Szaúd-Arábia korábban bizalmasan utalt arra, hogy esetleg eladja európai adósságállományának egy részét, ha a G7 úgy dönt, hogy lefoglalja Oroszország közel 300 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonát – írta a Bloomberg.

Bennfentes személyekre hivatkozva a minap a nemzetközi sajtó azt állította, hogy a királyság pénzügyminisztériuma tudatta néhány G7-es tárgyalópartnerével, hogy ellenzik az ötletet, amely Ukrajnát hivatott támogatni, és ez a szivárogtatás felfogható volt akár burkolt fenyegetésnek is. A szaúdiak konkrétan a francia államkincstár által kibocsátott adósságot említették.  

Májusban és júniusban ugyanis a G7 különböző lehetőségeket vizsgált az orosz központi bank pénzeszközeivel kapcsolatban. A csoport végül abban állapodott meg, hogy megcsapolják a keletkezett nyereséget, és magukat az eszközöket békén hagyják, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság arra ösztönözte a szövetségeseket, hogy merészebb lehetőségeket, köztük a mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyon közvetlen lefoglalását is fontolják meg. Néhány EU-tagállam ellenezte ezt az ötletet, mivel attól tartottak, hogy az alááshatja az eurót.  

Végül a G7-csoport mégsem a legradikálisabb megoldást választotta, és sokan kíváncsiak arra, hogy mi késztette őket erre a fordulatra . A júniusi olaszországi csúcstalálkozón – több hónapos megbeszélések lezárásaként – megállapodtak egy olyan pénzügyi struktúráról, amely mintegy 50 milliárd dollárnyi új segélyt biztosít Ukrajnának. A hét tagország és az Európai Unió megegyezett abban, hogy kölcsönöket nyújtanak, amelyeket az Oroszország által zárolt, nagyjából 260 milliárd euró (280 milliárd dollár) értékű, zömmel Európában lévő pénzeszközökből származó nyereségből fizetnek majd vissza. 

Az említett alapok várhatóan évente 3 és 5 milliárd euró közötti bevételt hoznak. 

Szaúd-Arábia álláspontja valószínűleg befolyásolhatta ezen országok vonakodását, bár az arab ország pénzügyminisztériuma által küldött közleményben az áll, hogy „nem hangzott el ilyen fenyegetés”. Hangsúlyozták, hogy „a G7-ekkel és másokkal való kapcsolatunk kölcsönös tiszteletből fakad, és továbbra is megvitatunk minden olyan kérdést, amely elősegíti a globális növekedést és növeli a nemzetközi pénzügyi rendszer ellenálló képességét”. Persze ezt az álláspontot azután fogalmazták meg, miután kiderült, hogy a G7-ek mégsem a legdurvább megoldást választották.  

Többek eközben feltették a kérdést,  

hogy vajon Szaúd-Arábia önös érdekből cselekedett-e – attól tartva, hogy a lefoglalás precedenst teremtene, amelyet a jövőben más országok ellen is fel lehetne használni – vagy Oroszországgal való szolidaritásból. 

Rijád és Moszkva szoros kapcsolatokat ápolt azután is, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, és együtt vezetik az olajtermelők OPEC+-kartelljét. A szaúdi kormány persze kiépítette kapcsolatait Ukrajnával is, és Volodimir Zelenszkij elnök néhány héttel ezelőtt  találkozott Mohammed bin Szalmán koronaherceggel.  

Bármi legyen is az indítékuk, a szaúdiak lépése megmutatja növekvő befolyásukat a világszínpadon, és azt is, hogy a G7-ek nehezen tudják megszerezni a globális déli országok támogatását Ukrajna számára az orosz agresszióval szemben. 

Petrodollárrendszer 

Szaúd-Arábia a világ legnagyobb nyersolajexportőre, és a központi bankja elképesztően magas, 445 milliárd dollár nettó devizatartalékot tud magáénak. A szuverén vagyonalapjának is közel ezermilliárd dollárnyi eszköze van. Sem a központi bankjuk, sem a vagyonalapjuk nem teszi nyilvánossá devizanemek vagy országok szerinti bontásban a külföldi eszközeit, de feltételezhető, hogy az állományok jelentős része dollárban van. Annyi bizonyos, hogy az amerikai kormány legfrissebb adatai szerint Szaúd-Arábiának 135 milliárd dollárnyi amerikai állampapírja van. 

A Bloomberg szerint többen is megkérdőjelezték a szaúd-arábiai fenyegetés hitelességét, megjegyezve, hogy a G7-devizáktól alig történt elmozdulás azóta, amikor 2022 februárjában az orosz vagyont először befagyasztották.  A csoport tagjai pedig úgy vélik, hogy a dolláron és az eurón kívül nem sok megbízható alternatíva áll az öböl menti ország rendelkezésére. 

Szaúd-Arábia dollárban adja el az olaját, ezzel erősítve a világ fő tartalékvalutájának státuszát. Annak ellenére, hogy széles körben elterjedt spekuláció, hogy más valutákra, köztük jüanra váltana, szaúdi tisztviselők következetesen negligálták az ötletet, mondván, a királyság gazdasága számára a dollárhoz való ragaszkodás a legjobb. 

Az európai kötvények 

A szaúdiak euró- és francia kötvényekből álló állománya a több tízmilliárd eurót is elérheti, de valószínűleg nem elég nagy ahhoz, hogy jelentős viharokat okozzon, ha eladnák azokat. Az európai tisztviselők mégis aggódnak, mert más országok is követhetnék Szaúd-Arábia példáját. 

A 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon nagy részét Európában – különösen Franciaországban, Németországban és Belgiumban – tartják. Ami a Bloomberg jelentését még érdekesebbé teszi a geopolitikai hasadások szempontjából, hogy az európai instabil kötvénypiacon likvidálási pánikot kiváltó képessége mutatja, hogy a szaúdiaknak sokkal nagyobb a befolyásuk, mint Ukrajnának és az „erkölcsi fölényt” hirdető nyugati médiának. 

Nehéz eldönteni, hogy melyik esemény robbantotta fel az elmúlt hetekben a francia kötvényhozamok Németországhoz viszonyított hozamkülönbözetét, mindenesetre ez időben egybeesik Macronnak az előre hozott választásaival, a szaúdiakkal folytatott „tárgyalásokkal”. Bizonyára csak véletlen egybeesés volt ez a pánikszerű eladási hullám, egy olyan időszakban, amikor a szaúdiak politikai nyomásgyakorlásra használták a francia kötvényeket. 

Az USA valószínűleg még emlékszik arra az esetre, amikor Szaúd-Arábia azzal fenyegette meg Barack Obama akkori elnököt, hogy felszámolja az akkoriban tulajdonában lévő 750 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt (ez a lépés a kötvénypiac összeomlását okozta volna), ha az derülne ki, hogy ők a felelősek a szeptember 11-i támadásokért. 

Úgy tűnik a dollár fegyverként való használata Oroszország ellen katasztrofális döntés volt, amelynek éveken át tartó hatása lehet.  

Könnyen arra kényszerítheti a Fedet, hogy felvásárolja az összes amerikai adósságot, amelyet a kincstárjegyek korábbi tulajdonosai így vagy úgy eladnak.  

Kapcsolódó: