Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

A Patrióták Európáért (PfE) magyar–cseh–osztrák kezdeményezés után újabb frakció alakult az Európai Parlamentben Szuverén Nemzetek Európája (ESN) néven, ezúttal az egykori Identitás és Demokrácia frakciójából kizárt német AfD vezetésével. Előbbihez 12 országból csatlakoztak pártok, és 84 fővel a harmadik legnagyobb képviselőcsoport lett az EP-ben, míg utóbbihoz 9 országból csatlakoztak politikai formációk, és a frakció 28 fővel alakulhatott meg. 

A hatályos jogszabályok szerint frakcióalakításhoz minimálisan 23 képviselő szükséges, az Európai Unió legalább 7 különböző tagállamából. 

A PfE-től az ESN lényegesen jobbra áll, így nem lenne meglepő, ha az időközben már feloszlatott ID-hoz hasonlóan politikai értelemben vett karanténba zárnák. 

Átrendeződő Európai Parlament 

Ugyan a magyar kormánypártok korábban igyekeztek csatlakozni a Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformisták Szövetségéhez, amely a Patrióták Európáért-frakció megalakulásáig a harmadik legnagyobb csoportosulás volt az EP-ben, de a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) csatlakozásával elképzelhetetlenné vált, hogy a magyar kormánypártok egy magyarellenes, román nacionalista párttal üljenek egy képviselőcsoportba.

A két új frakció alapjaiban rendezte át a parlamenti patkót az Európai Parlamentben, ami nem meglepő, hisz az európai politikában folyamatosan jönnek létre és bomlanak fel képviselőcsoportok.

Jelen állás szerint az Európai Néppártnak van a legtöbb mandátuma (188), őket követik a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (136), a Patrióták Európáért (84), az Európai Konzervatívok és Reformisták (78), az Újítsuk meg Európát (77), a Zöldek (53), a Baloldal (46) és végül a Szuverén Nemzetek Európája (28). Az aktuális parlamenti összetételt szemlélteti az alábbi ábra. 

Patrióták Európáért: a harmadik legnagyobb frakció hetek alatt 

A patrióták kritikusan viszonyulnak a zöldmegállapodáshoz, támogatják a nemzetállamok szuverenitásának fenntartását, ellenzik az Európai Unió föderalizálását és éles az álláspontjuk a migráció kérdésében is. 

A Patrióták Európáért frakciót alkotó pártok között természetesen szerepelnek a szövetség megálmodói, magyar részről a Fidesz 10, cseh oldalról a Babis-féle ANO 7 és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 6 mandátummal, amelyek június végén írták alá az alapokmányt Bécsben. Hozzájuk csatlakozott Portugáliából a Chega 2, Csehországból az Eskü és Motorosok 2, Belgiumból a Vlaams Belang (Flamand Érdek) 3, Olaszországból a Matteo Salvini vezette Liga 8, Hollandiából a Szabadságpárt 6, Spanyolországból a VOX 6, Dániából a Néppárt, Görögországból a Logika Hangja, Lettországból az Első és Magyarországról a KDNP 1-1, végül a legnagyobb Franciaországból a Nemzeti Tömörülés 30 képviselővel.

Ebből logikusan következik, hogy a Nemzeti Tömörülés fogja vezetni a frakciót, ezt támasztja alá, hogy elnökének az alakuló ülésen meg is választották Jordan Bardellát és első alelnökké a fideszes Gál Kingát.

A további alelnökök: Roberto Vannaci (Liga), Klára Dostálová (ANO), Sebastien Stöteler (PVV) és Anders Vistisen (Dán Néppárt). Az Identitás és Demokrácia-frakció korábbi főtitkárát, Philip Claeyst választották főtitkárrá, a belga Flamand Érdek párt részéről. 

Bardella – aki nem volt jelen a brüsszeli találkozón – nyilatkozatában azt mondta, a Patriots „reményt képvisel az európai nemzetek több tízmillió polgára számára, akik értékelik identitásukat, szuverenitásukat és szabadságukat. Hazafias erőkként együtt fogunk dolgozni annak érdekében, hogy visszaszerezzük intézményeinket és átirányítsuk politikáinkat nemzeteink és népeink szolgálatába.” 

Szuverén Nemzetek Európáért: a nemzeti radikálisok klubja 

A Szuverén Nemzetek Európáját az Alternatíva Németországnak (AfD) és a lengyel Konföderáció vezeti 14, illetve 3 mandátummal. Ehhez a formációhoz tartozik a bolgár Újjászületés 3, Magyarországról a Mi Hazánk Mozgalom 1, a korábban ID-s cseh SPD Trikolór 1, a szlovák Köztársaság 1, a francia Visszahódítás 1, valamint a litván Emberek és Igazságosság Uniója szintén 1 mandátummal.

Romániából az SOS Románia is kifejezte csatlakozási szándékát, de többek között a Mi Hazánk ellenkezése miatt nem fogadták a képviselőcsoportban. 

A frakció szellemi megalapítása egyébként tavaly az Országházban történt a budapesti nyilatkozat révén, amit idén a szófiai nyilatkozat erősített meg. A csoportot alkotó pártok képviselői az Európai Parlamentben tartott alakuló ülésen nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kijelentették. hogy Európát független nemzetállamok szövetségeként képzelik el, illetve azt, hogy meg kell állítani a migrációt.

Belekerült a szövegbe az is, hogy a család egy nőből, egy férfiból és gyermekekből áll, ami azt jelenti, hogy a frakció elutasítja a szélsőséges, politikai jellegű LMBTQ-ideológiát. 

A Szuverén Nemzetek Európája frakció megalakítása elsősorban a német AfD szempontjából volt kulcskérdés, miután a kontinens vezető gazdaságának ez jelenleg a második legnépszerűbb pártja, és mint olyan, 14 képviselővel nem engedhette meg magának, hogy képviselőcsoport nélkül maradjon: ez a presztízsen kívül a pozíciók szempontjából is létfontosságú volt számukra.

A párt a politikai senki földjén találta magát, amikor az uniós választások előtt kizárták az ID-csoportból, miután Maximilian Krah náci korszakra vonatkozó megjegyzései körül botrány kerekedett.

Christine Anderson AfD-s EP-képviselő, akit a frakció vezetőjének választottak, a csoport szerdai alakuló ülésén kívül újságíróknak azt mondta, hogy az rendkívül jól sikerült. Társelnökeinek René Austot és Stanisław Tyszkat választották az AfD-től, illetve a lengyel Konföderációtól. 

Krah, aki miatt botrány kerekedett, egyébként nem tagja az új frakciónak, továbbra is független marad, de örömmel reagált a csoport létrehozására, mondván, hogy ez egy olyan projekt betetőzése, amelyen régóta dolgozott. Azt mondta, hogy nem neheztel amiatt, hogy nem került be. A csoport új főtitkára Dietmar Holzfeind, aki korábban az Identitás és Demokrácia csoportosulás főtitkárhelyetteseként dolgozott. 

„Azért jöttünk össze, mert közös célunk, hogy határozott fellépéssel és stratégiai tervezéssel jelentős hatást gyakoroljunk Európa politikai jövőjére – mondta Aust az alakuló ülésen. – Nem azért választjuk ezt az utat, mert könnyű, hanem mert szükséges ahhoz, hogy megvalósítsuk közös elképzelésünket egy erős, egységes és előremutató, a hazák Európájáról.” 

Ez azt jelenti, hogy néhány nap alatt két új, a politikai paletta jobb oldalán elhelyezkedő frakció alakult a Parlamentben.  

A centrista és baloldali csoportok várhatóan megpróbálják majd elszigetelni mindkét frakciót, megakadályozva, hogy tagjaik a következő öt évben bármilyen befolyásos pozíciót betöltsenek.

A jobboldalról a legradikálisabb ESN lesz a Parlament legkisebb csoportosulása, és várhatóan csak nagyon korlátozottan lesznek képesek érdemben befolyásolni a törvényhozást, azonban a PfE esetében az elszigetelés már jóval nehezebb feladat, miután ez a harmadik legnagyobb frakció. 

Önmagában véve pozitív, hogy a hasonlóan gondolkodó politikai pártok Európa-szerte megtalálták a közös nevezőt, és képesek a frakcióalakításra, viszont a másik oldalról ezzel a két csoportosulással az európai jobboldal tovább osztódott, immár négyfelé: az Európai Néppárt, az Európai Konzervatívok és Reformisták Szövetsége, a Patrióták Európáért, illetve a Szuverén Nemzetek Európája csoport formájában, amelyek összesen 378 mandátumot tesznek ki a 720 tagú Európai Parlamentből. Nem beszélve arról, hogy a frakció nélküli pártok között is számtalan jobboldali található.

Összességében a június 9-i európai parlamenti választáson a jobboldali erők relatív értelemben előretörtek, amit mi sem példáz jobban, hogy az Európai Unió vezető államaiban (Németország, Franciaország, Olaszország) a Néppárttól jobbra lévő pártok győztek az AfD, a Nemzeti Tömörülés és az Olaszország Testvérei révén.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a német–francia–olasz erők nem találják a közös nevezőt, így az összefogás jelenleg elképzelhetetlen európai szinten.

Ezt végképp ellehetetleníti, hogy a négy jobboldali frakció minden bizonnyal igyekszik majd kihasználni az Európai Néppárt tagjai körében tapasztalható óriási elégedetlenséget a szocialistákkal és a liberálisokkal való koalíció miatt, és megpróbálják ezeket a számukra vállalható pártokat a saját frakcióikba átcsábítani, ezzel növelve csoportjuk érdekérvényesítő képességét az európai döntéshozatalban. 

Kapcsolódó:

Borítókép: flickr