezik Kínából, amelynek a bejelentett értéke 800 dollár felett van, mint az alatti, míg az összes többi, alacsonyabb vámmal sújtott országból 24 százalékkal kevesebb csomag jön.  

Bár ez részben azt tükrözheti, hogy a fogyasztók a vámok elkerülése érdekében az olcsóbb árucikkeket választják, nem valószínű, hogy ez az oka a teljes különbségnek. Az amerikai hatóságok nemrégiben megállapították, hogy a csomagok közel egytizede megsértette az importszabályokat, jellemzően azáltal, hogy hamisan tüntették fel a behozatalának a tartalmát vagy az értékét. 

Csak el kell osztani az értéket 

Van egy másik megközelítés is, amit a CBP „strukturálásnak” nevez. Ennek során a feladók az egy ügyféltől érkező nagy értékű megrendelést több csomagra osztják fel, amelyek így vámmentesnek minősülnek. Sok e-kereskedelmi platform azt is tanácsolja a vásárlóknak, hogy osszák fel a rendeléseiket, ha a kosár értéke meghaladja a 800 dolláros küszöböt, ami megengedett, amennyiben a megrendelések 24 óra különbséggel érkeznek. Egy másik ravasz, de nem illegális megoldás, a tijuanai kétlépcsős eljárás, amelynek során a konténerek Amerikában landolnak, majd „vámköteles” teherautókon utaznak Mexikóba, ami azt jelenti, hogy az árukat úgy kezelik, mintha nem léptek volna be az országba. Miután megérkeznek egy mexikói elosztó központba, kisebb csomagokra bontják és visszaküldik őket Amerikába, ahová már a 800 dolláros küszöbérték alatt érkeznek. Divey Gulati, a ShipBob logisztikai cég munkatársa szerint ezzel a manőverrel az eladók 6–12 százalékos megtakarítást érnek el küldeményenként. 

Ennek a vámelkerülésnek komoly nyertesei vannak. Ezek közé tartoznak a kínai gyártók, de az vámelkerülés az amerikai fogyasztók számára is kedvez. Khandelwal és Fajgelbaum számításai szerint e mentesség nélkül a fogyasztók 2021-ben 7,8 milliárd dollárral több illetéket fizettek volna. Ha a díjakat és azt is figyelembe vesszük, hogy a gyártók a vámok elkerülése érdekében gyakran éppen a küszöbérték alá csökkentik az árakat, a fogyasztók évente 22 milliárd, azaz fejenként 69 dollárt takarítanak meg.  

A tanulmány kiemeli, hogy a 321. szakasz megszüntetése jelentős, a becslések szerint 11,8 és 14,3 milliárd dollár közötti jóléti veszteséget okozna. Ennek a terhe aránytalanul nagy mértékben érintené az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat, akik nagyobb mértékben támaszkodnak erre a vámmentes behozatalra. 

Vagyis a szegény háztartások járnak a legjobban, mivel ők az olcsó kínai áruk legnagyobb fogyasztói. Azaz minden második de minimis csomag a legszegényebbekhez érkezik, míg a leggazdagabbakhoz csak minden ötödik. Így tehát a mentesség nélkül a Kínára kivetett vámok még regresszívebbek lennének. 

A határ menti városok és az ott munkát keresők szintén nyernek ezen a bolton. Bár az Otay Mesa átkelőnél a kereskedelmi sávok száma az elmúlt évben megduplázódott, a Mexikóba belépő teherautók várakozási ideje a nagy kereslet miatt megnőtt. A cégek gyorsan építik a raktárakat: 2016 óta például a DHL fuvarozó cég 15-öt létesített Mexikóban. Az Otay Mesa amerikai oldalán, ahol a csomagokat fogadják a szétosztás előtt, 2019 óta 45 százalékkal nőtt az ipari alapterület. Az Amazon online kiskereskedelmi vállalat például 340 ezer négyzetméternyi raktárat épített Otay Mesa és Tijuana területén 2021–22-ben. 

De vannak vesztesek is. A de minimis csomagok, amelyek többnyire olcsó ruházati cikkeket tartalmaznak, az erősen védett amerikai textilipari ágazatot sújtják. Az iparág képviselői szerint tavaly nyár óta 18 pamutgyár zárt be. A fizikai boltokat működtető kiskereskedők tömeges szállítmányokat kapnak, így nem tudják elkerülni a határon kivetett illetékeket. A Kínából pólókat importáló kiskereskedőknek például 16,5 százalékos vámot, 7,5 százalékos külön, Kínára vonatkozó illetéket, valamint közvetítői és egyéb díjakat kell fizetniük.  

Részben ez magyarázza, hogy a Shein ugyanazon női divatcikkeket átlagosan 39–60 százalékkal olcsóbban kínálja, mint a rivális ruházati kiskereskedő, a H&M.  

Az utóbbi 2022-ben 205 millió dollár importvámot fizetett, a rivális Gap 700 milliót, ezzel szemben a Shein és a Temu egy fillért sem – lvasható egy nemrég készült kongresszusi jelentésben. 

Kínának tetszik a helyzet 

Miközben a de minimis behozatal egyértelmű előnyökkel jár a fogyasztók számára, kihívások elé állítja a politikai döntéshozókat. Az ilyen szállítmányok számának növekedése aggodalmakat okozott a beszedetlen vámokból származó bevételkiesés és a hazai termelőkkel szembeni tisztességtelen verseny miatt. Ezenkívül a de minimis import kizárása a hivatalos kereskedelmi statisztikákból megnehezíti a kereskedelmi mérlegek és a gazdaság pontos értékelését. 

Egyes cégek, köztük Shein, azt mondják, szeretnék, ha a de minimis szállítmányok esetében a szabályok nagyobb átláthatóságot biztosítanának, de a mentesség megmaradna. Kína a maga részéről elégedett e helyzettel. Májusban az ország kabinetje határozatot fogadott el, amelyben bejelentette, hogy „bővíteni kívánja az exportot a határokon átnyúló e-kereskedelem révén, és elő kívánja mozdítani a tengerentúli raktározás fejlesztését”. A de minimis mentesség kulcsfontosságú e stratégia szempontjából. Enélkül a 800 dollárnál kisebb értékű kínai csomagokra kivetett átlagos vámok nulláról 15 százalékra ugranának, valamint egy fix díjat is kivetnének rájuk. 

Mindez aggodalmat okoz Amerikában. Májusban a CBP több kereskedőt is felfüggesztett a szállítmányok felgyorsítását célzó programból. A külföldi cégeknek mostantól be kell jelenteniük a csomag tartalmát, mielőtt azok elérik az USA-t. Egy bróker megjegyezte, hogy egyes szállítmányok, amelyek áráról alig találni adatokat, néhány napot késnek, mivel a CBP fokozza az ellenőrzéseket. A jövőben a szállítmányozókat kötelezhetik arra, hogy egy úgynevezett termékhonlapot adjanak meg, hogy az amerikai hatóságok ellenőrizni tudják a csomagokban lévő termékek árát. A kongresszus pedig egy törvényjavaslaton dolgozik, amely a kiskaput úgy zárja be, hogy a vámköteles árukat kivonja a de minimis jogosultságból. Egy másik elképzelés szerint Amerika egyszerűen megfeleltetné a kereskedelmi partnereinek de minimis küszöbértékeit (Kínáé 50 jüan, azaz 7 dollár).  

Azonban bármilyen lépésre is szánják el magukat, arra valószínűleg csak a novemberi elnökválasztás után kerül sor. 

Egyik lehetőség sem különösebben vonzó. A de minimis behozatal a nemzetközi kereskedelem kis, de jelentős részét képezi, és komoly előnyöket biztosít a vásárlóknak, különösen az alacsonyabb jövedelműeknek. E szállítmányok növekedése azonban kihívások elé állítja a politikai döntéshozókat, akiknek az a feladata, hogy egyensúlyt teremtsenek a fogyasztói előnyök, a lehetséges bevételkiesések és a piaci torzulások között.  

A de minimis mentesség megszüntetése Amerika legszegényebb vásárlóit büntetné, és az árakat akkor emelné meg, amikor a politikai döntéshozók mindent megtesznek azok csökkentése érdekében. E kiskapu fenntartása azonban Kínának az alacsony értékű árukra vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonlót biztosít, miközben megadóztatja az amerikai kiskereskedőket – egy a megközelítés pedig ellentétes az USA kereskedelmi politikájával. Nagyon úgy fest, hogy a tijuanai két lépés zavarba ejtette Amerikát. 

(Források: The Economist; nber.org)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn