A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) július 4-én tartott asztanai csúcstalálkozóján Irán azt javasolta, hogy vitassák meg a közös valuta létrehozását az ebbe a struktúrába tartozó országok számára. Emellett Brazília elnökének kezdeményezésére már hónapok óta napirenden van a közös BRICS-valuta létrehozásának ötlete. Mindkét szervezet jelenleg is tárgyal a saját fizetőeszköz létrehozásának lehetőségeiről – a haszon nyilvánvaló: az új valuta segíthetne elkerülni az amerikai szankciókat. 

Brazília érdekei 

Még 2015-ben hozták létre a BRICS Fejlesztési Bankot, amelynek feladata a részt vevő országok azon projektjeinek finanszírozása, amelyek a Nyugat által irányított Világbankon keresztül nem keresztülvihetők. Brazília számára ez nem csak a saját fejlődése miatt érdekes. Szeretne integrációs projekteket megvalósítani Latin-Amerikában, megerősítve ennek a makrorégiónak az Egyesült Államoktól való függetlenségét és saját vezető szerepét.  

Csakhogy 2022-ben a bank kénytelen volt bejelenteni az új oroszországi beruházási projektek elbírálásának felfüggesztését. A javarészt a dollárrendszerbe tartozó országokban működő hitelintézet tartott az Egyesült Államok másodlagos szankcióitól. Brazíliának egy másik eszközt kellett fontolóra vennie a céljai eléréséhez. Tavaly megkezdődött a BRICS terjeszkedése, és a dél-amerikai ország érdeklődése is megnőtt a partnerekkel való elszámolások eszköze iránt, amely átláthatatlan lenne az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma számára. 

Az egységes valuta ötletét a BRICS-en belül leginkább Brazília, az SCO-n belül pedig Irán támogatja. 

A Vzgljad orosz portál beszámolója szerint már folyamatban van az egységes fizetési rendszer, a BRICS Pay fejlesztése. Működésével a továbbiakban nem lesz szükség amerikai bankokon keresztül dollárra történő átváltásra, független lesz a nemzetközi fizetések amerikai ellenőrzéstől, mivel a fizetések a BRICS-országok nemzeti valutáival történnének. De ez a munka még messze van a befejezéstől. Ráadásul Brazília számára a BRICS-valuta bevezetése során fontos, hogy az ne essen másodlagos amerikai szankciók alá. 

Irán törekvése 

A Sanghaji Együttműködési Szervezetet (SCO) 2001 júniusában hozták létre Közép-Ázsia biztonságának erősítése céljából. Oroszország és Kína lett a stabilitás garanciája az SCO-hoz csatlakozott Kazahsztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán számára. Oroszország és Kína számára ez volt a módja annak, hogy összehangolják fellépéseiket egy Oroszország számára hagyományosan fontos régióban, ahová Kína akkoriban kezdett belépni a gazdasági projektjeivel. 

Az Egyesült Államok afganisztáni hadműveletének 2001-es megkezdése nagymértékben megváltoztatta a térség helyzetét. Egy erős játékos jelent meg, amire reagálnia kellett mind Kínának, mind Oroszországnak. Az USA igyekezett megerősíteni befolyását a közép-ázsiai köztársaságokban, rajtuk keresztül látták el az Afganisztánban lévő amerikai hadsereg több mint felét. 

A szervezetnek a térség stabilitását biztosító tevékenysége oda vezetett, hogy a makrorégió más országai is részt kívántak venni a munkájában: India és Pakisztán 2017-ben, Irán 2022-ben lett az SCO tagja. A legutóbbi asztanai csúcson az első nem ázsiai ország, Fehéroroszország is a tag lett, ezen kívül két állam, Afganisztán és Mongólia vesz részt megfigyelőként. Emellett 14 ország vesz részt az SCO-ban úgynevezett párbeszédpartnerként, köztük Örményország, Azerbajdzsán és Egyiptom. 

Jelentősen eltolódó hangsúlyok 

Az elmúlt két év eseményei, azaz az orosz-ukrán háború és következményei ugrásszerűen megnövelték a gazdasági kérdések súlyát a szervezetben. Oroszország külkereskedelmének Európából kelet felé történő átirányítása, valamint a közel-keleti és a vörös-tenger helyzet súlyosbodása jelentősen megváltoztatta az ellátási láncokat. Az Iránon áthaladó észak–déli folyosó fejlesztésére való fokozott figyelem (amelynek többek között a Pakisztánba és Indiába irányuló kereskedelmi áramlásokat kell szolgálnia) a perzsa országot arra kényszeríti, hogy foglalkozzon az SCO-n belüli nemzetközi fizetések megkönnyítésével. És nemcsak azért, mert Irán nem kapcsolódik a SWIFT-hez, hanem azért is, hogy leegyszerűsítse a közlekedési folyosót használó országok kereskedelmét. 

Brazíliával ellentétben a perzsa államot nem nagyon aggasztja az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának a véleménye. Teherán kész határozott lépéseket tenni egy a dollártól független államközi elszámolási mechanizmus létrehozása érdekében. 

Az iráni Setab és az orosz Mir fizetési rendszer kombinálása majdnem befejeződött. Az irániak már augusztusban felvehetnek rubelt az orosz bankautomatákból, az oroszok pedig Mir kártyákat használhatnak Iránban. Hasonló projektekről már tárgyalnak Törökországgal és Indiával, Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnereivel, sőt Kína is dönthet úgy, hogy egyesül az orosz fizetési rendszerrel. Oroszországon kívül jelenleg csak négy állam fogad el Mir kártyát: Fehéroroszország, Kuba, Abházia és Dél-Oszétia. 

Kína és India is beszáll 

Az indiai RuPay rendszer oroszországi és az orosz Mir indiai fizetési kártyáinak a témája vita tárgya volt Modi és Putyin között az indiai miniszterelnök moszkvai látogatása során, de valószínűleg csak mellékszálként. A növekvő kétoldalú kereskedelem és Oroszország SWIFT-től való elszakadása miatt ez különösen fontossá vált. 

A két ország közötti kereskedelem csaknem 60 százaléka nemzeti valutában zajlik, ezért gyors fizetési mechanizmusra van szükség. Emiatt is nagyon fontos megegyezniük az oroszoknak Indiával. Az utóbbi 2022-ben szinte először kezdett orosz olajat vásárolni, és nagyon gyorsan elvitte a korábban az európai piacra szállított mennyiség nagy részét. Az elmúlt két évben a kétoldalú kereskedelem meredeken nőtt, és megközelítette a 65 milliárd dollárt, de ebből az indiai export értéke csak 4 milliárd, míg az import megközelíti a 60 milliárd dollárt. 

Kínának nincsenek ilyen problémái, ugyanis az oroszokkal folytatott kereskedelmi forgalom nagy részét jüanban bonyolítják. Bár az ázsiai nagyhatalom is érdekelt egy olyan elszámolási eszköz létrehozásában, amely nem áll az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma ellenőrzése alatt, de Kína kereskedelmi forgalma az USA-val (664,45 milliárd dollár) és az EU-val (782,9 milliárd dollár) jelentősen meghaladja az SCO-országokkal folytatott kereskedelmet. Ugyanakkor a jüant kezdik fokozatosan használni a nemzetközi fizetések során a globális déli államok kereskedelemében. Kína pedig könnyebben csatlakozik más kezdeményezéséhez, mint hogy saját alternatív fizetési rendszert hozzon létre.   

Ami Kínát illeti, az a kérdés, hogy a Mir melyik kínai fizetési rendszerrel tud majd egyesülni. A kínai Union Pay már régóta nem kizárólagosan nemzeti, az egyik nagy nemzetközi fizetési rendszerré vált, amelyet a G7-országokban is használnak. Ha egyesülne a Mirrel, akkor szankciók fenyegetnék, ezért ez a szisztéma a jövőben más, tisztán nemzeti kínai fizetési rendszerrel kooperálhat. Mindenesetre, ha a Mir egyesül valamelyik kínai fizetési megoldással, az geopolitikai szempontból is szenzáció lenne.  

Az oroszok érdeke 

Oroszország viszont abban érdekelt, hogy a lehető leggyorsabban hozzon létre ilyen mechanizmusokat, természetesen figyelembe véve más országok, elsősorban az ázsiai partnerei, részesedését a külkereskedelmében. Ugyanakkor annak megvan a veszélye, ha az oroszok lennének az ilyen mechanizmusok létrehozásának fő kezdeményezői, méghozzá azért, mert az orosz pénzügyi struktúrák azonnal másodlagos amerikai szankciók célpontjaivá válhatnak. Ennek is köszönhető, hogy az Oroszországnál is nehezebb helyzetben lévő Irán lenne az ideális partner lehet az első lépéshez. 

De más kezdeményezések sem feleslegesek. Így Shahbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök az asztanai csúcstalálkozón azt javasolta, hogy Oroszország alkalmazzon barterrendszereket a kétoldalú kereskedelemben. Lehetséges, hogy ha ez a megoldás működik, akkor a következő lépésben ezek a kereskedelmi műveletek új elszámolási mechanizmusok alá vonhatók. És minél változatosabbak lesznek a nemzetközi kereskedelmi lehetőségek és az új fizetési mechanizmusok, az Egyesült Államoknak annál nehezebb lesz mindezeket blokkolni. 

Mindenesetre, amint azt az euró bevezetésének tapasztalatai mutatják, egy jelentős súlyú államközi valuta létrehozása hosszú folyamat, sok köztes szakasszal.