Augusztus 1-jével hatályba lép az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges és az egyéb büntetőjogi tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvény. Ezzel a kormány – a családok védelme és az online pénzügyi, banki szolgáltatásokba vetett bizalom megőrzése érdekében – határozottan fel kíván lépni az elektronikus pénzforgalom területén bekövetkező csalásokkal szemben.
Az (EU) 2015/849. irányelvének (AML) megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük az olyan ügyleteket, amelyeknél a Magyarországon a NAV részeként működő pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését látják szükségesnek, és amelyről haladéktalanul kötelesek bejelentést tenni a FIU felé. Ezen eljárásra alapozva, ám attól elhatároltan Magyarországon augusztus 1-jétől egy újfajta bejelentési, zárolási eljárást vezetnek be, amely hozzájárulhat a visszaéléssel érintett ügyletek által eltulajdonított pénzek visszaszerzéséhez.
A Covid-időszak kezdete óta az online vásárlások, pénzügyi tranzakciók tömegessé válásával párhuzamosan növekedésnek indult az olyan csalások száma is,
amelyek esetében a támadó a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket kihasználva megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információik megosztására, vagy pénz átutalására rávenni áldozataikat, akik általában banki ügyfelek. Míg 2020. I. negyedévében 113 sikeres visszaélést követtek el több mint 422 millió forint értékben, addig ez a szám 2023. IV. negyedévére 3737-re nőtt, közel 5,8 milliárd forint értékben. A sikeres és sikertelen visszaélési kísérletek egymáshoz viszonyított aránya a lakosság pénzügyi, adatbiztonsági tudatosságát erősítő kormányzati kampányoknak és a szigorú hatósági fellépésnek köszönhetően javuló tendenciát mutat. Míg 2020. I. negyedévében közel tízszer annyi sikeres visszaélés történt, mint sikertelen, addig 2023. IV. negyedévében a kevesebb mint 4 ezer sikeres csalásra közel 14 ezer meghiúsított kísérlet jutott.
Túri Anikó közigazgatási államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a probléma nem magyar sajátosság, az azonnali fizetési rendszer mint az elkövetés eszköze adottság, néhány éven belül nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében.
A megoldást nem a technológiai haladással való szembefordulás, hanem a szabályozás ahhoz igazodó finomhangolása jelenti.
Az új bejelentési, zárolási eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok hatékony és gyors információcseréjén alapul. Az eljárás folyamata azzal kezdődik, hogy a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél számlavezetőjét. Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a pénzt átutalták az értesítésről, a fizető fél nevéről és számlaszámáról, a fizetési művelet kedvezményezettjének nevéről, számlaszámáról, a pénzneméről, az összegéről és az időpontjáról. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a FIU-nak, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.
A kormány az új eljárás bevezetésével képes lesz hatékonyan fellépni azokkal a magyar családokat és vállalkozásokat megkárosító csalókkal szemben, akik jogellenes tevékenységükkel a családok mellett a nemzetgazdaság egészének is kárt okoznak. Jövő nyártól pedig hazánkban is elkezd működni egy visszaélésszűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével öntanuló módon szűri ki a csalárd fizetési megbízásokat.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Unsplash