Újabb amerikai csapás érhette Kínát 

Szerző: | 2024. július. 11. | Technológia

Ha ez egy újabb amerikai szankció, Kína még profitálhat is belőle. 

A múlt héten Sanghajban megrendezett mesterségesintelligencia (MI)-világkonferencián Kína egyik vezető MI-vel foglalkozó vállalata, a SenseTime bemutatta a SenseNova 5.5-t. A modell a bemutatóján azonosított egy plüsskutyát, felismert egy nyúlról készült rajzot, majd pillanatok alatt elolvasott és összefoglalt egy egyoldalas szöveget. A SenseTime szerint a termékük vetekszik az amerikai OpenAI GPT-4o modelljével.  

Ha pedig ez nem lenne elég a felhasználók elcsábításához, a SenseTime 50 millió tokent – digitális kreditet – osztogat ingyen, és azt mondja, hogy a munkatársait is mozgósítja, akik segítenek az új ügyfeleknek az OpenAI szolgáltatásairól a SenseTime termékeire történő átállásban. 

De még ha ez sem elég indok ahhoz, hogy az emberek váltsanak, az OpenAI is ad ennek egy löketet:  

a vállalat ugyanis értesítette kínai felhasználóit, hogy július 9-től nem használhatják az eszközeit és a szolgáltatásait.  

Az OpenAI nem részletezte a hirtelen döntés okát. A ChatGPT-t Kínában már egyébként is blokkolja a kormány tűzfala, de a fejlesztők egészen e hétig virtuális magánhálózatokon keresztül hozzáférhettek a cég eszközeihez, hogy finomhangolják saját generatív MI-alkalmazásaikat és összehasonlítsák a saját kutatásaikat.  

A döntés mélyebbről gyökerezhet 

A Washington és Peking közötti növekvő feszültségek arra késztették az Egyesült Államokat, hogy korlátozza bizonyos fejlett félvezetők Kínába történő exportját, amelyek létfontosságúak a legmodernebb mesterséges intelligencia-technológia képzéséhez, és ezzel nyomást gyakorolnak az MI-ipar más területeire.  

Xiaohu Zhu, az MI biztonságát elősegítő Centre for Safe AGI alapítója szerint aggasztó az OpenAI lépése, amely „kérdéseket vet fel az MI-technológiákhoz való méltányos hozzáférést illetően”. Azonban jó oldala is van a történetnek, hiszen az lehetőséget teremt a hazai MI-vállalatok számára, amelyek most igyekeznek megnyerni a „szabadon maradt” felhasználókat. 

Az OpenAI döntése felgyorsíthatja a kínai MI-cégek fejlődését, amelyek szoros versenyben állnak amerikai riválisaikkal és egymással is. Becslések szerint az országnak legalább 130 nagy nyelvi modellje van, ami a világ összes modelljének a 40 százaléka.  

Winston Ma, a New York-i Egyetem professzora szerint az OpenAI távozását követő időszakban a kínai cégek felzárkózhatnak az amerikaiakhoz. Hozzátette, hogy a távol-keleti vállalatok eddig inkább a nagy nyelvi modellek kereskedelmi hasznosítására összpontosítottak, mintsem a fejlesztésükre.  

A Global Times szerint ez az USA egy újabb próbálkozása a Kína technológiai fejlődésének akadályozására. 

Pan Helin, a Zhejiang Egyetem digitális gazdasággal foglalkozó kutatója szintén megerősítette, hogy az OpenAI döntése még jól is elsülhet Kínára nézve, azonban hozzátette, hogy érezni a kedvezőtlen hatását is. A Kuaishou videóóriás például nemrégiben kénytelen volt korlátozni a hozzáférést az új MI-modelljéhez, a Klinghez chiphiány miatt – olvasható a The Information jelentésében.  

Kína nem adja fel 

A kelet-ázsiai ország a korlátozások ellenére is igyekszik a felszínen maradni.  

Az idén például jelentős előrelépéseket tett a humanoid robotok fejlesztése terén, és ennek a célja, hogy a robotika területén globális vezető szerepet töltsön be. Az ország célkitűzései között szerepel a humanoid robotok tömeggyártása 2025-re, valamint egy teljes ipari ökoszisztéma kialakítása ezen a területen. 

A Dongfeng Motor Corporation és az Ubtech Robotics együttműködése révén a humanoid robotok integrálása a járműgyártási folyamatokba már megkezdődött. Az utóbbi által fejlesztett Walker S robotok képesek ellenőrizni a biztonsági öveket, az ajtózárat és a karosszéria minőségét. Ezeket fejlett szenzorokkal és valós idejű kommunikációs rendszerekkel szerelték fel, amelyek lehetővé teszik a gyári rendszerekkel való zökkenőmentes adatmegosztást és együttműködést. 

Egy másik jelentős fejlesztés a Beijing Humanoid Robot Innovation Center által bemutatott Tiangong humanoid robot, amely teljesen elektromos meghajtású, és akár 6 km/h-s sebességgel képes futni. Ez a robot többféle vizuális érzékelővel és precíziós erőmérő szenzorokkal rendelkezik. Különösen ígéretes felhasználási lehetőségei vannak a katasztrófaelhárítás és a gyártási folyamatok terén, mivel képes alkalmazkodni a változó körülményekhez. 

A kínai kormány szintén jelentős szerepet vállal a humanoid robotok fejlesztésében, számos irányelvet és fejlesztési tervet kiadva, amelyek célja, hogy az ország 2025-re világszínvonalú robotikai vállalatokkal és stabil ipari ellátási lánccal rendelkezzen. Az újgenerációs mesterséges intelligencia fejlesztési terve és a robotikai ipar fejlesztésére vonatkozó irányelvek hozzájárulnak a humanoid robotok gyors fejlődéséhez és a gazdaságba való integrációjához. Az irányelvek szerint Kína célja, hogy két-három világszínvonalú robotgyártó vállalatot hozzon létre, valamint hogy 2027-re kialakítsa a biztonságos és megbízható ipari és ellátási láncot. 

A humanoid robotok ágazata Kínában a globális átlagnál gyorsabban fog növekedni. A piac az idei évre várhatóan eléri a 2,158 milliárd jüant (298,02 millió dollár), és 2030-ra közel 38 milliárd jüanra nő. Az előrejelzések szerint az értékesítési volumen ebben az időszakban mintegy 4000 darabról 271 200-ra emelkedik, ami hatalmas potenciált jelez a kínai humanoid robotok piacán – derül ki a Gaogong Ipari Intézet agytrösztjének becsléséből. 

A kínai humanoid robotikai ipar jelenlegi helyzete és jövőbeli tervei azt mutatják, hogy az ország komoly elkötelezettséggel fejleszti és integrálja a legújabb technológiákat, hogy a globális piacon is vezető szerepet töltsön be. Ezek az előrelépések nemcsak a technológiai innovációt ösztönzik, hanem jelentős hatással lehetnek a globális robotikai piacra is. 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn