Az MI-forradalom biztosan a nyakunkon van, de nem holnap lesz

Szerző: | 2024. július. 11. | Innováció, Társadalom, Technológia

Küszöbön a mesterséges intelligencia forradalma, de az lassan jön el, még akkor is, ha jelenleg több nagyvállalat mintegy 400 milliárd dollárt költött ilyen fejlesztésekre. Ugyan az alkalmazottak 75 százaléka használja a mesterséges intelligenciát a gépén, ez az üzleti folyamatokra számos aggály miatt nem jellemző.

Kerekes György, a Makronóm Intézet alapítójának írása 

„Forradalom idején az emberek milliói és tízmilliói többet tanulnak egy hét alatt, mint a közönséges, álmos életnek egész esztendeje alatt.” – V. I. Lenin 

Talán nem illik mostanság egy írást Lenin-idézettel indítani, de ebben az évben annyi szó esett már a mesterséges intelligencia forradalmáról, hogy talán megbocsátható a hivatásos forradalmárhoz visszanyúlni. Talán Vlagyimir Iljics dühödt képzeletét is megmozgatná Vörös téri mauzóleumában, ha eljutna hozzá a hír, hogy

mindössze öt vállalat, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta és a Microsoft 2024-ben már 400 milliárd dollárt költött a MI-hez kapcsolódó fejlesztésekre,

jórészt hardverre és kutatás-fejlesztési tevékenységekre. A nyugati parti elemzők némi hurráoptimizmussal azt jósolják, hogy évi 3-400 milliárdos lehet ennek az iparágnak a bevétele, amelyet az MI-alapú üzleti szolgáltatásaik hoznak majd évente a közeli jövőben. A teljes piac értékét egyenesen 2 ezer milliárd dollárosra becsülték.   

Ehhez képest a számok azt mutatják, hogy a Microsoft jó, ha 10 milliárdot kereshet a generatív mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásaival ebben az évben. Mert a Big Tech világon kívül a mesterséges intelligencia nagy októbere még nem jött el. A The Economist múlt héten egy provokatív cikkben kereste a választ arra, hogy miért használja Amerikában olyan kevés vállalat az MI-megoldásokat az üzleti folyamatokban. 

Az első nagy gond az, hogy bár a cégek nagyon nagy százaléka állítja, hogy 6 hónapon belül alkalmazza majd a mesterséges intelligenciát, csak töredékük nyilatkozik úgy, hogy az elmúlt két hétben valóban használta is. Ha a munkavállalók felől nézzük: 75 százalékuk használ a számítógépén MI-alkalmazást, de csak nagyon kevesen a valódi üzleti folyamatokban. Egy kanadai felmérés szerint a cégek 6 százaléka alkalmazott MI-t az elmúlt 12 hónapban, hogy terméket vagy szolgáltatást állítson elő. Ez nagyon kevés egy valódi forradalomhoz.  

A vállalatok aggodalmai adatbiztonságról, hallucináló MI-ről, részrehajló vagy elfogult algoritmusokról persze néha nem is alaptalanok. A McDonald’s például perre is ment egy fejlesztőcéggel, mert a McDrive-okban használt „okosrobot” véletlenszerűen elkezdett 222 dollár értéknyi chicken nuggeteket hozzáadni az ügyfelek számlájához. (Ahelyett, hogy mondjuk húst adott volna hozzá…)

A kisebb cégek úgy nyilatkoztak, hogy az MI-technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy nem mernek nagyobb projektekbe fektetni, attól félve, hogy mire a fejlesztés lezajlik, már el is avul. 

A másik probléma, hogy a cégek apróbb munkákra mernek csak mesterséges intelligenciát alkalmazni: az ügyfélszolgálat tehermentesítésére, HR-feladatokra, marketingszövegek generálására. Még a Starbucks is azzal a frázissal válaszolt a felmérés kérdésére, hogy az MI-t a „személyesebb vásárlóélmény generálására” használja. Ebből nem lesz egyhamar hatékonyabb működés vagy gyökeresen új üzleti modell. Nem csoda, ha a Goldman Sachs kutatása szerint az MI-cégek részvényértékének az emelkedése 2022 óta nem múlta felül az átlagos árnövekedést a tőzsdéken.  

Gyakori laikus vélemény, hogy a mesterséges intelligencia forradalma rengeteg munkahelyet fog kiváltani. Ennek egyelőre sehol nincs nyoma:

a fejlett világban a munkanélküliség rekordalacsony szinten, csaknem mindenütt 5 százalék alatt van. Egy dán kutatás, amit a The Economist idéz, azt mutatta ki, hogy a ChatGPT használatával a feladatok harmada esetén felére csökkenthető a szükséges munkaidő. Ez nagy hatékonyságnövekedést kellene, hogy jelentsen, de a valóságban ennek sincs még nyoma. 

Úgy tűnik tehát, hogy bár a mesterséges intelligencia már több mint egy távoli ígéret, a forradalomnak nevezhető áttörés nem történt még meg. De hogy Leninhez visszakanyarodjunk:  

A gyérhajú kommunista vezér szerint a „forradalom az emberiség legnagyobb eksztázisa”, tehát lehet, hogy a lelkesedés, a hype végül a mesterséges intelligencia valódi áttörését is elhozza. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn