Az Európai Unió belügyi biztosa, Ylva Johansson azt mondta, hogy a Bizottság júliusban javaslatot tesz az EU vízumrendszerének módosítására – írta meg az Euractiv . Abból a két, a tagállamoknak címzett levélből, amelyet megtekinthettek, azt a következtetést vonták le, hogy Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke jobbról keres szavazatokat az újraválasztására.
Az Euractiv szerint a július 9-én kelt levelekben megfogalmazott megoldások talán választ adnak az unió keleti országainak az illegális migrációra és a határon átnyúló összecsapásokra vonatkozóan. E levelek kiküldésének ideje egybeesik azzal, hogy Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke pedálozik az újraválasztásáért a csütörtöki (július 18-i) plenáris szavazás előtt, ahol a spektrum minden oldaláról szeretne támogatókat szerezni, beleértve a jobboldalt, amelynek az egyik fő témája a migráció.
Johansson a Vízumkódex olyan módosítását is javasolja, amely lehetővé tenné a tagállamoknak bizonyos vízumjogosultságok felfüggesztését azon országokkal szemben, amelyek nem fogadják el az állampolgáraik visszatérését. Emellett gyorsítaná a tárgyalásokat a vízumfelfüggesztési eljárás átdolgozásáról. „Ez lehetővé tenné az illegális migráció csökkentését azáltal, hogy kezeli a vízummentes országokból érkező megalapozatlan menedékkérelmek magas számát, megkönnyítve a mechanizmus beindítását és hatékonyabbá téve az elrettentést” – írja.
A vízumrendszer felülvizsgálata
Ez a felülvizsgálat már készül egy ideje, és lehetővé teszi majd az uniós országoknak, hogy vészhelyzetben megállítsák a vízumkiadást. Amikor a Bizottság tavaly októberben benyújtotta e javaslatát, a tagállamok a vízumfelfüggesztés okainak a megemlítését kérték, beleértve azt, hogy „az unió harmadik országokkal fennálló külkapcsolatai jelentősen és hirtelen megromlottak”.
Májusi levelükben a miniszterek azt kifogásolták, hogy „sok menedékkérelmet az EU-ban vízummentes országokból vagy schengeni vízummal érkezők nyújtanak be”. Johansson ki is hangsúlyozza Von der Leyen azon törekvését, hogy fokozza az erőfeszítéseit a harmadik országokkal való további megállapodások megkötésére. Az előző Von der Leyen-bizottság idején ez utóbbit a civil szervezetek és baloldali politikai erők bírálták. Rosszallásukat fejezték ki például a Tunéziával és Egyiptommal kötött partnerség miatt, mivel arra úgy tekintettek, mint az EU azon erőfeszítéseire, amivel megakadályozzák, hogy a migránsok elérjék Európa határait.
Májusban a tagállamok felszólították a Bizottságot, hogy „az olasz–albán jegyzőkönyvhöz hasonló modellekre” építsen. E szerint ugyanis Olaszország „kiszervezi” az olasz parti őrség által nemzetközi vizeken kimentett migránsok menedékjogi kérelmeit. A múlt hónapban Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke utalt arra, hogy ezt az ötletet az esetleges második hivatali ideje alatt megfontolják.
A bevándorlás az előző mandátuma során megosztó politikai kérdésnek bizonyult, ám Von der Leyen igyekezett egyensúlyt teremteni a jobboldallal a migrációs kérdésekben, különösen azóta, hogy bejelentette az újraválasztására vonatkozó szándékát.
Bár az előző mandátuma alatt őt támogató koalíció még mindig a képviselőházi helyek több mint a felét birtokolja, de ez a többség összezsugorodott. Von der Leyen ezért számít a Zöldek és a jobboldali, migrációellenes Giorgia Meloni olasz miniszterelnök konzervatív frakciója, az ECR támogatására.
Pénz a határőrizetre
A migránsok instrumentalizálása elleni küzdelem fokozására irányuló felhívásra válaszul a Bizottság 150 millió eurós pályázati felhívást tesz közzé az EU határőrizeti kapacitására vonatkozóan.
Az instrumentalizálás alatt azt értik, amikor a migránsokra eszközként tekintenek. Ezt a kifejezést általában akkor használják, amikor például egy kormány vagy egy politikai szereplő a bevándorlókat a saját politikai, gazdasági vagy más céljainak elérése érdekében használja fel. Brüsszelben itt elsősorban a fehéroroszokra és az oroszokra gondolnak, kihagyva például az úgynevezett civil szervezeteket, amelyek már jóval régebben visszaélnek a migránsok emberi jogaival vagy méltóságával.
A határőrizeti kapacitásra felhasználható pénz a Határigazgatási és Vízumeszköz tematikus alapjából származik majd. Legutóbb Finnország engedélyezte a bevándorlók harmadik országokba küldését az Oroszországból érkező szervezett migráció nyomására. A balti államok és Lengyelország is védelmi vonal kialakítását sürgette a „hibrid fenyegetésekkel” szemben.
„A tagországok felhatalmazást kapnak arra, hogy eltérjenek bizonyos, az uniós menekültügyi jogban előírt szabályoktól, például a határeljárás meghosszabbításától és hatályának kiterjesztésétől” – írja Johansson a második levélben, hozzátéve, hogy az instrumentalizálást „a biztonságunkat fenyegető veszélyként kell elismerni”.
Júniusi levelükben az országok „olyan jogalkotási kezdeményezésekre szólítanak fel, amelyek lehetővé teszik a határbiztonsági helyzetekben a kellően széles körű nemzetbiztonsági eltérések alkalmazását”.