Csehországban jórészt a lakosság nyomására, 2020-ben elfogadták a baromfiak ketreces tartását tiltó törvényt. A rendelet 2027-ig hagyott időt a tenyésztőknek az átállásra, és a felmérések szerint már a 45 százalék fel is hagyott a ketreces neveléssel. Csehország az Európai Unió azon kevés országai közé tartozik, amelyek elfogadták a tilalmat, Lengyelország például nem is fontolgatja ennek bevezetését. 

Ezek a jobbító szándékú állatjóléti intézkedések azonban nagyobb költségeket jelentenek, ami végeredményben magasabb árakhoz vezet az adott termékek esetében. A Cseh-Morva Baromfi Szövetség 2018-ban körülbelül öt-hat milliárd cseh koronára (200-240 millió euróra) becsülte a tojótyúktelepek újjáépítésének költségeit. Persze a gazdálkodók már készülnek a 2027-es terminusra. A szövetség szerint a tenyésztők mintegy 45 százaléka már kialakított valamilyen alternatív tartási módot. Mintegy 42 százalékuk csarnokot alakított át, két százalékuk karámos gazdaságot épített, egy százalékuk pedig biogazdaság.  

A szövetség alelnöke, Zdeněk Mlázovský a napokban elmondta, hogy a szabadtartású gazdaságok több energiát, szolgáltatást, takarmányozást igényelnek, és mivel így a becslések szerint tíz-tizenöt százalékkal drágább a termelésük, ezért az üzletláncok árpolitikájától függ, hogy végeredményben mennyivel emelkedik a végső fogyasztói ár. 

E cseh törvény egyik legellentmondásosabb eleme az, hogy bár tiltja a ketreces tartást, de más országokból megengedi az ilyen tenyésztésből származó tojások behozatalát.  

Így nem csoda, ha a helyiek aggódnak. Félnek az olcsó lengyel vagy ukrán ketreces tojásoktól, amelyek elsősorban a nagyobb felhasználóknál, az éttermeknél, a feldolgozóiparnál szorítanák ki a cseh tenyésztőket. A lengyel tyúkok 70 százalékát ketreces körülmények között tartják, az ukrán megatojásgyárakról ne is beszéljünk. Ezért figyelmeztetett a Cseh Agrárkamara is arra, hogy sokan fontolgatják azt, hogy 2027-ben jelentősen korlátozzák, vagy teljesen leállítják a tojótyúkok tenyésztését. 

A cseh baromfitenyésztők zöme el is tudná fogadni a ketrecek elhagyását, de félnek, hogy a rendelettel Csehország „szigetállammá” válik, mivel a környező országok nem terveznek ilyesmit. Egyenlő versenyfeltételeket szeretnének, ami akkor működne, ha az ilyen tilalom az egész unióban érvénybe lépne. 

A cseh tojástermelők elégedettek voltak a 2022-es évvel, mivel a madárinfluenza-járvány miatt hiányzott a tojás az európai piacról, így az üzletláncoknak nem sikerült olcsó importtojást találniuk, ami leverte volna az árakat. A tavalyi év is jól sikerült, igaz, a tojás ára a 2022-eshez képest 30 százalékkal alacsonyabb volt. A 2022-es esztendő jó gazdasági eredményei hozzásegítették a cégeket ahhoz, hogy a ketreces gazdálkodás tilalma miatt megkapják a gazdaságok újjáépítéséhez szükséges hiteleket.  

Mlázovský szerint Csehország jelenlegi önellátási szintje tojásból körülbelül 83 százalékos. Becsléseik alapján állítja, hogy várhatóan a tenyésztők körülbelül 15 százaléka fog felhagyni a tojástermeléssel, mivel nem mindenki tudja felvállalni az áttéréshez szükséges újjáépítést. Ez annyit jelent, hogy az önellátás szintje minimum 15-20 százalékkal csökken. 

A törvény elfogadása után szinte az összes kereskedelmi lánc bejelentette, hogy 2025-től leállítják a ketreces telepekről származó tojások értékesítését. Most viszont azt látni, hogy egyre több üzletlánc fokozatosan kihátrál e vállalás alól.  

Egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy jövőre mennyi ketreces tartásból származó tojás kerülhet a cseh szupermarketek polcaira. Mlázovský szerint, ha a láncok 2025-től valóban leállítják az ilyen telepekről származó tojás vásárlását, akkor az önellátás csökkenése sokkal nagyobb, akár 30 százalékos is lehet.