Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása 

Mint mostanra sokan értesülhetettek róla a világsajtóból, egy Pennsylvaniában, pontosabban a Butlerben tartott kampányrendezvényen merényletet követtek el Donald Trump ellen. A republikánusok várható elnökjelöltje kisebb sérüléssel megúszta az incidenst, a 20 éves merénylőt még a helyszínen lelőtték, az esemény egy résztvevője viszont életét vesztette, míg ketten súlyosan megsérültek. A halálos áldozat az 50 éves Corey Comperatore, egykori tűzoltóparancsnok utolsó tettével megvédte lányait és feleségét a golyóktól, amelyek a fején találták el a férfit.  

Az elnökök elleni támadásoknak külön története van az Egyesült Államokban, már négy elnök ellen követtek el merényletet sikeresen, ez lett volna az ötödik. Elkövetőként Thomas Matthew Crooksot azonosították, aki a tette előtt egy videóüzenetet tett közzé, amiben elmondta, hogy „gyűlöli Trumpot”. Ez az információ mindenesetre elejét veheti az összeesküvés-elméleteknek, és egyértelművé teszi, hogy a merénylőt egyéni politikai szándék vezérelte. Igaz, az incidens forgatókönyve kísértetiesen hasonlít a Robert Fico szlovák miniszterelnök ellen megkísérelt, szintén sikertelen merénylethez. Az időzítés mindenesetre nem volt véletlen: a republikánus párti Nemzeti Konvenció a merénylet utáni napon kezdődik, ahol Trump – mivel minden korábbi kihívója kiszállt az előválasztási versenyből – hivatalosan is a párt elnökjelöltje lesz a november 5-i választáson. 

Mit tudunk a merénylőről? 

A merénylet körülményei néhol ködösek, de egyre több konkrétum derül ki a hatóságok és a média közléseiből. Amit most tudunk, hogy az elkövető a színpadtól 130 méterre található raktárépület tetejéről adott le több lövést, és mivel ez a rendezvény helyszínén kívül volt, a hivatalos ellenőrző pontokon nem kellett áthaladnia.

Bár így is felmerül a biztonsági szervek felelőssége: hogy tudott ilyen közel férkőzni Trumphoz? Miképp biztosították a helyszínt, hogy csak a lövések után vették őt észre?

A 20 éves merénylő Bethelben lakott, ami közel esik a kampánygyűlés helyszínéhez, és az autójával az eseménytől nem messze parkolt le. Itt kezd érdekessé válni a történet, ugyanis a CNN szerint a helyi védelmi erők már a rendezvény előtt felfigyeltek a férfire, miután gyanúsan viselkedett a fémdetektorral ellátott ellenőrző kapuk közelében. A hatóságok rádión közölték a kollegáikkal, hogy tartsák rajta a szemüket, és ezt az információt a Trump védelméért felelős Secret Service is megkapta. Innen tehát még érdekesebb kérdés, hogy miért és hogyhogy nem vették észre őt a raktárhelyiség tetején. Ezt súlyosbítja, hogy a The Washington Post értesülései szerint mielőtt a merénylő tüzet nyitott, egy helyi rendőrtiszt megpróbált a közelébe férkőzni, csakhogy sikertelenül.

Butler megye seriffje szerint a rendőr éppen a tetőre mászás közben vette észre a férfit, a kapaszkodás közben így nem volt a kezében a fegyvere, a merénylő pedig kihasználva a helyzetet rögtön ekkor nyitott tüzet.

Slupe seriff megerősítette, hogy a szóban forgó rendőr egy utasításra indult, miután értesültek egy gyanúsan viselkedő személyről.  

Ami a merénylő családját illeti, egyedül az édesapja állt a sajtó rendelkezésére, de csupán annyit árult el, hogy szeretné felfogni a helyzetet, és addig nem hajlandó semmit sem mondani a fiáról, amíg nem beszélt a hatóságokkal. Az elkövetőről még annyi derült ki, hogy nem volt kapcsolata az amerikai hadsereggel, így nem hivatásos lövészről volt szó (akkor célt is talált volna), segítőként dolgozott egy ápolási és rehabilitációs központban. 

Az elkövetőnél egy AR-típusú lőfegyver volt, amit az édesapjától emelhetett el, aki azt kb. fél éve vásárolta. A merénylőt a fegyver származása alapján azonosították, viszont érdekes, hogy az otthonában további robbanóanyagokat találtak, így kérdés, hogy csupán a Trump elleni merényletet forgatta-e a fejében.

Ahogy említettük, kb. 130 méterre meg tudta közelíteni a pulpitust és onnan tüzelt – ezt támasztják alá a műholdfelvételek is, ahol egy szürke ruhában kúszó alak látszik. Ha egy képzett lövész hajtotta volna végre az akciót, akkor valószínűleg nem úgy beszélnénk Donald Trumpról mint aki nyugodtan készülhet a jelölőgyűlésre.

Az amerikai hadseregben például az újoncoknak rendszerint nagyjából ekkora távolságról kell eltalálni ember alakú célpontot, hogy egy M16-os gépkarabély használatához meglegyen a szükséges minősítésük.

Ehhez nagyon hasonlít a merénylő által használt AR-típusú lőfegyver, amely Amerikában az egyik, ha nem a legkedveltebb. Több tömeggyilkossághoz is ilyet használtak, legutóbb például egy 2017-es Las Vegas-i támadás során, ahol 59 ember vesztette életét, valamint két éve egy LMBTQ-közösség elleni akciónál. 

A fegyverviselés szabályozása 

Mint minden nagyobb lövöldözésnél, így a merényletet követően is felmerült a fegyverviselés szabályozásának a kérdése, mivel jelenleg viszonylag lazán szabályozott ez a terület. Ebben a kérdésben sincs kétpárti egyetértés: általában a politikai spektrum bal oldaláról a demokraták a szigorúbb, míg a republikánusok a lazább szabályozás, konkrétan a szabad fegyverviselés mellett teszik le a voksukat. Ez utóbbi azon alapul, hogy a republikánusok szerint a szabad fegyverviselés minden amerikai állampolgár alkotmányban garantált elévülhetetlen joga. Ezt egyébként az alkotmány második kiegészítése mondja ki. Igen, kiegészítés, nem pedig módosítás, ugyanis az Egyesült Államokban, azokkal az európai országokkal ellentétben, ahol létezik kartális, írott alkotmány, nem módosítják, hanem kiegészítik azt. 

Mivel a jól szabályozott milícia szükséges egy szabad állam biztonságához, a nép joga, hogy fegyvert tartson és viseljen, ez nem sérülhet

– az amerikai alkotmány második módosítása. 

Hogy hat ez a piacokra? 

Érdemes megvizsgálni a merénylet piacokra gyakorolt hatását is. Ez az incidens növelte az egykori elnök újraválasztási esélyeit, ha csak abból indulunk ki, hogy a támogatók Trump bírósági ügyei esetén is egyöntetűen beálltak mögé. Mivel tehát a győzelmi esélyei nőttek, a piacok szinte egyből beárazták az elnöki választási programot. Az árazás kettős.

Általában az ehhez hasonló események először fokozzák a bizonytalanságot, és ebből egy sor dolog következik: a befektetők kockázatkerülése, a dollár erősödése, a kötvényhozamok csökkenhetnek, a részvényindexek lejjebb kerüléshetnek, ám mivel a merénylet sikertelen volt, ezek rövid távon lehetnek meghatározók.

Ha a piac úgy kalkulál, hogy Trump esélyei a novemberi választásra növekedtek, akkor a befektetők elkezdik beárazni a választási programját, vagyis azt, hogy azok milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket hozhatnak. 

Randevú a halállal 

Ha Egyesült Államok és elnök elleni merénylet, akkor elsőre mindenkinek John F. Kennedy 1963-as lelövése ugrik be, de korántsem ő volt az első és egyetlen amerikai vezető, aki ellen merényletet követtek el sikeresen vagy sikertelenül. 

A méltán híres Abraham Lincoln (Forrás: flickr)

Az első a sorban az Egyesült Államok 16. elnöke, Abraham Lincoln volt, akit 1865 áprilisában lőttek le úgy, hogy az elkövető (John Wilkes Booth) eredetileg elrabolni tervezte, hogy déli hadifoglyokért cserélje el őt. Ám miután Lincoln a merénylet előtti napokban a feketék számára biztosítandó feltételes választójogról beszélt, a gyilkosság mellett döntött. 

James A. Garfield az Egyesült Államok 20. elnöke (Forrás: flickr)

A következő, talán a legtragikusabb 1881 júliusában James A. Garfield esete, aki az USA 20. elnöke volt, és nagyjából négy óra hosszáig tölthette be az elnöki posztot. A merénylő (Charles J. Guiteau) indoka tragikus, azért lőtte le, mert úgy gondolta, hogy annak a beszédnek köszönheti az elnöki széket, amit ő írt, és cserébe járt volna neki a párizsi konzuli pozíció. Az elkövetőt egyébként utólag neuroszifilisz miatt őrültnek nyilvánították. Garfield a merénylet után 79 nappal hunyt el, az orvosok fertőtlenítés nélküli kezelései következtében. 

1901 a következő merénylet dátuma, amikor az Egyesült Államok 25. elnökét, William McKinley-t egy anarchitsa (Leon Czolgosz) egy zsebkendő alá rejtett fegyverrel lőtte le. Bár volt esély az elnök felépülésre, a sebe üszkösödése következtében nem sokkal az incidenst követően meghalt. 

William McKinley elleni merénylet volt talán a legtragikusabb (Forrás: flickr)

A következő, amely elérte a célját, a híressé vált Kennedy-merénylet 1963 novemberében. A vádak szerint az elkövető korábban tengerészgyalogos volt (Lee Harvey Oswald), és mivel a két lövésből az egyik fejbe találta az elnököt, sok esélye nem volt a túlélésre. Az eseményt a mai napig rejtélyek és összeesküvés-elméletek övezik, mivel a feltételezett merénylőt két nappal az incidens után a dallasi rendőrség pincéjében lelőtték. A történetet még érdekesebbé teszi, hogy az elnök testvére, John F. „Bobby” Kennedy, a jelenlegi elnökaspiráns Robert F. Kennedy Jr. édesapja szintén merénylet áldozata lett.  

A leghíresebb megmerényelt amerikai elnök J. F. Kennedy (Forrás: flickr)

Természetesen voltak a Trump-ellenihez hasonló sikertelen kísérletek is, nevezetesen Theodore Roosevelt és Ronald Reagan ellen. 

Theodore Roosevelt, akit a beszéde és a szemüvegtokja mentett meg (Forrás: flickr)

Rooseveltet egyébként a határozottsága miatt szokták Trumphoz hasonlítani. Ezt alátámasztja, hogy az ellene megkísérelt merényletet úgy élte túl, hogy a lövést tompította a zsebében lapuló félbehajtott 50 oldalas beszéde, valamint fém szemüvegtokja. Az elkövető John Schrank volt, aki hetekig követte az újrázni kívánó elnököt (ez is párhuzam Trumppal). Roosevelt elszántságát mutatja, hogy csak azután engedte az orvosoknak, hogy ellássák, miután megtartotta 84 perces beszédét. Utólag egyébként a golyót az elnök mellizmában hagyták. A merénylőt élete végéig elmegyógyintézetben kezelték miután azt mondta, hogy Roosevelt elődje, William McKinley álmában meglátogatta, és kérte, hogy ezzel bosszulja meg a halálát. 

A Trump előtti legutóbbi sikertelen merényletre 1981-ben került sor az Egyesült Államok 40. elnöke, Ronald Reagan ellen. Az elkövetővel kapcsolatban érdekes, hogy John Hinckley Jr. mentális problémákkal küzdött, és azzal indokolta tettét, hogy ezzel Jodie Foster színésznőnek akart imponálni. 2016-ban, azaz mintegy 35 évvel az eset és 12 esztendővel az elnök halála után kiengedték az elmegyógyintézetből.

Ronald Reagan ellen is merényletet kíséreltek meg (Forrás: flickr)

Voltak olyan merényletek is, amelyeket csak megterveztek, de nem tudtak megvalósítani. 1933-ban Franklin D. Rooseveltre leadtak három lövést, de egyik sem talált. 1993-ban George H. W. Bush került volna célkeresztbe, csakhogy az FBI letartóztatott 14 kuvaiti és iraki férfit, akiket elméletileg Szaddám Huszein bízott meg az akcióval, amit akkor kellett volna végrehajtani, amikor az egykori elnök a mandátuma lejárta után a Közel-Keletre látogatott, hogy megemlékezzen az öbölháborús győzelemre. 1994-ben Bill Clinton lett volna a célpont, de az elnök a Fehér Házban tartózkodott, nem pedig a sorfalban, amelyre a merénylő lövések sorozatát adta le. A következő 2009 novembere, amikor az isztambuli Civilizációk Szövetsége csúcstalálkozóra egy szír férfi hamis sajtóakkreditációval akart bejutni, hogy megölje Barack Obamát, de sosem került látótávolságon belülre. Kevésbé kapott figyelmet, de tavaly Joe Biden ellen is történt egy kísérlet, miután egy 19 éves St. Louis-i férfi autóval hajtott abba a kordonba, ami a Fehér Házat választotta el a turistáktól. A merénylőnél egyébként volt egy náci zászló, és elmondása szerint Biden likvidálása után a célja a hatalomátvétel volt. 

A tengerentúlon tehát hosszú sora van az elnök elleni merényleteknek, a Donald Trump-elleni incidens is ebbe a mintázatba illeszkedik. 

Irány a Republikánus Nemzeti Konvenció! 

Néhány hónapja a szlovák kormányfő, Robert Fico elleni merénylet után sokként érte a nemzetközi közvéleményt a Donald Trump elleni incidens. A 20 éves támadó időzítése nem volt véletlen: egy nappal a republikánus jelölőgyűlés (július 15–18.) előtt, ahol Trump hivatalosan is pártja elnökjelöltje lehet. Ha sikeres lett volna a merénylet, akkor a pártnak mást kellett volna jelölnie a novemberi megmérettetésre, és ez feltehetőleg fejetlenséget okozott volna a republikánusok körében. Trump már túl van az előválasztáson, ellenfelei, Nikki Haley, Ron DeSantis és Vivek Ramaswamy visszaléptek, így a republikánusok súlyos vezetői válsággal fordultak volna rá az elnökválasztási kampány legfontosabb időszakára. Trump azonban egészséges, és készül a jelölőgyűlésre, valamint folytatja a kampánykörútját, amit a Truth Social oldalon is megerősített: 

A tegnapi szörnyű események alapján két nappal el akartam halasztani a wisconsini utazásomat és a Republikánus Nemzeti Konvenciót, de most úgy döntöttem, hogy nem engedhetem meg egy »lövöldözőnek« vagy potenciális merénylőnek, hogy megváltoztassa az időbeosztásomat vagy bármi mást. Ezért ma 15.30-kor indulok Milwaukee–ba, a tervezett időpontban.

Kapcsolódó:

Borítókép: flickr