Az Egyesült Államok által szankcionált Huawei volt az első azon kínai cégek között, amely a túlélését az egyre hazafiasabb kínai fogyasztóknak köszönheti. Pedig még 2021 októberében a The Economist azt tanácsolta, hogy a kínai technológiai óriás inkább „oszlassa fel magát”. Így a tehetséges mérnökei távozhatnak, hogy részesei legyenek a high-tech vállalkozók következő generációjának.  

Akkoriban ez a logika helyesnek tűnt. Az amerikai szankciók szinte kiütötték a Huaweit, az 5G-s távközlési infrastruktúrája és okostelefon-üzlete térdre rogyott. A nyugati piacoktól elzárták a termékeiket, a Google megszüntette a szolgáltatásai (például Gmail, Play Áruház) támogatását, és ez más régiókban is elbizonytalanította a fogyasztókat. Ki vásárolna olyan terméket, amelynek a gyártóját a megszűnés veszélye fenyeget, és esetleg nem lesz, aki szervizeli? A Huawei alkalmazottai számára a süllyedőnek tűnő hajón való maradás sem tűnt kecsegtetőnek a karrierjük szempontjából.  

Ugorva az időben, a 2024-es esztendő a kínai cégnek számos áttörést hozott, amellyel megoldotta a függőségét az amerikai szankciók és egyéb korlátozások miatt elérhetetlenné vált külföldi technológiáktól. 

Szép listát tudhatnak maguk mögött. Tavaly szeptemberben a Huawei kijött a Mate 60 okostelefonnal. Ez Kirin 9000S chippel működik, amelyet nem külföldi chip hajt, hanem a szintén szankciókkal sújtott kínai Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) gyártja. 

Idén januárban a vállalat bemutatta a HarmonyOS NEXT-et, az amerikai Google Android rendszerétől immár teljesen független, új okostelefonos operációs rendszert. 

Áprilisban pedig egy K+F-központ építésébe kezdett a chipgyártó eszközök fejlesztésére azzal a céllal, hogy felzárkózzon, mi több, túl is szárnyalja a monopolhelyzetű holland ASML-t, a high-end chip gépek szinte kizárólagos gyártóját.  

A Huawei a bevételeknél is megszenvedte ezt az időszakot. Sikeresnek mondhatta a 2020-as évet, amikor 891 milliárd jüan (123 milliárd dollár) csúcsbevételt ért el, csakhogy ez a szankciók miatt a következő évben 636 milliárd jüanra (87,5 milliárd dollár) csökkent, és nem volt reális út a nyugati piacokon kieső bevétel visszaszerzésére. 

Ilyen kondíciók mellett kellett némi bátorság a vállalattól, hogy továbbra is növelje a K+F-kiadásait, amivel felveheti a versenyt a legnagyobb amerikai technológiai cégekkel, amelyek a Huawei bevételének és piaci értékének többszörösét tudhatják magukénak. 

Az Asia Times portál szerint a cég magabiztossága nem csupán technológiai vagy üzleti érzékéből, hanem a helyi kínai piacokon élvezett lojalitásából is fakadt. 

Persze a kormány sem hagyta el a vállalatot, amikor az célpontjává vált Amerika átpolitizált technológiai háborújának. Tavaly mintegy 30 milliárd dolláros támogatást nyújtott számukra a kínai kabinet. 

A cég alkalmazottai így nem indultak el tömegesen a feketelistán kevésbé előkelő helyen lévő, vagy azon nem is szereplő kínai vállalatokhoz.  

Ahelyett, hogy csökkent volna, a Huawei alkalmazottainak a száma 2023-ban meghaladta a 200 ezer főt, és 55 százalékuk a K+F területén dolgozik.   

Persze ami a legfontosabb, hogy a kínai fogyasztók tovább folytatták a Huawei által gyártott termékek vásárlását, sőt kicsit talán még inspirálva is érzik magukat az amerikai szankcióktól. Sokat mond, hogy az ázsiai országban a Huawei Mate 60 eladásai hamar túlszárnyalták az Apple iPhone-ét, így összességében a kínai cég okostelefon-eladásai 37 százalékkal nőttek, miközben az Apple piaci részesedése 23-ról 16 százalékra csökkent az elmúlt két évben a kínai belföldi piacon. 

Az is biztos, hogy ebbe a folyamatba besegített a kínai kormány is, amikor elrendelte az ottani állami ügynökségek és a kormány által támogatott cégek alkalmazottainak, hogy a munkába ne hozzanak iPhone-okat és más külföldi mobileszközöket. (Hasonló lépést korábban az amerikai kormányzat is tett az ottani állami tisztviselők kapcsán, a kínai eszközöket célba véve.) 

Tehát a Huawei Mate-vásárlások Kínában felgyorsultak, annak ellenére, hogy az iparág konszenzusa szerint a Kirin 9000S technikailag gyengébb, mint azok a külföldön gyártott chipek, amelyeket a cég használt a szankciók előtt használtak, nem is beszélve az iPhone-okba épített, modernebb chipekről. 

Látható, hogy hiába erősek a szankciók a chipek világában az egyre erősödő kínai–amerikai technológiai háborúban, a távol-keletiek lojalitása mindezt keresztülhúzza. Legyen szó hazaszeretetről vagy önfeláldozásról, a kínai fogyasztói magatartás a Huaweien kívül sok ottani cégnek segít leküzdeni a külföldön jelentkező kereskedelmi és szabályozási ellenszelet. Ahogy egyre több kínai gyártású termék – az elektromos járművektől a napelemekig – szembesül vám- és nem vámjellegű akadályokkal az amerikai és európai piacokon, ám a működésük fenntartása érdekében egyre inkább a kínai fogyasztók hűségére fognak támaszkodni.  

Úgy tűnik, hogy eddig erre a hűségre megérte építeni, és ez  több ágazatban is kifizetődő volt. A kínai okostelefon-piac 81 százalékát adó öt legnagyobb márka közül az Apple az egyetlen nem kínai. Eközben tavaly a BYD lett a legnépszerűbb autómárka az országban, miután éves szinten 43 százalékkal nőttek a belföldi eladásai, miközben számos nemzetközi gépjárműbrand két számjegyű csökkenést kellett elszenvedjen. 

Még a kozmetikai iparban is előretört a hazai ipar: a helyi márkák tavaly először hódították el a piac több mint felét az ázsiai országban, éves szinten 21 százalékos növekedéssel. Ha a kínai cégek továbbra is el tudják csábítani a helyi ügyfeleket a külföldi versenytársaktól a hatalmas piacon, akkor az elkövetkező években erős lehet a növekedési potenciáljuk.   

De kérdéses, hogy vajon a kínai cégek képesek-e lesznek az otthoni erőt egy új globális ugrásra fordítani. Az erősebb távol-keleti márkák megjelenésére a Nyugat könnyen válaszolhat szélesebb körű szankciókkal és korlátozásokkal. Elképzelhető, hogy az amerikai büntetőintézkedések követhetik az újonnan sikeres kínai vállalkozásokat, bárhová is telepedjenek.  

A The Economist nevű brit lap július elején újraértékelte a Huawei vagyonát és kilátásait. E szerint minden amerikai kísérlet a cég elleni szankciócunami további kiterjesztésére visszafelé sült el. Ráadásul ma már mások is tanultak a Huawei példájából: a kínai vállalatok egyre szélesebb köre alkalmaz olyan túlélési stratégiákat, amelyek növelik a belpiaci fogyasztóik lojalitását.