Szerző: Bácsi Attila, a Makronóm Intézet elemzője 

Nyílik az olló az európai és az amerikai gazdaság között 

Európa gazdasága egyértelműen lemaradt az amerikaitól. Ez korántsem új jelenség, a pandémia és az orosz–ukrán háború csupán kiszélesítette a már korábban is létező szakadékot. Az Egyesült Államok gazdasága rugalmasabbnak bizonyult a válságokkal szemben, így a sokkokat sokkal hatékonyabban küzdötte le. Az USA 2024 első fél évében a pandémia előtti GDP-jénél 8,7 százalékkal nagyobb értéket produkált, míg az eurózóna csupán feleekkora növekedést tudott elérni ugyanebben az időszakban. Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt átlagos európai jövedelemszint nem tudott felzárkózni az amerikaihoz az elmúlt két évtizedben, és továbbra is annak kb. kétharmadán áll (1. ábra). 

A szétnyíló olló eltérő monetáris politikára késztette Európát és Amerikát. Az USA-ban a növekedés és az infláció várhatóan erősebb lesz, és jó eséllyel a kamatot is kevesebb alkalommal fogja csökkenteni a Fed, mint az Európai Központi Bank vagy a Bank of England. A jóval kedvezőbb energiaárak (hosszabb távon is 3-4-szeres különbség) és a zöldátállást ösztönző amerikai állami támogatások (pl. a 2022-es inflációcsökkentési törvénycsomag rendelkezései) pedig több európai vállalatot is arra késztethetnek, hogy az Egyesült Államokba helyezzék át a tevékenységeiket.  

Európának így sürgősen meg kell találnia a módját annak, hogy dinamizálja a gazdaságát, máskülönben nem lesz képes versenyben maradni. 

Az európai lakosság keveset költ, így nem teremt elég keresletet 

Kontinensünk problémái közé sorolható a kereslet növekedésének hiánya és az ehhez kapcsolódó magas befektetési ráta. Ennek egy része a fogyasztói bizalom elvesztéséhez köthető: a lakosság úgy érzi, hogy az állami jóléti és nyugdíjrendszerek nyújtotta erőforrások nem lesznek elegek a jövőben, így kevesebbet költenek, és inkább tartalékolnak. Ezt tovább fokozza a háború okozta bizonytalanság. Az eurózónában élők átlagosan a jövedelmük 14 százalékát félreteszik (a németek 20, míg a franciák is közel 18 százalékát), ezzel szemben az amerikaiak a pandémia során felhalmozott megtakarításaik nagy részét elköltötték, így 5 százalék alá csökkentve azok arányát – ezáltal pedig növelték a keresletet. 

Európa gyorsabban öregszik, mint az USA 

A demográfia is kedvezőtlenebb Európában, mint az USA-ban. Utóbbi esetében a munkaképes korú lakosság 2030-ig 3,2 millió fővel bővül, míg a legtöbb nagy európai országban csökkenni fog (2. ábra). Az Egyesült Államokban az időskori eltartottsági ráta (a 65 év felettiek és a munkaképes korúak hányadosa) 2050-re várhatóan 42 százalékra emelkedik. Ez a korábbi évtizedek trendjeihez képest kifejezetten magasnak számít, azonban ezt az arányt Európában jóval nagyobbra, 60 százalék körülire becsülik. Mindkét régió a bevándorlással próbálja orvosolni a helyzetet, azonban ez számos új társadalmi és kulturális kihívást is magával hoz. Ami a legképzettebb munkaerőt illeti,  

nagymértékű, Európából Amerikába irányuló agyelszívás figyelhető meg,  

ami jelentősen csökkenti az innovációt a kontinensünkön. 

Az amerikai innováció dinamikusabb 

Az innovációra fordított összegek terén Európa jelentősen elmarad nemcsak az Egyesült Államokhoz, hanem Kínához képest is. Ahhoz, hogy az EU versenyképes maradjon, meg kell növelnie a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásait. A vezető gazdaságok közül GDP-arányosan az unió költi a legkevesebbet K+F-re, és ez az arány egyre csak romlik. A Volkswagen volt tavaly az egyetlen EU-s vállalat, amely a top 10-ben szerepelt az Európai Bizottság nemrégiben közzétett jelentésében, amely a világ 2500 legnagyobb K+F-beruházóját vizsgálta. A támogatások elmaradása mellett megfigyelhető az európai technológiai szakértők hiánya is.  

A lemaradás hátterében négy fő ok áll.  

• Először is, az EU kutatás-fejlesztésbe történő beruházásai elmaradnak az amerikaiaktól, ami kevesebb szabadalmat és lassabb technológiai innovációt eredményez.  

• Másodszor, Európában alacsonyabb az immateriális tőkebefektetések állománya és lassabban is növekszik, pedig ez döntő fontosságú lenne a termelékenységet növelő új technológiák átvételéhez és elterjesztéséhez.  

• Harmadszor, az EU-ban lassabban emelkednek fel és buknak el a vállalkozások. Ez a merevség akadályozza azt, hogy az erőforrások a legtermelékenyebb cégek felé áramoljanak.  

• Végül, annak ellenére, hogy az unió kereskedelmileg nyitottabb, kevesebb közvetlen külföldi befektetést tud bevonzani, mint az USA, és ez korlátozza az élvonalbeli globális technológiákhoz és szakértelemhez való hozzáférést. 

Az IT-ben érezhető a leginkább a lemaradás: a hét legnagyobb amerikai techcég tavaly több mint 200 milliárd dollárt költött K+F-re, ami a teljes európai magán- és közszféra összes hasonló kiadásának felét teszi ki. A meghatározó techvállalatok többségének az USA-ban van a központja, ahol könnyebben hozzáférnek úgy a korai, mint a késői fázisú finanszírozáshoz és a nemzetközi tehetségekhez.  

Csak Kalifornia állam 2022-ben annyi kockázati tőkét vonzott be, mint az egész európai kontinens. Az európai piac fragmentáltsága és az amerikaihoz képest bonyolultabb bürokrácia visszafogja az innovációt.  

Ezzel szemben az USA-ban az ágazatspecifikus szabályozások és a vállalati önkéntes kötelezettségvállalások jobban ösztönzik a fejlesztéseket.  

 

Az amerikai energia strukturálisan olcsóbb 

Az Egyesült Államok részben azért is volt képes a koronavírus-válság után gyorsan talpra állni, mert az amerikai energiaárak strukturálisan alacsonyabbak, mint az európaiak. A földgáz ára az USA-ban például az európainak mindössze a negyede. Ez főleg az Egyesült Államok bőséges kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhető, ezzel szemben az Európai Uniónak nincsenek ilyen tartalékai. Oroszország ukrajnai offenzívájára adott válaszként az EU elvágta magától az egyik fő energiaellátóját, így rászorult a sokkal drágább folyékony gáz importjára, amelyből az Egyesült Államok is profitál. Az USA-nak emellett komoly kritikusnyersanyag-tartalékai is vannak (pl. szén, réz, ólom, vas, fa, bauxit és urán), amelyek az újraiparosítás és a zöldátállás szempontjából kulcsfontosságúak. Ehhez képest az európai országok természeti erőforrásokkal gyengébben ellátottak, ezért számos ipari és kritikus nyersanyag tekintetében a külföldi ellátástól függenek. 

Az európai termelékenység alacsonyabb 

Az energiaárak különbségéből adódóan az európai termelés költsége jóval magasabb a tengerentúlihoz képest, ezáltal pedig a produktivitás is lecsökken, ami Európa legmarkánsabb gyengesége. A kisebb uniós tőke- és munkaerő-állomány a két gazdaság közötti jövedelemszint-különbség körülbelül egyharmadát magyarázza. Az európai magas termelékenységű ágazatok részesedése a teljes kibocsátásból körülbelül egynegyede az amerikai aránynak, míg az alacsony termelékenységű tevékenységek hányada Európában sokkal nagyobb. Az európai piac egységessége messze áll az USA-étól, a szolgáltatások kereskedelme továbbra is korlátozott, különösen a szállítás, az elosztás és a logisztika terén.  

Abban, hogy az Egyesült Államok látszólag nagyobb sikerrel küzdötte le az elmúlt öt év gazdasági sokkjait, nagy szerepe volt annak, hogy míg a pandémia alatt az európai lakosok kénytelenek voltak visszafogni a kiadásaikat, addig az amerikaiak költekezhettek. Ebben jelentős szerepet játszott az állami ösztönzők eltérő felhasználása. Az európai kormányok elsősorban a munkáltatókat támogatták abban, hogy megtarthassák a foglalkoztatottjaikat, ezáltal biztosítva a munkanélküliség minél kisebb növekedését – ezzel elkerülhető volt, hogy emberek milliói váljanak munkanélkülivé, és egyszerre kezdjenek el munkahelyet keresni. Ezzel szemben Washington inkább a kiterjesztett munkanélküliségi biztosításon keresztül fizetett. A szakértők és a papírforma szerint is az ilyen mértékű kiadásnak jelentős áremelkedéssel kellett volna járnia, az USA-ban azonban sokkal kevesebb ideig és lényegesen alacsonyabban tetőzött az infláció, mint Európában. Meglepő módon éppen a tömeges munkanélküliség és az azt követő munkaerőpiaci átrendeződés következményeként ugrott meg az amerikai produktivitás. A tengerentúli munkavállalók új munkahelyek keresésére kényszerültek, viszont az állami támogatásokkal a hátuk mögött nagyobb szabadságot kaptak, így volt esélyük mérlegelni a lehetőségeiket. Ez ahhoz vezetett, hogy hatékonyabb szektorokban és vállalatoknál helyezkedtek el, vagy saját vállalkozásokba kezdtek. 

A költségvetési mozgástér bővítésével sokat nyerhetne Európa 

Washington számára nagy előnnyel szolgált a nagy méretű és likvid államadósság-piaca, amely a költségvetésének hatalmas mozgásteret biztosít, és lehetővé tette, hogy a pandémia okozta kedvezőtlen hatásokból kiköltekezze magát. Ezzel szemben a költségvetési mozgástér az euróövezet legtöbb országa esetében sokkal korlátozottabb. Ráadásul az euróövezet felépítése miatt fennáll az államcsőd kockázata, míg az USA bármikor nyomtathatja a saját valutáját, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget – és amíg a dollár a világ tartalékvalutája, addig ezt meg is teszi. 

Washington a költségvetési erejét a gazdasági sokkok kezelésén túl az iparpolitikai terveinek megvalósítására is felhasználja, amelyeknek hatalmas befektetései potenciálisan a tengerentúlra csábítják az európai vállalkozásokat.  

Európa számára ezért elengedhetetlen, hogy legalább az olyan kritikus szektorokba, mint a zöld- és digitális, valamint a védelmi technológiák, jelentős összegeket fektessen.  

A fejlődés elősegítéséhez nagyobb mértékű magán- és állami befektetésre lenne szükség, és életre kell kelteni Európa kockázatitőke-piacát is. Ebben segíthet a hosszú távú befektetők, például nyugdíjalapok és a biztosítótársaságok finanszírozásának bővítése, valamint a háztartásokra szabott uniós szintű pénzügyi termékek kifejlesztése is. 

Kapcsolódó: 

 

Címlapfotó: Pixabay